Hosszú hónapok után végre kézzelfogható jelei mutatkoznak annak, hogy Magyarországon lassul az áremelkedés üteme. A novemberi adatok szerint az infláció 3,8 százalékra mérséklődött, amivel ismét bekerült a jegybank által meghatározott toleranciasávba. Ez nem csupán statisztikai mérföldkő, fontos jelzés arra is, hogy a gazdaságban kezd stabilizálódni az árak alakulása. És a kedvező tendencia az év végén és az új év elején is folytatódott.
A decemberi 3,3 százalékos infláció után januárban már csak 2,1 százalék volt az éves pénzromlás üteme. Ez már nemcsak a piaci várakozásokat múlta felül, hanem azt is jelentette, hogy az infláció a jegybanki cél alá csökkent. Ilyenre legutóbb 2021 januárjában volt példa, valamint ennél alacsonyabb inflációt pedig utoljára 2018 márciusában mértek Magyarországon. Kedden újabb friss adat érkezett az infláció alakulásáról:
2026 februárjában a fogyasztói árak átlagosan 1,4 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Havi összevetésben ennél jóval mérsékeltebb volt a drágulás, januárhoz képest átlagosan mindössze 0,1 százalékkal emelkedtek az árak.
Az egyes termékkategóriákban azonban nagyon eltérően alakultak az árak az elmúlt egy évben. Az élelmiszerek ára 0,2 százalékkal nőtt 2025 februárjához képest, de a vendéglátási szolgáltatások nélkül számolva 3,2 százalékos csökkenés látható.
Nagy különbségek az árakban, bizonyos termékek drágultak, mások látványosan olcsóbbak
Az egyes termékeknél jelentős különbségek láthatóak: a sütőipari lisztesáruk ára 12,6, a büféáruké 10,9, a friss hazai és déligyümölcsöké 10,3, míg a jégkrémé és a házon kívüli étkezésé egyaránt 8,1 százalékkal emelkedett. Eközben több alapvető élelmiszer ára látványosan csökkent: a margarin 32,3, a húskonzerv 26,9, a vaj és vajkrém 19,8, a burgonya 19,7, a sertészsiradék 19,5, a tejtermékek (a sajt kivételével) 18,8, a tej 17, a liszt pedig 14,9 százalékkal lett olcsóbb.
A szolgáltatások ára átlagosan 4,2 százalékkal emelkedett. A legnagyobb drágulás a színházjegyeknél volt (18,8 százalék), de a külföldi üdülések ára is jelentősen, 18 százalékkal nőtt.
A belföldi üdülések 10,2 százalékkal, a testápolási szolgáltatások 8,5 százalékkal, a járműjavítás és -karbantartás 8,2 százalékkal, a sport- és múzeumi belépők pedig 8,1 százalékkal kerültek többe. A szeszes italok és dohányáruk ára 5,8 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohánytermékeké 7,5 százalékkal. A háztartási energiáért átlagosan 4,2 százalékkal kellett többet fizetni: a vezetékes gáz ára 10,8, az elektromos energiáé 2,3 százalékkal nőtt.
A tartós fogyasztási cikkek ára 2,8 százalékkal emelkedett, ezen belül az ékszerek ára 26,6 százalékkal, a motorkerékpároké 6,6 százalékkal, a szobabútoroké és a használt személygépkocsiké pedig egyaránt 5 százalékkal nőtt. A gyógyszerek és gyógyászati termékek ára 5,4 százalékkal emelkedett, miközben a járműüzemanyagok ára 11,1 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.
Már említettük, havi összevetésben januárhoz képest a fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal emelkedtek. Az élelmiszerek ára szintén 0,1 százalékkal nőtt, bár a vendéglátási szolgáltatások nélkül számolva stagnálás volt megfigyelhető. Az egyes termékeknél itt is eltérő mozgások látszanak: a friss zöldségek ára 4, az étolajé 2,2, a párizsi és kolbász, valamint a jégkrém ára egyaránt 1,6, a tartósított gyümölcsöké pedig 1,2 százalékkal emelkedett. Eközben több alapélelmiszer olcsóbb lett:
a sertéshús ára 3,3 százalékkal, a baromfihúsé 2,5 százalékkal,
a csokoládé és kakaó ára 1,8 százalékkal,
a tojásé 1,5 százalékkal,
a vaj és vajkrém ára 1,3 százalékkal, a tejé pedig 1,2 százalékkal csökkent.
