Magyarországot kötik a helyreállítási tervben vállalt kötelezettségei
– közölte az Economx megkeresésére a kohéziós politikáért, kutatásért és innovációért felelős bizottsági szóvivő a Mészáros Lőrinchez kapcsolható OPUS TITÁSZ RRF-pályázatának kizárása kapcsán.
hirdetés
X
A Bizottság szóvivője szerint a Tanács által július 10-én jóváhagyott magyar helyreállítási és ellenállóképességi terv egy megbízható nemzeti belső kontrollrendszerre támaszkodik, amelynek biztosítania kell az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét. Ez a csalás, a korrupció, a kettős finanszírozás és az összeférhetetlenség megelőzését, felderítését és korrekcióját is jelenti.
A válasz alapján külön ellenőrzési és kontrollmérföldkövek vannak érvényben annak érdekében, hogy a magyar RRF belső kontrollrendszere hatékonyan megelőzze, felderítse és kijavítsa a csalást, a korrupciót, az összeférhetetlenséget, a kettős finanszírozást és az egyéb szabálytalanságokat.
Ezek a mérföldkövek biztosítékot nyújtanak arra, hogy Magyarország eleget tesz az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére vonatkozó jogi kötelezettségének
– közölte a Bizottság szóvivője.
Brüsszel azt is jelezte, hogy az egyes kedvezményezettek kiválasztása és az egyes finanszírozási eljárások irányítása az illetékes magyar hatóságok felelőssége, az alkalmazandó nemzeti és uniós szabályokkal összhangban. A Bizottság nem hoz egyedi finanszírozási döntéseket a nemzeti RRF-programok keretében.
A szóvivő ugyanakkor hozzátette: Magyarországot kötik az RRP-ben vállalt kötelezettségei. Magyarország feladata biztosítani, hogy az egyes végrehajtási döntések ne veszélyeztessék a tanácsi végrehajtási határozatban meghatározott mérföldkövek és célok elérését.
A Bizottság a kifizetési kérelem benyújtása után értékeli majd a mérföldkövek és célok teljesülését.
Vagyis Brüsszel nem dönt egyedi magyar pályázatokról, az RRF-pénzekhez kapcsolódó hazai döntéseknek viszont illeszkedniük kell azokhoz a vállalásokhoz, amelyeket Magyarország a források lehívása érdekében tett.
Vitézy Dávid szerint volt egy másik határidő is
Vitézy Dávid beruházásokért és az uniós források hazahozataláért felelős miniszter a múlt pénteki kormányinfón elismerte, hogy az MFB műszaki-tartalmi szempontból valóban értékelte az OPUS pályázatát az augusztus 6-ai határidőig.
A tárcavezető szerint ugyanakkor volt egy másik határidő is: augusztus 5.
A 110 oldalas salátatörvényként ismert, az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló jogszabály értelmében augusztus 5-ig kellett volna benyújtani a magántőkealapok mögötti tényleges tulajdonosok jegyzékét és listáját a NAV-nak.
Vitézy Dávid azt is kiemelte, hogy az RRF-pénzek lehívása érdekében vállalt magyar kötelezettségek között is szerepel a magántőkealapok feltérképezése. Ez a 64. mérföldkő, amely egyben szupermérföldkő is.
Felmerült, hogy az OPUS részéről adatfeltöltési problémák jelentkeztek, és azóta pótolták a hiányosságokat. Vitézy Dávid szerint amennyiben ez így történt,
a kormányzat akkor sem akar és nem fog beleszólni az OPUS és az MFB közötti vitába.
A miniszter szerint ennek megvan a jogi fóruma.
A magántőkealapok miatt szigorítottak
A Tisza-kormány által elfogadott törvényben világosan leírták,
hogy a módosítás célja az uniós szabályoknak való teljes körű megfelelés,
valamint az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzése.
Ennek érdekében szükségessé vált a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény, vagyis a Pmt. módosítása is.
