Szolnok Széchenyi városrészében kedd délelőtt is ott állt a lom a panelok tövében. Fotelvázak, szétszedett szekrényajtók, felgöngyölt szőnyegek, helyenként embermagasságú kupacokban. A városrészben, ahol a megyeszékhely lakosságának nagyjából egyharmada él, éppen lomtalanítás zajlik, az elszállítás viszont elakadt, miután a MOHU utasítására a térség hulladékát a kétpói lerakó helyett a ceglédibe irányították át. A legrosszabb helyzetben lévő területekről kedden már elkezdték elszállítani a lomokat, így áldatlan állapotokat nem láttunk, de a munka korántsem a megszokott mederben, és megszokott sebességgel folyik. A helyiek nem is nézik ezt jó szemmel.
Katasztrófa, tragédia. Mindenki ide hordja le a szemetet, este jönnek a hajléktalanok. Azért ez nem így szokott működni. Azt ígérték, hétfőn elviszik, de nem lett ebből semmi. Kész szeméttelep
– mondta egy férfi, aki a ház elé kihordott halom mellett állt meg egy percre.
Egy kutyát sétáltató férfi már megengedőbb volt.
„Ez most már kulturált, ez egy napja még úgy nézett ki, mint egy háborús övezet. Ez már csak a negyede, ami itt maradt, mindent beterített a szemét” – mondta, majd hozzátette, hogy tőlük a kommunális hulladékot is elvitték, de nem mindenki volt ilyen szerencsés.
A körforgás, ami megállt
Ahhoz, hogy érthető legyen, mi akadt el, előbb azt kell tudni, mi működött. Szolnok hulladékszállítása a kétpói lerakó 2007-es megnyitása óta ugyanazon az elven fut. A kukásautó összegyűjti a szemetet, beviszi az újszászi úti átrakóállomásra, ahol nagyjából negyedóra alatt beborítja egy présgépbe, és már indul is vissza a következő körre. A prés konténerbe tölti a hulladékot, a konténer felkerül egy kamionra, a kamion elviszi a kétpói regionális lerakóba. Ott egy külön erre a célra tartott gép leemeli a teli konténert, a kamion kap helyette egy kitakarított üreset, és fordul vissza. A telit egy másik gép viszi fel a lerakótestre. Mire a kamion visszaér az átrakóba, addigra a kukásautó is visszaér az utcákról, és kezdődik elölről.
Ennek a körnek egyetlen igazi mérőszáma van, és Kétpón ez negyven perc. Ennyi idő alatt fordul meg egy kamion a lerakóban.
Cegléden nem negyven perc. A helyi szolgáltató adatai szerint az elmúlt fél évben – amikor még csak töredékmennyiséget vittek arra – másfél és öt és fél óra között szórt ugyanez a művelet. A különbség oka egyszerű és mechanikus. Cegléden nincs olyan gép, amely a kamionról leemelné a konténert, ezért a szerelvényeknek maguknak kell felhajtaniuk a lerakótestre, maguknak kell kiborítaniuk a rakományt, és maguknak kell kitakarítaniuk a konténert. Ezt a munkát Kétpón három külön gép és több ember végzi.
Innentől a lánc önmagát fojtja meg. Amíg a kamion nem ér vissza az üres konténerrel, addig az átrakóban álló kukásautó nem tud üríteni. Amíg a kukásautó nem tud üríteni, addig nem tud új körzetbe indulni. Amíg nem indul új körzetbe, addig a kuka az utcán marad, a szemét pedig a kukában. Másnap ugyanez a lemaradás indul újra, immár egy nappal hátrébbról.
18
Galéria: Szolnoki szemétszállítási problémákFotó: Papajcsik Péter / Index
Ezért mondják a telephelyen dolgozó szakemberek, hogy a helyzet innentől nem javulni fog, hanem romlani. A mostani rend ugyanis lassabb, mint a korábbi, futószalagszerűen működő körforgás, a különbség pedig naponta újratermelődik. Ami kedden kétharmad napnyi csúszás, az egy hét múlva több nap, hacsak nem áll vissza a régi útvonal, vagy nem gyorsul fel drasztikusan a ceglédi ürítés.
Egy sofőr, akinek a történetét a telephelyen hallottuk, reggel kilencre ért ki a ceglédi lerakóhoz, és délután négyig várakoztatták, mire le tudta pakolni a szállítmányt. Aznap több fordulót nem tett. A kamionok ráadásul nem arra készültek, hogy szeméthegyre másszanak, így négy szerelvény már meg is adta magát.
