A közpénzből működő Magyar Távirati Iroda (MTI) néhány munkatársa átadta a teljes 482 oldalas dokumentumgyűjteményt a megújuló közmédia júliusban kinevezett vezetőinek. Az akták átadásának első részéről itt írtunk bővebben.
A magukat PRO DOMO munkacsoportnak nevező, külpolitikai témákon dolgozó tudósítók és hírszerkesztők több mint 10 éven át gyűjtötték az állami hírhamisítás és manipuláció bizonyítékait: 2015-ös az első dokumentum, és az idei választás előtti napról való az utolsó.
A rendelkezésre álló iratok alapján e hírekkel szemben szakmai kifogás nem merült fel, csupán azok tartalma nem illeszkedett az Orbán-kormány propaganda narratívájába – írja az MTVA közleménye.
Az iratanyag szerint számtalan közéleti, gazdasági és külpolitikai téma esetében a szerkesztői döntések politikai szempontok alapján születtek meg.
Az MTVA leszögezi, hogy a közlés előtt a dokumentum hitelességéről meggyőződtek, a személyes adatok kitakarásáról pedig a felelősségi szintek megállapításával döntöttek. A Duna Médiaszolgáltató Zrt. vezetése folytatja az ügyben már korábban elrendelt belső vizsgálatot.
Így készült a dokumentumgyűjtemény
„Mi, a PRO DOMO Munkacsoport tagjai, megpróbáltunk összegyűjteni minél többet a magyar állami hírügynökségnél (korábban: Magyar Távirati Irodánál – MTI) alkalmazott cenzúra és a szakmai munkát ellehetetlenítő egyéb politikai indíttatású beavatkozás olyan eseteiből, amelyek nyilvánvalóan ellentétesek a szerkesztőségi alkalmazottak munkaköri leírásával, az MTI Szerkesztőségi Kézikönyvével, a 2010. évi CLXXXV. törvénnyel, illetve a jogszabály alapján készített Közszolgálati Kódexszel és az Alaptörvénnyel” – írták.
„Mindezt annak bizonyítására tettük, hogy a tények alapján világossá váljék: valótlanul állítják az állami média vezetői, hogy a hírügynökség politikai beavatkozástól mentesen, függetlenül működik, és nem vették politikai megszállás alá a nemzeti hírügynökséget és nem használják a pártpropaganda eszközeként, szenior kollégák szerint a konszolidált Kádár-kort megcsúfoló mértékben” – fogalmaztak.
Hozzátették: „Annak reményében, hogy a Magyarországot uraló kvázi pártállami struktúra lebontása után a mindenkori hatalom kézi vezérlésétől garantáltan mentes közmédiát alakíthassunk ki, és benne olyan MTI-t építhessünk fel, amely eleget tesz a még a Fidesz-féle Alaptörvényből sem törölt alapelvnek, miszerint Magyarország biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.”
A csoport tagjai a dokumentálás során politikai erőkkel nem működtek együtt, és maradéktalanul teljesítették az állami média alkalmazottjaival aláíratott összeférhetetlenségi nyilatkozat követelményeit
– szögezték le.
„Válogatásunk objektív okokból korántsem teljes, inkább jelzésértékű, és rövid időszakot ölel fel, de úgy gondoljuk mégis bizonyító jelleggel bír.”
A dokumentált eseteket a PRO DOMO munkacsoport több kategóriára osztotta:
elhallgatott hírek,
parancsra készített hírek,
kidobott hírek,
elutasított javaslat szabályos hír készítésére,
hárított manipulációs kísérlet,
manipuláció, MTI-anyagnak álcázott közlemény,
utasítás,
késleltetett anyag,
hamis hír, tudósítás,
indokolatlan húzás.
Narancs csíkos akták
„A gyűjteményt Narancs csíkosnak neveztük el, utalva az MTI-nek a Kádár-korszakban zárt közben terjesztett, »piros csíkos bizalmasként« emlegetett kiadványára, amely a nyugati hírügynökségeknek a hazai közvélemény elől elhallgatott jelentéseit tartalmazta. Mi olyan anyagokból merítettünk, amelyeket az Orbán-korszakban nem hagytak megjelenni vagy megcsonkítottak” – olvasható a dokumentumgyűjtemény elején.
A dokumentumok alapján számos közéleti, gazdasági és külpolitikai ügyben politikai megfontolások is szerepet játszottak a szerkesztői döntésekben. A közlemény ezekből az esetekből mutat be válogatást, szemléltetve a feltárt gyakorlatot.
A közmédia hangsúlyozza, hogy a nyilvánosságra hozott anyagok a rendelkezésre álló dokumentumok reprezentatív részét képezik. A teljes iratanyag feldolgozása továbbra is zajlik, ennek során figyelembe veszik a jogi szempontokat, valamint az érintettek és az esetleges áldozatok védelmét is.
A dokumentumok egy része olyan eseteket is érint, amelyeket korábban, 2022-ben Wirth Zsuzsanna, a Direkt36 újságírója már bemutatott oknyomozó cikksorozatában. A mostani válogatás ugyanakkor elsősorban az azóta keletkezett anyagokra épül.
(Borítókép: Az MTVA székháza 2025. március 21-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!