A pilóták és a légiutas-kísérők munkája nem veszélytelen feladat, úgy tűnik azonban, hogy olyan veszély is leselkedik rájuk, amiről nem nagyon lehetett hallani. Az amerikai Harvard Egyetem tudósai vezetésével a szakemberek a halálozási adatokat gyűjtötték össze és csoportosították azokat több száz munkakörrel kapcsolatban – írja a Gizmodo.
Az adatok azt mutatják: a pilóták és légiutas-kísérők jelentősen nagyobb valószínűséggel haltak meg sugárterheléssel összefüggő rákos megbetegedésekben, mint más szakmák képviselői.
Az igazán meglepő, hogy még azoknál a munkaköröknél is nagyobb a sugárterhelés esélye, ahol a dolgozók kifejezetten valamilyen sugárzó forrás közelében dolgoznak. Ilyenek például a nukleáris erőmű szakemberei. A vizsgálat szerint a légitársaságoknak sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetniük a pilóták és a légiutas-kísérők sugárvédelmére. Az eredményeket a JAMA Internal Medicine című tudományos lapban publikálták.
A beszámoló szerint a kutatók az amerikai halálozási adatokat vizsgálták meg, amelyeknél azt tapasztalták, a sugárterheléssel összefüggő halálozásoknak jóval nagyobb a kockázata a pilóták és a légiutas-kísérők esetében, mint más munkakörök dolgozóinál.
https://hvg.hu/tudomany/20260816_american-airlines-repulogep-hivojel
Az összes dolgozó közül ők vannak a legmagasabb átlagos ionizáló sugárzásnak kitéve. Az ionizáló sugárzás káros mutációkat válthat ki a sejtekben, amely miatt daganatos megbetegedés alakulhat ki. Vishal Patel, a tanulmány vezető szerzője szerint azonban meglepően nehéznek bizonyult megállapítani, hogy a légi személyzet tagjait érő további sugárterhelés valóban több rákos halálesetet eredményez-e.
„A korábbi tanulmányok általában egyszerre egy légitársaságra, egy országra vagy egy rákos megbetegedés helyszínére fókuszáltak” – mondta el a lapnak a tudós. Ez azért probléma, mert viszonylag kis számú halálesettel lehet csak dolgozni, illetve bármely más csoportot veszik alapul, az arány torzul: a légi személyzet tagjai általában egészségesebbek, jobban képzettek és magasabb keresetűek, mint egy átlagos kontrollcsoport tagjai.
A mostani tanulmány egy másfajta megközelítést alkalmaz, amely csak az utóbbi években vált elérhetővé. Az Egyesült Államokban 2020-ban kezdték el rutinszerűen összekapcsolni a halotti anyakönyvi kivonatokat azzal, hogy az elhunyt milyen munkakörben dolgozott. Ez a változás sokkal könnyebbé tette a kutatók számára, hogy egyetlen nagy adatforrás felhasználásával összehasonlítsák a sugárzással összefüggő rákos haláleseteket számos különböző munkakörben. A rákos megbetegedések közé tartozik többek között a limfóma, valamint az emlő-, a pajzsmirigy- és a prosztatarák is.
A csapat két másik forrást is figyelembe vett, hogy ellenőrizze az adatok helyességét: az egyik a nukleáris szakemberek, akik folyamatosan egy sugárzó forrás közelében dolgoznak, valamint a légiipar földi személyzetét, akik csak részben tartózkodnak a pilótákkal és a légiutas-kísérőkkel egy környezetben.
https://hvg.hu/tudomany/20260813_vilag-legveszelyesebb-repuloterei-landolas-felszallas-futopalya
A csapat összesen 12,7 millió halálesetet elemzett 2020 és 2024 között 503 foglalkozásban. Ennek köszönhetően nagyjából 14 000 pilóta és 7000 légiutas-kísérő került be a vizsgálatba. Miután figyelembe vették az olyan releváns tényezőket, mint a családi állapot, az iskolai végzettség és a halálozáskori életkor, a kutatók azt találták, hogy ez a két foglalkozás az első és a második helyen állt a sugárzással összefüggő rákos megbetegedések okozta halálesetek arányát tekintve.
A légiutas-kísérők 6,9 százaléka és a pilóták 6,7 százaléka halt meg ilyen típusú megbetegedésekben.
Bár a csapat eredményei csak a foglalkozás és ezen konkrét rákos megbetegedések közötti összefüggést mutatják ki, Patel szerint más elemzéseik egy ok-okozati magyarázatot is adnak.
A tudós szerint a repülőgépek szerelőinél, akik a különböző alkatrészek és az üzemanyag körül dolgoznak, nem mutatható ki jelentős változás a daganatos megbetegedések arányában, vagyis nem a repülés kémiai környezete emeli az arányokat. A kutatók emellett azt is kimutatták, hogy a viszonylag gyakran utazók – évente legalább 10 alkalommal repülők – esetében sem mutatható ki szignifikáns növekedés a daganatos megbetegedések kialakulását illetően.
Patel szerint nem zárható ki teljesen, hogy egyéb tényezők is növelhetik a rák kialakulásának kockázatát. Ilyen lehet például a személyzet cirkadián ritmusának gyakori felborulása a hosszú távú és éjszakai repülések során.
A tudós szerint bár elsőre kézenfekvőnek tűnne a repülőgépek árnyékolása a sugárzás ellen, ez gyakorlatilag lehetetlen. Azt az amerikai légügyi hatóság is elismeri, hogy a személyzet ionizáló sugárzásnak van kitéve, ám az Egyesült Államokban jelenleg nincs olyan szabály, ami dóziskorlátot határoz meg, és az alkalmazottak ellenőrzésére sincs előírás. A lap megjegyzi: ilyen szabályozás az Európai Unióban már évek óta létezik.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.