Hogy Hollywood kemény legénye, Alan Ritchson mennyire széles skálán mozog, azt jól láthattuk például a Smallville-ben, melyben Aquaman képregényhű verzióját alakította a színész, de őrült, már-már pszichotikus oldaláról is megmutatta magát a Blue Mountain State című vígjátékszériában a már 43 éves amerikai. A Reacher óta azonban nagyon úgy tűnik, hogy hősünk keményen beleragadt a faarcú, maszkulin katonaszerepbe, legalábbis erre utal, hogy a Netflixen március 6-án debütált Ismeretlen támadók (War Machine) című akció sci-fiben újfent egysíkú, mindenféle fantáziát nélkülöző egyenruhás eljátszását osztották Ritchsonra.
Papíron jól hangzik, hogy az Ismeretlen támadók olyan, mintha az első Predátor-filmet forgatta volna újra a Netflix, csak éppen a katonaemberek ezúttal egy idegen fajba tartozó, csápos fejű, halálos ragadozó helyett egy hatalmas gépszörnnyel kénytelenek farkasszemet nézni. Ám a konfrontációig vezető út olyannyira Chat GPT-hangulatú, nyögvenyelős, hogy az még a streaming-szolgáltatótól is övön aluli ütés az évről-évre egyre több pénzt az előfizetésre kipengető nézők irányába.
Nálam ez a film már a nyitójelenetével elhasalt: ahogy Afganisztánban lerobban a konvoj, és a testvére (Jai Courtney) megmentésére igyekvő hősünk hiába próbálja menetkészre összepattintani a járgányokat, de rajtuk ütnek, és Ritchson karakterén kívül mindenkit meggyilkolnak, nos az egy olyan bántóan gagyi és kiszámítható fordulat, hogy akár egy nyolcéves is simán írt volna egy ilyet, mondjuk egy tábla csokiért cserébe. Nagyon remélem, hogy a készítők nem is kaptak ennél több fizetést, mert az Ismeretlen támadók ezt követően sem pörög fel. Azt jól ábrázolják, hogy 81-es, ahogy a filmben nevezik, mennyire megtörik a tragédia után és nem bír a PTSD-jével, emiatt pedig kívülálló marad a rangerek között, ahova a tesójával együtt nagyon vágyott. Ezt leszámítva sem sci-fiként, sem pedig akciófilmként nem értelmezhető a Netflix újdonsága.
Akciófilmként azért nem, mert az adrenalindúsnak szánt jeleneteken az ember maximum nagyokat ásítozik. Van pár robbantás, meg véresnek és megdöbbentőnek szánt elhalálozás, de a karaktereket nem bontják ki annyira, hogy érdekeljen bennünket, mi lesz a sorsuk. Na, és azt se felejtsem el, hogy a rendező indokolatlanul sok időt fecsérel el a kiképzésre, annak bemutatására, hogy 81-es mennyire kemény, mekkora hős, hogy aztán egy folyóban nézegessük evickélni a főszereplőt, majd A-ból B-be menekülni, de úgy, hogy izgalomnak még csak nyomát se lehet felfedezni. Nagyítóval sem.
Ezt követően bejön a sci-fi szál, de túl későn és túl kevés, amit ezen a területen nyújtani tud a film. Basszus, ennyire ötlettelenül összerakott robotot rég láttam, komolyan mondom, hogy visszasírom a Michael Bay-féle Transformerseket, ő legalább jó zenékre tudott úgy robbantgatni, hogy az ember karján felállt tőle a szőr. Itt igényesség nincs, lelketlenség annál több. Az űrből érkezett robot nagyjából úgy fest, mintha egy gyerek rakta volna össze Minecraftban vagy Robloxban, de még talán Fortnite-ban is. Egyszerűen bármilyen szempontból vizsgálja az ember, a Netflix katonás sci-fije nélkülözi a mélységet, az átgondoltságot.
Annál nagyobb klisé sincsen, mint hogy a háttérben szóló tévéhíradóból értesüljünk először az invázióról, majd a későbbiekben szembesüljünk azzal, hogy a robotsereg már közelebb van, mint gondolnánk. Oké, az poén, hogy a kiképzés utolsó szakaszában járó rangerek azt hiszik, hogy egy sima, felrobbantandó épületbe botlottak, míg nem a robotharcos lábra nem áll előttük, és el nem kezdi őket gyilkolászni. De ez tényleg annyira gyenge Predátor/Transformers-másolat, hogy én szégyelltem magam közben, pedig közöm nincs a filmhez.
Már csak az is jelzi, hogy az Ismeretlen támadók mennyire félresikerült, hogy a másfél órás játékidőt egy örökkévalóságnak éreztem.
Nem tudott magával sodorni a főszereplő tragédiája, és nem érdekelt egy pillanat erejéig az sem, hogy ki lesz a szakaszból, aki túléli. A kiszámíthatóság, a biztonsági játék tette tönkre ezt a filmet, na meg az, hogy jó alacsonyra lőtték be a nézői igényeket, és csak egy terméket raktak le elénk a képernyőre. Igen, tudom, hogy eredetileg Ausztráliában mozivászonra tűzték, és a Lionsgate áll mögötte, de annyira tipikus Netflixre való szutyokról van szó, hogy nem csodálom, hogy behúzta a vezető streaminges cég és ők lettek a film terjesztői szélesebb körben.
Ideje lenne Alan Ritchsonnak fellázadni az ellen, hogy beskatulyázzák, nem lesz ez így jó… vagy legalább jobban meg kellene válogatnia a színésznek azokat a projekteket, amelyekre igent mond. Az Ismeretlen támadók egy nagyon halovány próbálkozás az egész stábtól, amire nemhogy két hét múlva nem fog senki emlékezni, de öt perccel azt követően sem, hogy kinyomtuk a tévét.
2/10
Az Ismeretlen támadók szinkronnal és magyar felirattal nézhető a Netfixen.
Ismerd meg a film mögött álló művészek történeteit és szerezd be a Hogyan tudnék élni nélküled? kulisszakönyvét!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!