„Ilyen még Szolnok történetében nem volt”
Az utasítás dátumai perdöntőek, és ebben a két fél között nincs is vita. A MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. augusztus 11-i megrendelői utasításában döntött úgy, hogy az év hátralévő részében tízezer tonna, Szolnokon és térségében összegyűjtött vegyes települési hulladékot a kétpói lerakó helyett a ceglédibe irányít át. A Szolnok Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás elnöke augusztus 13-án írásban kérte az utasítás felülvizsgálatát, a szolgáltató másnap szintén jelezte a kockázatokat. A koncessziós társaság fenntartotta a döntését, amely augusztus 17-én, hétfőn lépett életbe.
Öt nap. Györfi Mihály polgármester szerint hatvannak kellett volna lennie.
„Hatvan nappal előtte kellett volna tájékoztatni Szolnok megyei jogú várost arról, hogy a területén és a térség településein megváltozik a szolgáltatás. Ha lett volna hatvan nap, Cegléd felkészült volna a hulladékátvételre és a sebességre. Akkor most nem ülnénk itt” – mondta a polgármester, akivel a városházán beszélgettünk.
Kedd délelőtt a város nagyjából kétharmad napos csúszásban volt, és ez a polgármester szerint még optimista szám, mert a hétfői mennyiség egy részét is kedden kellett leüríteni. Két gépjármű úgy állt be előző nap az átrakóra, hogy nem tudta továbbadni a rakományát, a hulladék pedig a telephelyen várakozott reggelig.
Ilyen még Szolnok történetében nem volt. Arra sem volt példa, hogy egy járat kimaradjon, nemhogy az egész szolgáltatás megakadjon
– fogalmazott.
Az önkormányzat egyelőre a lakosságtól kért önmérsékletet, vagyis azt, hogy aki teheti, ne vigye le a szemetet. A polgármester szerint a hétfői MOHU-közlemény, amely szerint a cég mindent megtesz és segítséget ajánl fel az átállásban, a végrehajtói állományban váltotta ki a legnagyobb felháborodást.
„Kesztyűt szeretnék osztani a Mol-toronyban ülő kedves mohus vezetőknek. Szeretettel várjuk őket, van elég hely. Jelen pillanatban éppen kézi erőre van szükség, mert a melós kéz hiányzik” – mondta Györfi Mihály.
A cég, amelyet nem sikerült megvenni
A polgármester a történet mögé politikai motívumot lát, és ezt nyíltan vállalja. Az általa vezetett város többségi tulajdonos abban a szolgáltatóban, amely az ügy közepén áll. Az NHSZ Zounok Zrt.-ben egy önkormányzati vagyonkezelő birtokolja a részvények 51 százalékát, a maradék 49 százalék a koncesszoré, vagyis a MOHU egyszerre megrendelő és kisebbségi tulajdonos abban a cégben, amelynek az utasítást adta.
A cég a kilencvenes évek közepe óta működik mai formájában, a német Rethmann-csoport hulladékos leányvállalatának, a Remondisnak a szakmai irányítása alatt épült fel, és sokáig Remondis Szolnok Zrt. néven futott. A tulajdonosi szerkezet 2012-ben fordult meg, amikor a város többségi tulajdont szerzett, a német 49 százalékot pedig az állam vásárolta meg. A mai nevét 2014 augusztusa óta viseli. A polgármester szerint a cég ma is német gazdasági modell szerint, kettős cégvezetéssel működik. Az itt felhalmozott tudás nem szolnoki méretű. A Remondis magyarországi szakmai központja nem Budapesten, hanem Szolnokon volt, a cég ma pedig – Györfi Mihály állítása szerint – 766 településen koordinálja a szolgáltatást Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon. Tizenöt gépjárművel, hétfőtől péntekig, hétvégi túlmunka nélkül lát el egy 150 ezres térséget.
Ez az utolsó két cég, amely ellenáll a felvásárlásnak, a kecskeméti meg a szolnoki
– mondta a polgármester, aki hétfőn még ennél élesebben fogalmazott, és személyesen Hernádi Zsoltot szólította fel az utasítás visszavonására.