Az indoklás szerint a kormányváltásig hatályos Pmt.-ben több hiányosság is azonosítható volt. A szabályozás nem fedte le azokat a természetes személyeket, akik de facto irányítási jogok vagy blokkoló szavazati jog révén tényleges befolyást gyakorolnak egy zártkörű befektetési alap felett.
A törvény indoklása szerint a korábbi szabályozás kifejezetten nem rögzítette a zártkörű befektetési alapok összetett struktúrájára szabott fokozott ügyfél-átvilágítási előírásokat sem. Ezek a párhuzamos alapok és holdingstruktúrák révén megvalósuló tulajdonosi láncolatok feltárását tennék kötelezővé.
Az Igazságügyi Minisztérium szerint a módosítás a zártkörű befektetési alapokat befogadó pénzügyi és egyéb szolgáltatókra speciális, arányos, fokozott ügyfél-átvilágítási kötelezettséget ír elő. Ennek keretében a szolgáltató megismeri az alap kezelési szabályzatát, tőkestruktúráját és befektetői körét, valamint vizsgálja a lehetséges tulajdonosi láncolati kockázatokat.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a Miniszterelnökségen tartott kormányszóvivői tájékoztatón 2026. augusztus 14-én.
Fotó: MTI/MTVA / Máthé Zoltán
Brüsszel további szigorítást vár el
Érdekesség, hogy az RRF-pénzekért az Európai Bizottság további szigorítást vár el Magyarországtól.
Brüsszel azt várja Magyar Péter kormányától, hogy növelje az egyes szervezetek, köztük a zártkörű befektetési alapok és a bizalmi vagyonkezelést végző szervezetek tényleges tulajdonosaira alkalmazandó szabályok egyértelműségét és jogbiztonságát.
A Bizottság elvárása szerint biztosítani kell azt is, hogy Magyarországon az uniós támogatások ellenőrzéséért és kontrolljáért felelős szervek feladataik ellátása céljából visszamenőlegesen hozzáférhessenek a releváns adatokhoz. Ez az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét szolgálja.
Ehhez további jogszabály-módosítások szükségesek. Ezeknek elő kell írniuk a tényleges tulajdonos fogalommeghatározásának felülvizsgálatát a zártkörű befektetési alapokra vonatkozó különös rendelkezések beillesztése érdekében.
Magyar Pétert, a Tisza Párt elnökét, Magyarország leendő miniszterelnökét (b) fogadja Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben 2026. április 29-én.
Fotó: MTI/MTVA / John Thys
A módosításoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy Magyarországon az uniós támogatások kezeléséért és ellenőrzéséért felelős szervek legalább 2020. február 1-jéig visszamenőleg gyűjthessenek információkat a magántőkealapok tényleges tulajdonosairól, és ellenőrizhessék azokat.
Brüsszel emellett azt is elvárja, hogy pontosítsák és kiterjesszék a kizárt közjogi tisztviselők körét, valamint azon szervezetek körét, amelyek nem igényelhetnek vagy kaphatnak közpénzekből nyújtott támogatásokat.
Ez azt jelenti, hogy az Európai Bizottság az elmúlt hat év magántőkealapos hátterét is vizsgálhatóvá tenné az uniós források védelme érdekében. Erre a kormányzat még nem hozott szabályt, miközben a mérföldkő teljesítéséhez szükség volna rá.
Ez történt eddig az OPUS-ügyben
Az ügy előzménye, hogy az MFB augusztus 10-én visszavonta az OPUS TITÁSZ Áramhálózati Zrt. támogatási döntését az RRF–GS–6.6.1-26 kódszámú, hálózatfejlesztési felhívásnál, valamint az RRF–GS–6.7.1-26 kódszámú, okosmérő-telepítési felhívásnál.
A bank azzal indokolta a döntést, hogy a társaság nem minősül az államháztartási törvény szerinti átlátható szervezetnek, ezért nem köthető vele támogatási szerződés.