A szolgáltatások ára 0,4 százalékkal nőtt egy hónap alatt. Az „egyéb távolsági úti céllal” történő utazás 1,7 százalékkal drágult, miközben a teherszállítás ára 4,2 százalékkal mérséklődött. A háztartási energia ára 1,7 százalékkal csökkent, ezen belül a távfűtés díja jelentősen, 15,7 százalékkal lett alacsonyabb. A szeszes italok és dohányáruk ára 0,7 százalékkal emelkedett, ezen belül az alkoholos italoké 1,5 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok ára 0,6 százalékkal emelkedett, miközben a szezon végi kiárusítások miatt a ruházkodási cikkek 1,8 százalékkal olcsóbbak lettek.
„Harc az áremelkedés ellen”
A Nemzetgazdasági Minisztérium az adatokra reagálva azt írja: „a kormány megvédi a magyar családokat az áremelésektől – februárban 3,2 százalékkal csökkent a hidegélelmiszerek ára”.
Megemlítik az elszabaduló üzemanyagárakat, mely „megfékezése érdekében mától védett árak léptek érvénybe, így a benzin literenkénti kiskereskedelmi ára nem haladhatja meg az 595 forintot, a gázolajé pedig a 615 forintot”.
Felidézik, hogy a megélhetést segítendő emelkedtek a bérek (11 százalékos minimálbéremelés, ágazati béremelések), csökkentek az adók (pl. 40 év alatti kétgyermekes anyák adómentessége, családi adókedvezmény megduplázása).
Emellett „folytatják a harcot az áremelésekkel szemben”. Ennek jegyében „a kormány meghosszabbította és kiterjesztette az árrésstopot, ami jelentősen hozzájárult az infláció csökkentéséhez és az árak kordában tartásához, továbbá önkéntes árkorlátozást harcolt ki a bankok, a biztosítótársaságok a telekommunikációs cégek és a gyógyszeripari szereplők esetében is”.
Keserédes győzelem
A KSH friss adatközlése szerint 2026 februárjában folytatódott az infláció zuhanása, de a jelenlegi piaci turbulenciában ez keserédes győzelemnek hat. A csupán 1,4 százalékos éves bázisú pénzromlási ütem alulmúlta a piaci konszenzust, sőt, még a piacon legoptimistább ING Bank becslésénél is csekély mértékben kedvezőbben alakult – értékelte az adatokat az ING vezető elemzője. Havi alapon az árszint 0,1 százalékkal emelkedett, ami historikusan nézve meglehetősen alacsony átárazás ebben a hónapban – tette hozzá Virovácz Péter. „Az év/év mutató januárhoz képesti 0,6 százalékpontos lassulása mögött részben az alacsony havi átárazás, részben a bázishatás húzódik meg.
A volatilis tételektől megtisztított maginflációs mutató alakulása is rendkívül kedvezőnek mondható, amely 2,1 százalékra esett éves bázison. A fő inflációs mutató 2016-ban, a maginfláció 2018-ban volt utoljára ennyire alacsony”
– jelezte a közgazdász.
A részleteket tekintve szinte minden tekintetben fékeződő átárazásról lehet beszámolni. Összhangban a globális élelmiszerár-folyamatokkal, a februári havi drágulás az élelmiszerek esetében mérsékelten alakult a maga 0,1 százalékával, melyben szerepet játszott az árrésstop is. A megszokott módon folytatódott az erős defláció a ruházkodási cikkek esetében, miközben a tartós fogyasztási cikkek havi inflációja is alacsonyan alakult. Ez utóbbi vélhetően a februárban alapvetően erős forintnak köszönhető.