18
Györfi Mihály polgármesterGaléria: Szolnoki szemétszállítási problémák(Fotó: Papajcsik Péter / Index)
Kétpó ebben a történetben nem egy szolnoki magánügy. A Szolnoktól ötven kilométerre délkeletre fekvő regionális lerakó uniós forrásból, huszonnégy Szolnok környéki település összefogásából épült, és 2007. január 1-jén kezdett üzemelni – a beruházásról szóló első döntéstől odáig tizenhárom év telt el. Kettős aljzatszigeteléssel, komposztálóval, gázmotorral és a szigetelés ellenőrzésére szolgáló mesterséges tóval készült, üzemeltetésére pedig a tulajdonos települések és az NHSZ Zounok hozott létre közös céget. A rendszerhez tartozik a szolnoki átrakó- és válogatóállomás, valamint öt hulladékudvar is. Kapacitása a polgármester szerint hatvan évre elegendő, és nemcsak a saját vármegyéjét, hanem akár egy 400–500 ezres lakosságszámú térséget is ki tudna szolgálni. Éppen ezért nem érti, miért gazdaságosabb egy megtelt lerakóba szállítani.
Ha közérdekű adatigénylésben kikérnénk, hogy a ceglédi depónia hány százalékán áll az idei befogadóképességnek, könnyen lehet, hogy meghaladja a százat
– mondta.
A polgármester érvelésének van egy második ága is. Szerinte nemcsak az számít, hogyan rakják le a hulladékot Cegléden, hanem az is, hogy közben egy uniós forrásból épült, teljes kapacitással működőképes lerakó áll kihasználatlanul.
Erre azért kaptunk támogatást az Európai Uniótól, hogy javítsuk a hulladék hasznosításának az arányát
– mondta, hozzátéve, hogy szerinte Magyarországot az is bünteti, ha a kétpói lerakó nem működik. Ez az érvelés a szolnoki oldalon a legerősebb jogi fogódzó, mert nem a szolgáltatás minőségéről szól, hanem egy uniós beruházás rendeltetéséről.
A Tisza fővárosa
Miközben a polgármesterrel beszélgettük, munkatársai behoztak nekünk egy kancsó vizet – amelynek még lesz egy kis szerepe a történetben – és szalvétákon poharakan. A szalvétán a következő felirat szerepel: „A Tisza fővárosa”.
A helyzet politikai iróniáját maga a polgármester szereti a legjobban. Szolnokot évtizedek óta a Tisza fővárosaként emlegetik, és ezt a szlogent Györfi Mihály a Fidesz-színekben húsz éven át hivatalban lévő elődjétől, Szalay Ferenctől örökölte. Akkor még nem volt Tisza nevű párt, pláne nem kormányon.
„Ezt én Szalay Ferenctől örököltem, és januárban le is fordultak a székről, amikor az ATV-ben azt kérdezték, hogy Magyar Péter a szövetséges kezét nyújtja Szolnok felé. Mondtam, persze, hát Szolnok a Tisza fővárosa” – idézte fel.
A szövetségesi kéz most kap először érdemi próbát. A polgármester a kormányzati beavatkozást a térség országgyűlési képviselőin keresztül kezdeményezte, és a beszélgetésben külön kiemelte Rost Andrea szerepét.
„Ő igyekszik mindent megtenni azért, hogy ez a helyzet megoldódjon. Nem rajta fog múlni” – mondta Györfi Mihály.
A kormánypárti képviselő lapunk kérdésére azt mondta, hogy a megoldás sürgőssége a legfontosabb.
A szolnoki hulladékszállítási probléma rendezése érdekében folyamatosan egyeztetek a városvezetéssel és az illetékes miniszterrel. Most az a legfontosabb, hogy mielőbb megoldás szülessen, ehhez pedig minden érintett együttműködésére szükség van
– fogalmazott.
A mostani ügyben viszont a helyi pártpolitika nem sokat számít. Györfi Mihály kisebbségből kormányoz, a közgyűlésben nincs többsége, a volt kormánypárt frakciójával tehát minden hétköznap tárgyalnia kell. Nem várja, hogy a Fidesz melléálljon, de azt mondja, ebben az egy ügyben nem is akadályozzák.
„Nem várom el a Fidesz-frakciótól, hogy elkezdjenek éjjelezni és dicsőítsenek a harcban, de láthatóan pozitív semlegesség van” – fogalmazott, és hozzátette, hogy a közösségi médiában olyanok is kiálltak mellette az ügyben, akik egyébként ki nem állhatják az ő személyét politikai okokból.
Rezsiügyekben egyébként a városháza sem szenteskedik. A polgármester szerint azzal, hogy palackos víz helyett saját víztisztítókat használnak az épületben, évi kétmillió forintot spórolnak, a ciklus egészében pedig nagyjából tízmilliót. Ezért kaptuk egy üvegkancsóban a vizet a kollégáktól.
A szolgáltató szerint az utasítás szakszerűtlen volt
Az NHSZ Zounok Zrt. írásban küldött szakmai álláspontja lényegében ugyanezt mondja, csak hűvösebben. A cég szerint a szolgáltatási területén évtizedek óta nem fordult elő ilyen jellegű járatkimaradás, és a mostani helyzetet nem ő kezdeményezte.
