„Több mint 30 törvény, két Alaptörvény-módosítás és számos, Magyarország megújítását szolgáló döntés az új, Tisza-többségű Országgyűlés első száz napjának mérlege. Az uniós források hazahozatala, a közvagyon visszaszerzése és megvédése, a demokratikus intézményrendszer függetlenségének visszaállítása vagy a parlamenti képviselők fizetésének csökkentése mellett például a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás bevezetésével és a vényköteles gyógyszerek áfájának eltörlésével az emberek mindennapjait megkönnyítő döntések is születtek” – összegezte az elmúlt száz napot közleményében a kormánypárt országgyűlési frakciója.
A képviselőcsoport emlékeztetett: „A Tisza egyik legfontosabb vállalása volt, hogy Magyarország visszaszerezze a neki járó uniós forrásokat. A több ezer milliárd forintnyi uniós pénz hazahozatala érdekében átfogó korrupcióellenes és átláthatósági intézkedéseket fogadott el az Országgyűlés. A frakció döntéseinek köszönhetően szigorodott a vagyonnyilatkozati rendszer, átláthatóbb lett a magántőkealapok és a közbeszerzések működése, nőtt a közérdekű adatok nyilvánossága, és megerősödött az Integritás Hatóság hatásköre.”
A frakció hangsúlyozta, hogy „a közvagyon visszaszerzése és megvédése is kiemelt cél, hiszen az a magyar embereket illeti. Az elmúlt húsz évben a legóvatosabb becslések szerint is 30 ezer milliárd forintnyi közvagyon kerülhetett jogtalanul magánzsebekbe. Ezért ezek visszavételére az Országgyűlés Tisza-többsége létrehozta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok kivezetésével pedig mintegy 3000 milliárd forintnyi vagyon kerül vissza a nemzeti vagyon körébe.”
Az Országgyűlés működésében is történtek változások:
csökkentek a parlament működéséhez kapcsolódó kiadások és a képviselői alapfizetések.
öt parlamenti vizsgálóbizottság jött létre, amelyek valódi jogosítványokat kaptak: kötelezővé vált a vizsgálóbizottságok előtti megjelenés,
csökkent a kétharmados többséghez kötött szabályozási területek „indokolatlanul nagy száma”.
Bevezették a tizenkét éves képviselői mandátumkorlátot.
A frakció az államfőválasztásra és az alkotmányozásra is kitért: „Megkezdődött Magyarország alkotmányos rendszerének megújítása is. Az Országgyűlés új, független és hiteles köztársasági elnököt választott, aki méltó módon képviseli azt a demokratikus megújulást, amelynek eredményeként Magyarországnak egy széles körben megvitatott, a demokratikus jogállamiság elveire épülő új Alkotmánya lesz.”
Két ciklusban korlátozták a miniszterelnöki mandátumot, valamint a többi közjogi tisztségnél kizárták, hogy „valaki évtizedekre kisajátítson egy pozíciót. Ezek a döntések mind egy irányba mutatnak: egy olyan demokratikus állam megteremtése felé, amelyben egyetlen politikai erő sem betonozhatja be évtizedekre a saját hatalmát.”
Már az első döntések között is vannak olyanok, amelyek közvetlenül érintik a magyar emberek mindennapjait
A frakció úgy látja, „megkezdődött a demokratikus intézményrendszer függetlenségének helyreállítása. Az Országgyűlés megerősítette a bírói önigazgatást és a bírósági szervezetrendszer függetlenségét. A plakáttörvény módosításával betiltotta a gyűlöletkeltő politikai reklámokat, a médiatörvény módosításával pedig megteremtette a többelvű és kiegyensúlyozott közszolgálati média és hírszolgáltatás, valamint a hatékony médiafelügyelet működésének feltételeit.”
Már az első döntések között is vannak olyanok, amelyek közvetlenül érintik a magyar emberek mindennapjait. Az Országgyűlés bevezette a rászorultsági alapon járó 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást, és 0 százalékra csökkentette a vényköteles gyógyszerek áfáját. A diákok újra tanulhatnak külföldön az Erasmus és a Horizon programok keretében, valamint döntés született a közösségi közlekedés átfogó intézményi és működési reformjáról is
– hangsúlyozta a frakció, hozzátéve: „A múlt lezáratlan ügyeiben is megtörtént az, amivel a magyar állam évtizedek óta adós volt. Az Országgyűlés döntésével az 1990 előtti titkosszolgálati iratok a lehető legszélesebb körben hozzáférhetővé és kutathatóvá válnak.”
A képviselőcsoport végül leszögezte: „Száz nap alatt nem lehet helyrehozni mindazt, ami hosszú évek alatt romlott el. A felsorolt intézkedések csak egy részét jelentik az első száz nap döntéseinek, de jól mutatják az irányt egy működő állam, egy tisztább közélet, erősebb demokratikus intézmények és egy emberségesebb Magyarország felé.”
(Borítókép: Magyar Péter beszél az Országgyűlés ülésén 2026. augusztus 10-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!