Az Economx kérdésekkel fordult az MFB-hez. Arra kértünk választ, mikor és az eljárás mely szakaszában derült ki, hogy az OPUS TITÁSZ nem minősül átlátható szervezetnek, továbbá azt is megkérdeztük, hogy a támogatási döntés meghozatalakor rendelkezésre álltak-e már azok az információk, amelyek alapján később a döntés visszavonásáról és a pályázat elutasításáról határoztak.
Rákérdeztünk arra is, pontosan milyen feltételek vagy körülmények miatt nem felelt meg a társaság az államháztartási törvényben meghatározott követelményeknek. Az MFB érdemi választ nem adott. A bank csak annyit közölt, hogy jogszabályi és pályázati eljárási kötöttségek miatt a sajtóközleményben megjelent tényeken túl nem áll módjában további tájékoztatást adni.
Ezt követően az OPUS TITÁSZ is reagált. A társaság visszautasította a kizárást, szakmailag és jogilag megalapozatlannak nevezte a döntést, és jelezte, hogy jogi úton védi meg hálózatfejlesztési forrásait.
A cég külön hangsúlyozta az augusztus 6-ai dátumot.
Közlése szerint az MFB ekkor még arról értesítette, hogy pályázatának értékelése pozitív eredménnyel zárult, és a szerződéskötéshez szükséges dokumentumokat is bekérte. Ehhez képest négy nappal később az MFB visszavonta a támogatási döntést, és kizárta a társaságot a pályázatokból.
Miért ennyire érzékeny ügy a magántőkealapok átláthatósága?
Az uniós jog nem hozott létre egységes, minden tagállamban azonos „magántőkealap” jogi formát. Az ilyen konstrukciók rendszerint alternatív befektetési alapnak, angol rövidítéssel AIF-nek minősülnek: több befektetőtől gyűjtenek tőkét, amelyet előre meghatározott stratégia szerint fektetnek be a befektetők javára. Ezek az alapok nem tartoznak a lakossági befektetési alapokra vonatkozó UCITS-rendszer alá. A magántőkealapok jellemzően nem tőzsdei vállalkozásokban szereznek részesedést, majd azok fejlesztése, átalakítása vagy továbbértékesítése révén kívánnak hozamot elérni.
A legfontosabb uniós szabályozás, az AIFMD elsősorban nem magát az alapot, inkább annak kezelőjét felügyeli. Az alapkezelőnek engedéllyel vagy kisebb kezelt vagyon esetén hatósági regisztrációval kell rendelkeznie, emellett kockázatkezelési, értékelési, jelentéstételi és összeférhetetlenségi előírásokat kell teljesítenie. Ha az alap ellenőrzést szerez egy nem tőzsdei vállalkozás felett, külön tájékoztatási és tőkevédelmi szabályok is életbe lépnek. Ezek többek között korlátozzák a felvásárolt társaság vagyonának rövid időn belüli kivonását.
Az uniós szabályozás ugyanakkor nem írja elő, hogy a magántőkealap valamennyi befektetőjének neve automatikusan nyilvánosan hozzáférhető legyen.
Az alapkezelőnek, a pénzügyi szolgáltatóknak és az illetékes hatóságoknak ismerniük kell az ügyfeleket, valamint a pénzmosás elleni szabályok szerint azonosított tényleges tulajdonosokat. Ezek az adatok azonban nem válnak automatikusan bárki számára megismerhető közérdekű információvá.
Ezért fordulhat elő, hogy egy magántőkealap hatóságilag felügyelt, az ellenőrző szervek előtt azonosított szereplőként működik, miközben befektetői köre a sajtó és a szélesebb nyilvánosság számára rejtve marad. Az OPUS-ügyben éppen ezért nem önmagában az a kérdés, hogy létezik-e pénzügyi felügyelet, sokkal inkább az, hogy az RRF-források védelméért felelős szervek milyen mélységben, milyen határidővel és milyen időtávra visszamenően férhetnek hozzá a tényleges tulajdonosi adatokhoz.
Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!