Szerdától hivatalosan Baka András Magyarország köztársasági elnöke, akit a múlt kedden választott meg az Országgyűlés. A Legfelsőbb Bíróság volt elnökét, akit a kormánypárti Tisza-frakció jelölt,140 igen és 6 nem szavazattal választották meg a képviselők, a Fidesz és a KDNP nem vett részt a voksoláson.
A parlament azért választott új köztársasági elnököt, mert az Alaptörvény 17. módosításával Sulyok Tamás államfői mandátuma július 20-án 0 órakor megszűnt. Jogköreit az Alaptörvény rendelkezései szerint ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke vette át.
https://hvg.hu/360/20260812_baka-andras-megvalasztasa-magyar-peter-velemeny
A 2010 óta kormányzó Fidesz–KDNP vereségét és a Tisza Párt kétharmados győzelmét hozó április 12-i választás éjszakáján Magyar Péter, a Tisza elnöke felszólította Sulyok Tamást – és több, a korábbi Orbán-kormány által kinevezett állami vezetőt –, hogy távozzon hivatalából. Ezt később több alkalommal megismételte, május 31-éig adva határidőt a lemondásra. Jelezte azt is, ha nem mond le önként, a kapott felhatalmazással élve eltávolítják a hivatalából. Az államfő nem tett eleget a felszólításnak.
Június 1-jén a kormányfő az igazságügyi miniszter társaságában felkereste, majd bejelentette: ha Sulyok nem mond le tisztségéről, a leváltása érdekében módosítják az Alaptörvényt. A kormány július 4-én nyújtotta be a módosítást kezdeményező javaslatot, amely kimondta: az annak hatályba lépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik, és helyére az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre az Országgyűlés köztársasági elnököt választ. A Fidesz és a KDNP tiltakozott a tervezett alkotmánymódosítás ellen, és július 9-én a „tiszás önkényuralom kiépítése” és az államfő elmozdítása ellen szervezett tüntetést a Sándor-palotánál.
Az Országgyűlés július 13-án elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását, Sulyok Tamás pedig öt nap múlva bejelentette, hogy aláírja, de súlyos tartalmi ellenvetéseit fejezte ki, a módosítást a politikai hatalommal való visszaélés súlyos és szégyenteljes történelmi példájának nevezte.
Július közepén Polgár Judit sakkolimpiai bajnok köztársasági elnökké választását javasolta a tudomány, kultúra és sport tizenhat szereplője, majd Magyar Péter is, azonban Polgár Judit nemet mondott a felkérésre. A kormányfő a következő hetekben találkozott Fülöp Botond ügyvéddel, aki 2024-ben Vidéki prókátor néven hívta fel a sajtó figyelmét a kegyelmi ügyre, Romsics Ignác Széchenyi-díjas történésszel, akadémikussal és Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökével is.
https://hvg.hu/360/20260812_tota-w-arpad-a-nemzet-ketsege-baka-andras-allamfo-valasztas-hvg
A Tisza-frakció augusztus 8-án Bakát jelölte köztársasági elnöknek. A Mi Hazánk Mozgalom Tóth Máté energiajogászt javasolta a tisztségre, de a jelölés érvényességéhez szükséges 40 képviselői aláírást a hatfős frakció nem csatolta.
A Fidesz és a KDNP képviselőcsoportja nem vett részt az új köztársasági elnök megválasztásában, mert illegitimnek tartja Sulyok eltávolítását. A két ellenzéki párt az Alkotmánybírósághoz is fordult az Alaptörvény 17. módosításával kapcsolatban, de a testület augusztus 17-én hatáskör hiányára hivatkozva visszautasította a beadványt.
Fotó: AFP / Kisbenedek Attila