Múlt hét szerda délután kaptunk egy írásbeli utasítást a koncesszortól, miszerint öt napos határidővel kezdjük el a ceglédi hulladéklerakóba szállítani az átrakóállomásra érkező települési szilárd hulladékot
– írták.
A cég a hatálybalépés előtt szóban és írásban is jelezte, hogy az utasítást célszerűtlennek és szakszerűtlennek tartja, a koncesszor azonban pénteken megerősítette, és kötelezte a végrehajtásra. A vállalat ezután a szokásos négy multiliftes szerelvény helyett hetet állított a feladatra. Nem volt elég. „Az NHSZ nem okozója, hanem elszenvedője ennek a helyzetnek” – fogalmaztak.
A szelektív gyűjtés egyelőre nem akadozik, mert az más rendszerben, az áthelyező telepen zajlik. A telephelyen viszont arra számítanak, hogy ha a lemaradás behozása tovább viszi az erőforrásokat, előbb-utóbb ott is jelentkeznek a fennakadások.
Amíg a telephelyen voltunk, megérkezett a MOHU ellenőrzése is. Ilyen ellenőrzések rendszeresen vannak, az időzítés most mégis kicsit ironikusan hat.
18
Galéria: Szolnoki szemétszállítási problémákFotó: Papajcsik Péter / Index
A MOHU szerint zavartalan a szolgáltatás
Ha pedig már MOHU. A helyszínen lévő ellenőrök nem nyilatkoztak nekünk, hiszen erre nincs is jogosultságuk, azonban a MOHU kommunikált az ügyben, amelyből kiderült, hogy eléggé másképp látják a helyzetet. A koncessziós társaság hétfői közleménye szerint a térség zavartalan lakossági hulladékgyűjtéséhez minden biztosított, ehhez viszont az is kell, hogy a többségi önkormányzati tulajdonban lévő helyi hulladékgazdálkodó cég elszállítsa a kihelyezett lakossági hulladékot.
A hulladékkezelési rendszer működését nem helyi politikai, hanem szakmai és országos szempontok alapján kell szervezni, ezért született ez a döntés
– írták, hozzátéve, hogy tarthatatlan, ha egyéni, politikai érdekek határozzák meg egy térség hulladékszállítását. A cég szerint az intézkedés összhangban van a partnereivel fennálló minden szerződéssel, és jogszabályi kötelezettségen alapuló folyamatoptimalizálásról van szó.
Kedden újabb közleményt küldött a társaság. A MOHU azt írta, saját vizsgálata alapján a hulladékgyűjtés Szolnokon és térségében zavartalan, az NHSZ Zounok augusztus 18-án és azt követően is a megszokott rend szerint veszi át a kihelyezett lakossági hulladékot. Hozzátették, hogy a helyi szolgáltató hétfő délután háromig semmilyen, a hulladékgyűjtést érintő problémát nem jelzett feléjük, és hogy mind az átrakó, mind a ceglédi lerakó megfelelően üzemel.
A levél szerint az augusztus 17-én tapasztalt szolgáltatási anomáliák kivizsgálása folyamatban van.
A levél zárlata egyben üzenet is a partnereknek. A MOHU azt írta, a következő napokban is kiemelt figyelemmel követi, hogy a területi szolgáltatók és alvállalkozók szerződésszerűen és szakszerűen végzik-e a gyűjtést, a szállítást és az ártalmatlanítást.
Kedden délelőtt mi ugyanezen a telephelyen álltunk, ahol a polgármester és a szolgáltató szerint kétharmad napos csúszásban volt a rendszer, és ahol az előző napról ottmaradt hulladékot még reggel ürítették le. A MOHU állítása azonban szűkebb ennél, és nem is feltétlenül mond ellent ennek. A cég nem azt írta, hogy nincs lemaradás, hanem azt, hogy a lemaradásról a szolgáltató nem tett hivatalos bejelentést. Ez a kettő nem ugyanaz.
Két héttel az esedékes határidő előtt
A vita akkor éri a koncessziós rendszert, amikor annak amúgy is a mérlegére néznek. A MOHU 2025-ben nagyjából 450 milliárd forintos árbevétel mellett 47,8 milliárd forintos adózott veszteséggel zárt, az egy évvel korábbi 50,4 milliárdos mínusz után. A legnagyobb veszteséget éppen az az üzletág termelte, amelyről a szolnoki vita is szól – a lakossági hulladékszállítást magában foglaló közszolgáltatás tavaly 69,4 milliárd forintos mínuszt hozott, elsősorban azért, mert a szállítási díjakat 2012-ben befagyasztották. A visszaváltási rendszer 37,8 milliárdot bukott. A halmozott veszteség a saját tőkét is negatívba fordította, ezért idén áprilisban a tulajdonos MOL 16,6 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre. A Telex számítása szerint a rendszer működtetése eddig összesen mintegy 200 milliárd forintjába került a MOL-csoportnak.
