Mielőtt ő lett volna a gengszterfilmek királya, csendes, zárkózott kis srácként tengette mindennapjait New York Little Italy negyedének füstös, kopott homlokzatú házakkal tűzdelt utcáin. Festő-költő-író édesanyja és festő-szobrász édesapja révén mondhatni kódolva volt génjeibe a művészi érzék, ám szülei válása után zárkózottsága új szintre emelkedett. A magány ellenszerét a képregényekben, a filmekben és az utca emberének figyelésében lelte. Mindig elképzelte, hogy valaki mást alakít, lekövette a járókelők gesztusait, és folyton egy olyan világba akart menekülni, ahol nem ő a kívülálló, vagy az iskolában csúfolt „sápadt Bobby”. Nem tartott soká, míg rájött, hogy minden, amit kedvel az életben, az ott van a színészkedésben.
Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!
Tízévesen már színpadra állt az Óz, a csodák csodája iskolai előadásában, de a valódi átalakulás akkor kezdődött, amikor serdülőként belépett a Stella Adler és Lee Strasberg által fémjelzett Actors Studio falai közé. Itt sajátította el a method actinget, ami tökéletesen rezonált az ő megfigyelőképességével és az átszellemülés felsőfokával. A hatvanas évek végén és a hetvenes évek elején kisebb független produkciókban bontogatta szárnyait, mint például Brian De Palma Üdvözlések című filmjében. Pályafutása ívét egy olasz-amerikai filmrendező, bizonyos Martin Scorsese határozta meg, akivel látásból ismerték egymást, ugyanis Scorsese szintén Little Italyben nőtt fel. Amikor tinédzseréveik után az Aljas utcák 73-as forgatása előtt újra találkoztak, talán még ők sem sejtették, mekkora nyomot fognak hagyni Hollywood nagykönyvében. Összesen 10 filmet forgattak együtt, olyan kivételes alkotásokat, mint a Taxisofőr, a Dühöngő bika és a Nagymenők.
Bár párosuk mozitörténeti jelentőséggel bír, De Niro egy másik olasz származású rendezőlegendával, Francis Ford Coppolával hozta el mindmáig legismertebb karakterét Vito Corleone személyében A Keresztapa második részében, amit az Akadémia a legjobb férfi mellékszereplőnek járó Oscar-díjjal jutalmazott. A színész évtizedeken át volt Hollywood legmeghatározóbb alakjainak egyike, s ugyan a 2000-es évek elején pénzügyi okokból beleesett a középszerű vígjátékok csapdájába, nem maradt ott túl sokáig. Reneszánsz gyanánt az elmúlt bő 10 évben összegyűjtött három Oscar-jelölést (Napos oldal, Az ír, Megfojtott virágok), amivel jócskán rácáfolt a hanyatlását firtató kritikusokra. Sőt, azt is kijelentette a napjainkban 83. életévét betöltő legenda, hogy eszébe sincs nyugdíjba vonulni, és addig fog színészkedni, amíg bírja a szervezete. Valljuk be, az ilyen kijelentések azok, amitől az összes filmkedvelő egyszerre látja szebbnek a világot.
10 érdekesség Robert De Niróról:
1. A tőle megszokott extrém alapossággal készült fel a fiatal Vito Corleone megszemélyesítésére A Keresztapa második részéhez. A method acting képviselőjeként 4 hónapon keresztül tanulta a szicíliai dialektust, figyelte a helyiek gesztusait, mindennapjaikat, miközben órákon át hallgatta és elemezte Marlon Brando játékát az első részből. Átvette Brando rekedtes hangszínét, állkapocstartását és a beszédstílusát, hogy Vito fiatalabb változatát mutassa be. A történelemben először fordult elő, hogy két különböző színész ugyanannak a karakternek a megformálásáért kapott Oscar-díjat.
2. Ő volt az, aki először hívta fel Martin Scorsese figyelmét Leonardo DiCaprióra, miután a fiatal színésszel együtt dolgozott az Ez a fiúk sorsa című 1993-as filmen. Di Caprio végül hat Scorsese-filmben szerepelt, így mondhatjuk akár azt is, hogy átvette a stafétát kollégájától.
3. Korábban ő tartotta a legnagyobb súlygyarapodás világcsúcsát, amit film kedvéért tett egy színész. A Dühöngő bika forgatása előtt nemcsak kigyúrta magát és megtanult bokszolni, Jake LaMotta idősebb verziója miatt a hitelesség kedvéért 27 kilót hízott.
4. A Dühöngő bika kapcsán további érdekesség, hogy az egyik jelenet felvétele során véletlenül eltörte Joe Pesci bordáját, amit benne is hagytak a kész filmben. Pesci nem csak a legjobb barátja, egyik leggyakoribb közvetlen kollégája is, ugyanis hét filmben tűntek fel együtt: Dühöngő bika, Volt egyszer egy Amerika, Nagymenők, Bronxi mese, Casino, Az ügynökség és Az ír. Közös pont még pályafutásukban, hogy mindkettejüknek felajánlották Harry szerepét a Reszkessetek, betörők! forgatása előtt.
5. A Cape Fear – A rettegés foka című filmben Max Cady szerepét sem vette félvállról. 5000 dollárt fizetett egy fogorvosnak, hogy megfelelően rosszul nézzenek ki a fogai, majd a forgatás után 20.000 dollárt költött a javításukra.
6. A színészek közül ő büszkélkedik a legtöbb filmmel, szám szerint kilenccel, ami felkerült a legnagyobb internetes moziadatbázis, az IMDb Top-250-es listájára: A Keresztapa II, Nagymenők, Taxisofőr, Szemtől szemben, Volt egyszer egy Amerika, Casino, Dühöngő bika, A szarvasvadász, Joker.
7. Gyerekkori színészi példaképei között volt Montgomery Clift, Robert Mitchum és Marlon Brando. Sötétebb, karakterközpontúbb munkáikat jobban kedvelte, mint a hollywoodi sztárok nagy részének ténykedését, akiknek (szerinte) a magamutogatás fontosabb volt, mint a szerepekben való elmélyülés.
8. Több évtizedes pályafutása során számos érdekes szerepet utasított vissza. Ilyen volt például a Tobey Maguire-féle második Pókember-filmből Doctor Octopus karaktere, A téglából Frank Costello, a Karib-tenger kalózaiból Hector Barbossa kapitány, de többek között Jézust sem akarta megformálni a Krisztus utolsó megkísértése című filmben.
9. A gasztronómiát is művészetnek tekinti, kedvenc étele pedig természetesen az olasz konyhából kerül ki. Ez nem más, mint a ziti, egy dél-olaszországi cső alakú tésztafajta, azon belül is a sajttal és paradicsomszósszal összesütött változata.
10. Kedvenc filmjei közé azok az 50-es évekbeli klasszikus drámák tartoznak, amelyek nagy hatással voltak a fiatalságára és a színészi pályájára: A rakparton (1954), Édentől keletre (1955), Haragban a világgal (1955).