Papíron két számjegyű béremelés várhatna jövőre a legkevesebbet kereső magyarokra. A gyenge gazdasági adatok azonban könnyen keresztülhúzhatják a korábbi terveket: a munkaadók szerint 2027-re gyakorlatilag kizárható a minimálbér két számjegyű bruttó emelése. Ugyanakkor a választások előtt Magyar Péter miniszterelnök azt ígérte, hogy a legalacsonyabb kereseteket terhelő személyi jövedelemadót 15-ről 9 százalékra csökkenti.
Ha a kormány ezt végrehajtja, a minimálbéren dolgozók nettó keresete a jóval szerényebb bruttó béremelés ellenére is akár 14 százalékkal nőhet. Vagyis különös helyzet állhat elő: miközben a gazdaság teljesítménye már nem bírná el azt a béremelést, amivel korábban számoltak, az adórendszeren keresztül mégis összejöhet a dolgozók számára a két számjegyű növekedés. Hogy ebből végül mennyi valósulhat meg, az már a következő hónapok egyik fontos gazdaságpolitikai kérdése lesz.
Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint a munkaadók a jelenlegi növekedési kilátások mellett nem látnak teret a korábban tervezett minimálbér-emelésre.
Ugyanakkor a 24.hu podcastjában arról is beszélt, milyen kompromisszum mentheti meg a béremelést, és miben látják másnak a vállalkozók Magyar Péter kormányának működését az előző vezetéshez képest.
Borulhat a nagy béremelési terv, most a kormánynak kell beszállnia a számlába
A korábbi bérmegállapodás még 14 százalékos minimálbér-emeléssel számolt 2027-re, csakhogy azóta éppen az a gazdasági háttér tűnt el mögüle, amely ezt lehetővé tette volna. Perlusz szerint a megállapodásban rögzített gazdasági feltételek nem teljesültek, a vártnál gyengébb növekedés mellett pedig a vállalkozások számára már egy 10 százalékos bruttó béremelés kigazdálkodása is rendkívül nehéz lenne.
A történet azonban itt vesz érdekes fordulatot. A munkavállalók fizetése ugyanis úgy is két számjegyű mértékben emelkedhet, hogy közben a munkáltatóknak ennél jóval kisebb béremelést kell kigazdálkodniuk. Ehhez viszont a kormánynak kell beszállnia a számlába. A kulcs a Tisza-kormány heteken belül érkező jövő évi adócsomagja lehet.
Ha a kabinet végrehajtja választási ígéretét, és csökkenti a legalacsonyabb béreket terhelő adót, akkor Perlusz szerint 10 százalék alatti bruttó minimálbér-emelés mellett is összejöhet a két számjegyű nettó növekedés.
A munkaadói oldal ezért várhatóan erre az összefüggésre építi majd az érvelését az őszi bértárgyalásokon: a dolgozók kapjanak érezhetően több pénzt, de annak terhét ne kizárólag a gyengébb gazdasági környezetben működő vállalkozások viseljék.
Perlusz László szerint a vállalkozások egyik legnagyobb problémája az elmúlt időszakban a kiszámíthatatlanság volt. Úgy látja, az új kormány eddig elsősorban azzal teremtett más helyzetet, hogy őszintébben kommunikál a gazdaság állapotáról, és nyíltabban beszél a problémákról. A vállalkozói szektor ezért megelőlegezte a bizalmat a kabinetnek.
A valódi próba azonban ősszel és télen érkezhet. Perlusz szerint ugyanis egyre több viharfelhő gyülekezik a magyar gazdaság felett.
A gyenge növekedés mellett a vállalkozások finanszírozási helyzete is árulkodó: a VOSZ tagjai körében továbbra is rendkívül erős a kereslet a Széchenyi Kártya Program likviditási hitelei iránt. Ezek még azután is keresettek maradtak, hogy a nyár folyamán emelkedtek a korábbi 3 százalékos kamatok.
Ez pedig fontos jelzés lehet az őszi bértárgyalások előtt. Miközben a dolgozók jelentős fizetésemelést várnak, egyre több vállalkozásnak már a napi működés finanszírozásához is külső forrásra van szüksége. Ebben a helyzetben a minimálbér sorsa már nem egyszerűen arról szól, hány százalékot írnak majd a megállapodásba, hanem arról is, hogy a béremelés költségéből mennyit bírnak el a cégek – és mennyit vállal át az állam az adócsökkentésen keresztül.
(Borítókép: Magyar Péter 2026. július 20-án. Fotó: Szollár Zsófi / Index)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!