Magyar Péter miniszterelnök júniusi kormányhatározata szeptember 1-jei határidővel írta elő a hulladékgazdálkodási koncesszió átfogó felülvizsgálatát, a jelentés elkészítésével pedig Gajdos Lászlót, az élő környezetért felelős minisztert bízta meg. A felülvizsgálat körüli vita már a szolnoki eset előtt is zajlott, augusztus elején Hadházy Ákos vetette fel, hogy a hulladékgazdálkodásért felelős helyettes államtitkár, Kolesár Gergely néhány héttel korábban még a MOL vezető jogásza volt. A miniszter válaszában azt írta, a felülvizsgálattal egy tízfős csapatot bíztak meg.
A polgármester szerint a minisztériumi egyeztetések már a szolnoki ügyben is folyamatosak, a szolgáltató képviselőit kedden fogadták a tárcánál. Az ő olvasatában két út van, a koncesszió felülvizsgálata vagy a felszámolása – de a végeredménynek szerinte semmiképp nem szabad újabb monopóliumnak lennie.
Hiába a miénk ma a legjobb cég, akkor sem szabad monopolhelyzetbe kerülnie. A tudást régiónként kell szétszórni
– mondta, hozzátéve, hogy a korábbi, öt regionális koordinátoros felállást tartja életképesnek.
18
Galéria: Szolnoki szemétszállítási problémákFotó: Papajcsik Péter / Index
A háttérben ott van egy határidő is, amelyről mindkét fél tud. 2035-re a lerakókba kerülő hulladék arányát radikálisan csökkenteni kell, a többit újra kell hasznosítani vagy el kell égetni. Ehhez válogatókapacitás kellene, égetőműből pedig jelenleg egy van az országban, Budapesten. Az Európai Bizottság tavaly novemberben kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a hulladékgazdálkodás miatt.
Erre az eljárásra hivatkozik a polgármester akkor is, amikor a legerősebb fenyegetését fogalmazza meg.
Ennek a vége könnyen az lehet, hogy perre viszem. Ha az Európai Unió megbünteti Magyarországot, és az önkormányzatot nevezik meg, akkor viszont itt a levél, hogy ők utasítottak
– mondta, majd megjegyezte, hogyha kell, akkor Európai Unió Bíróságáig viszi az óügyet.
Györfi Mihály hétfőn azt mondta, ha kedden sem születik megoldás, utasítja a szolgáltatót, hogy a MOHU rendelkezése ellenére vigye a hulladékot Kétpóra. Kedden ennél óvatosabban fogalmazott, de a radikális lépés lehetőségét fenntartotta. Augusztus 24-ére a hulladékgazdálkodási társulás informális ülést hívott össze, amelyre a koncesszor vezetését is meghívták, igaz, ezt még jóval a mostani helyzet előtt kezdeményezték.
Addig a szemét áll. A polgármester szerint még akkor is legalább egy hét, mire a rendszer helyreáll, ha az utasítást holnap visszavonják.
„Ezerszáz kilométert kell utazni, hogy mást lásson az ember”
A beszélgetés vége felé viszont már nem a kukákról volt szó. A polgármester elmesélt egy történetet, amelyet a németországi testvérvárosban, Reutlingenben tapasztalt. Kukák és gépjárművek, minden mozog, semmi nem áll. Az ottani rendszerben, mondja, sem az állam, sem az önkormányzat nem avatkozik bele ennyire a szolgáltatásba.
Jó, mondjuk az nyugatabbra van. Ezerszáz kilométert kell utaznunk Reutlingenbe
–jegyezte meg.
A másik példa közelebb van. A szintén testvérváros Nagybányán francia mintára süllyesztett gyűjtőket telepítettek a társasházi negyedekbe. Négyféle szelektív frakció, kártyás nyitás, a szemetet be lehet ejteni, és nem áll ki semmi az utcára. Ezt Györfi Mihály szeretné egyszer Szolnokra is elhozni, amikor az önkormányzatok anyagilag erősebbek lesznek.
Egyelőre viszont az a kérdés, hogy a Széchenyi városrészben mikor tűnik el az utolsó fotelváz.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!