A háztartási energia ára – összhangban a KSH módszertani sajátosságaival – jelentősen csökkent havi alapon, elsősorban a távfűtés és a vezetékes gáz miatt. Az üzemanyagok árának 0,6 százalékos havi emelkedése megfelelt a várakozásainknak. Végezetül a szolgáltatások inflációja továbbra is kedvezően alakult, és a januárban látotthoz hasonlóan februárban is 0,4 százalékos havi áremelkedést mért a KSH. Felfelé továbbra is a teherszállítás lóg ki az emelkedő útdíjak áthárítása következtében, de drágult a csekély súlyú szerencsejáték és a testápolási, egészségügyi szolgáltatások is. Ez utóbbi vélhetően az emelkedő minimálbér tovagyűrűző hatását tükrözi
Az éves bázisú inflációs mutatókat böngészve csak a legérdekesebb tételeket emelnénk ki. Az élelmiszerek éves bázisú drágulása mindösszesen 0,2 százalékos volt februárban, de a szolgáltatások 4,2 százalékos inflációja is rég nem látott alacsony érték. Emellett kétszámjegyű deflációt mutat az üzemanyagok ára. A szeszes italok, dohányáruk éves bázison jelentősen drágultak – sorolta Virovácz Péter.
Látva ezeket a számokat, a lehető legrosszabbkor jött a legújabb energiaár-sokk, amelyet a közel-keleti háború kirobbanása okozott. Ilyen inflációs mutatók mellett ugyanis végre érdemben elindulhatott volna lefelé a lakosság inflációs várakozása. Ugyanakkor az üzemanyagár-emelkedés (még úgy is, hogy hatósági árat vezettek be) és az energiahordozók drágulása újabb árnyomást indukálnak. Ráadásul a forint gyengülése sem tesz jót az inflációs várakozás alakulásának
– mutatott rá Virovácz Péter.
Visszakapaszkodhat az infláció
Az ING Bank legfrissebb gyorsbecslése szerint
az év/év inflációs ráta az első fél év végére visszaemelkedhet 3 százalék fölé, majd az év végéig elérheti a 4 százalékot.
„Ha a lakossági inflációs várakozások kapcsán rossz az időzítés, akkor az éves bázisú infláció szempontjából a „legjobb” időzítéssel érkezett a sokk. Lényegében tízéves mélypontról kezdhet el most emelkedni az infláció, így, ha a következő hetekben oldódnának az ellátási zavarok és megnyugodnának a piacok, akkor érdemi esély van arra, hogy az év egészének átlagában 3 százalék legyen az infláció” – hangsúlyozta az elemző.
Virovácz Péter úgy éli, hogy a februári inflációs mutatók rendkívül alacsony szintje és a kedvezően alakuló szolgáltatásinfláció szinte biztosan együtt járt volna egy márciusi jegybanki kamatvágással. „Látva ugyanakkor az energiaárak és a forint változékonyságát, és azt, hogy ezek jelenleg mind inflációs többletet okoznak, így nehéz most egyértelműen kijelölni a monetáris politika irányvonalát. Egyelőre nem zárnánk ki teljesen a kamatvágás lehetőségét sem, de ha velünk marad a piaci ingadozás, a gyenge forint és a magas energiaár akkor vélhetően az MNB – az eddigiekből kiindulva – inkább az óvatos megközelítés mellett teszi le a voksát és változatlanul hagyja a kamatokat. Mivel a kamatdöntő ülés pont két hét múlva esedékes, addig még nagyon sok minden történhet” – zárta gondolatait.
Meglepően alacsony lett az infláció
A vártnál jóval kedvezőbb februári infláció az elemzők többségének várakozásánál alacsonyabb lett. Az elemzők egyetértenek abban, hogy a februári adat kellemes meglepetést jelentett.
Árokszállás Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója szerint ilyen alacsony inflációt utoljára 2016 végén mértek Magyarországon,
miközben Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a maginfláció is látványosan csökkent: a januári 2,7 százalékról 2,1 százalékra esett vissza.
Regős Gábor, Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a számok azt jelzik, hogy az év eleji átárazások gyakorlatilag elmaradtak, ami szintén hozzájárult a kedvező inflációs képhez.
Az élelmiszerek és a szolgáltatások húzták lefelé az inflációt
A közgazdászok között konszenzus alakult ki arra nézve, hogy az infláció szerkezete alapvetően kedvező képet mutat. Az élelmiszerinfláció gyakorlatilag eltűnt, miközben a szolgáltatások áremelkedési üteme is mérséklődött.
