Törteli Eszter pályája fordítva épült fel, mint a legtöbb kollégájáé: előbb volt nyomozó, azaz az ügyek felderítője, aki kihallgat, adatot gyűjt és kamerafelvételt elemez, majd került át bűnügyi helyszínelőnek, bizottságvezetőként a helyszíni szemlék irányítójaként.

Elmondása szerint az elmúlt másfél évtizedben a technika elérte a magyar rendőrséget is, csak épp a pénz nem mindig követte.

Volt olyan eset, mesélte, amikor sikerült beszerezni egy helyszíni ujjnyomatszkennert – a filmekből ismert eszközt, amely másodpercek alatt összeveti a rögzített nyomatot a nyilvántartással –,

„ajtókitámasztónak volt használva ez a szuper eszköz, ami egyébként tényleg lerövidítette volna a munkát”

árulta el. Hasonlóan járt az a lézeres mérőeszköz is, amellyel egy lövési sérülés szögei és a becsapódás helye lenne kimérhető: a beszerzés elmaradt, a szemlén így spárgát használtak.

A volt helyszínelő szerint két technológia hozott valódi áttörést. Az egyik az arcfelismerő rendszer, amellyel egy ismeretlen holttest fényképét azonnal fel lehetett tölteni a központi nyilvántartásba – ez akár több hónapnyi adatgyűjtést váltott ki.

A másik a tetthelyi 3D-s szkenner, amely méretarányos, utólag körbeforgatható képet készít a helyszínről, kiváltva több száz fényképet, a helyszínrajzot és a méricskélést is. Külföldön ennél tovább mennek: ott virtuálisvalóság-szemüveggel a bíró, az ügyész vagy a védő is „bejárhatja” a helyszínt.

Amit a gép elvégez – és amit soha nem

A volt nyomozó szerint a mesterséges intelligencia a kihallgatásoknál is bevethető lenne. Létezik már olyan, a poligráfnál – a közismert nevén hazugságvizsgálónál – összetettebb rendszer, amely nemcsak a pulzust méri, hanem az arcmimikát is folyamatosan elemzi.

Ezt a részt szerinte akár egy gép is elvégezheti: programozott kérdéseket tesz fel, és figyel. A baj ott kezdődik, hogy egy algoritmus valószínűségszámítással dolgozik, márpedig a nyomozás intuitív műfaj.

„Egy dologban biztos vagyok: van valami, amit soha nem fog tudni helyettesíteni az AI – a női megérzés”

– fogalmazott, hozzátéve, hogy ezek a megérzések azért sem programozhatók, mert még a nők maguk sem tudják, mitől működnek.

Van ráadásul egy eszköz, amelyet egy gép elvileg sem vethet be: a taktikai blöff. A rendőr olykor azt állítja, hogy van felvétele, holott nincs – Törteli Eszter szerint ez bevett, hivatalos nevén is létező módszer, egy chatbot viszont alapból nem hazudik.

Az iratok elemzésére, ötletelésre, a további vizsgálati irányok kijelölésére ugyanakkor szerinte kifejezetten jó lenne az MI, mert olyasmit is észrevehet, ami egy nyomozónak nem jut eszébe. Az azonosítás azonban sosem érhet véget a géppel: egy arcfelismerő találata után is kell hozzátartozói felismertetés, adott esetben DNS-vizsgálat.

Hogy a chatbotokkal folytatott beszélgetések maguk is bizonyítékká válhatnak, arról korábban részletesen írtunk.

„Erre nem kellett volna válaszolnia”

A volt helyszínelő tapasztalata szerint az utolsó rendőrévei alatt a bűnözés látványosan áttolódott az utcáról a kibertérbe. A csomagos, nyereményes, adótartozásos átverések önálló iparággá nőttek – a csalók gyakran a rendőrség nevében is küldenek leveleket.

A jelenség nagyságrendjét jól mutatja, hogy negyedévente 5-6 milliárd forintnyi kárt okoznak a kiberbűnözők a magyar bankszámla-tulajdonosoknak, és nemrég közel 146 millió forintot csaltak ki egy nőtől úgy, hogy a hívók banki ügyintézőnek és rendőrnek adták ki magukat.

Helyszínelőként találkozott már mesterséges intelligenciával megtervezett és 3D nyomtatóval kinyomtatott lőfegyverrel is – olyan eszközzel, amely néhány éve még elképzelhetetlen lett volna.

Az emberölések világában szerinte az MI leginkább a megtévesztésben kaphat szerepet: hamisított kamerafelvételekkel, gyártott alibivel lehet félrevinni egy nyomozást.

A legsúlyosabb problémának mégis azt tartja, hogy a chatbotok gyakorlatilag mindenre válaszolnak. Saját példáját hozta: a készülő könyvéhez vegyszerek hatásairól kérdezett egy MI-t, és belegondolt, milyen keresési előzményei maradnának, ha bármi történne vele.

Arról, hogy a chatbotok milyen könnyen sodródnak bele erőszakos szándékot sejtető beszélgetésekbe, nemrég szintén beszámoltunk.

Geokerítés az áldozat körül

Törteli Eszter a rendőrség után a bántalmazó kapcsolatokkal kezdett foglalkozni, ma coachként, konzulensként tárgyalásfelkészítéssel és mediációval – vagyis felek közötti közvetítéssel – segít. Szerinte ez a terület Magyarországon fekete folt: a rendőrség a gyámhatóságra, a gyámhatóság a családsegítőre mutogat, az emberek pedig nem tudják, kihez forduljanak.

Épp ezért tartja fontosnak azt a két MI-alapú rendszert, amelyekben valódi potenciált lát. Az egyiket állítása szerint a magyar rendőrség is használja: a szoftver a közösségi médiában figyeli az öngyilkossági utalást tartalmazó posztokat, és riasztást küld a legközelebbi kapitányságra. Találkozott olyan esettel, ahol így sikerült időben közbelépni.

A másik egy külföldön alkalmazott geokerítés – vagyis virtuális, láthatatlan határvonal az áldozat körül. Távoltartás esetén mind a sértett, mind az elkövető jeladót kap, a rendszer folyamatosan figyeli a pozíciójukat, és ha a bántalmazó átlépi a határt, automatikusan riasztja a rendőrséget és magát az áldozatot is.

A volt nyomozó szerint a technika a bántalmazást is megkönnyítette. Míg évtizedekkel ezelőtt egy elköltözéssel véget érhetett egy történet, ma lokátorral megkereshető bárki, és legalább négy-öt felületen üzenhet neki a zaklató.

A legkreatívabb eset, amellyel találkozott: egy bántalmazó, akit mindenhonnan letiltottak, százforintos utalásokat kezdett küldeni, és a közlemény rovatban folytatta a zaklatást.

Az arc nélküli bántalmazás szerinte a kommentszekciókban is elképesztő szintet ölt, és a cyberbullying – vagyis az online térben zajló, ismétlődő zaklatás – a fiatalokat különösen érinti. Több öngyilkosságot is ehhez vezet vissza, olyan eseteket, ahol mesterséges intelligenciával készített képeket köröztek az áldozatokról.

Ezért mondja, hogy jóval magasabbra emelné a korhatárt, és az MI-hez való hozzáférést is korlátozná.

(Borítókép: Törteli Eszter 2026. június 13-án. Fotó: Kertész Renáta / Index)

Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!


Inda Press Kiadó

What's next is now!

Mi lenne, ha a jövő nem csak történne veled, hanem te alakítanád? Ez a könyv segít felkészülni, sosem tapasztalt módon. Tedd meg az első lépést most.

MEGVESZEM

Index.hu logo

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!