Regős Gábor szerint az élelmiszerárak alakulásában több tényező játszott szerepet: a forint stabilizálódása, a világpiaci élelmiszerárak csökkenése, valamint az árrésstopok hatása. Az élelmiszereken belül ugyanakkor jelentős szórás látható: egyes termékek ára nőtt, másoké viszont látványosan csökkent.
Az áremelkedés főként néhány terméknél volt jelentősebb:
a sütőipari lisztesáru ára 12,6 százalékkal,
a büféáruké 10,9 százalékkal,
a friss hazai és déligyümölcsöké 10,3 százalékkal nőtt.
Ezzel szemben számos alapélelmiszer ára jelentősen csökkent. Például a margarin ára 32,3 százalékkal, a húskonzervé 26,9 százalékkal, a vaj és vajkrém ára 19,8 százalékkal, a burgonyáé 19,7 százalékkal, a tejtermékeké 18,8 százalékkal, a tejé 17 százalékkal, míg a liszté 14,9 százalékkal esett vissza.
A szolgáltatások inflációja továbbra is a legmagasabb, de ez is csökkent: az éves mutató 5,0 százalékról 4,2 százalékra mérséklődött.
Az állami intézkedések erősen befolyásolják az árakat
A három elemző egyetért abban is, hogy a jelenlegi inflációs folyamatokban jelentős szerepet játszanak az állami intézkedések. Az élelmiszerárakat az árrésstop, az üzemanyagárakat pedig az üzemanyagárstop és az adópolitikai lépések fékezik. Nyeste Orsolya ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy
ezek az intézkedések elfojtott inflációt is okozhatnak, amely később jelenhet meg az árakban, különösen akkor, ha az intézkedéseket kivezetik.
A tartós fogyasztási cikkek esetében ugyanakkor már látszik a forint korábbi erősödésének hatása, ami lefelé nyomja az importált termékek árát. A ruházati cikkek ára például februárban 1,8 százalékkal csökkent havi alapon.
Az üzemanyagok fontos szerepet játszanak
Az infláció alakulásában jelentős szerepe volt az üzemanyagáraknak is. Regős Gábor szerint a járműüzemanyagok ára éves alapon 11,1 százalékkal csökkent, ami önmagában 0,6 százalékponttal húzta le az inflációt. Ebben szerepet játszott a tavalyinál erősebb forint, az alacsonyabb olajár, valamint az, hogy a jövedékiadó-emelést elhalasztották.
Nyeste Orsolya ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy ez a trend már rövid távon is megfordulhat: a közel-keleti konfliktus miatt az olaj ára emelkedett, ami márciusban jelentősebb üzemanyag-drágulást okozhat.
A közel-keleti konfliktus új kockázatot jelent
A három elemző egyetért abban, hogy a februári inflációs adat kedvező, de a kilátások jelentősen bizonytalanabbá váltak.
A közel-keleti konfliktus és a Hormuzi-szoros körüli feszültség az energiaárakon és az árfolyamon keresztül hathat az inflációra. Az olaj és a gáz ára emelkedett, a forint pedig a geopolitikai feszültségek idején gyengülni kezdett.
Árokszállási Zoltán szerint ugyanakkor a piacok részben megnyugodtak azután, hogy az amerikai elnök jelezte: a konfliktus akár hamarabb is lezárulhat. Ez a várakozás hozzájárult ahhoz, hogy a forint ismét erősödni kezdett.
A kilátásokat már eltérően látják
A jövőbeli inflációs pályát eltérően értékelik.
Árokszállási Zoltán alapforgatókönyve szerint az idei éves infláció átlagosan 2,9 százalék körül alakulhat, bár a geopolitikai helyzet felfelé mutató kockázatot jelent.
Nyeste Orsolya ennél pesszimistább: szerinte a 1,4 százalékos februári érték valószínűleg az idei mélypont, és márciusban az infláció ismét 2 százalék fölé emelkedhet, az év végén pedig akár a jegybanki célsáv (4 százalék) fölé is kerülhet.
Regős Gábor szerint jelenleg nehéz egyértelmű inflációs pályát felrajzolni, mert az nagymértékben függ a geopolitikai eseményektől, az energiaárak alakulásától és attól is, hogy meddig maradnak érvényben az árkorlátozó intézkedések.
(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Akos Stiller / Bloomberg / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!