Tech: Megvizsgálták ház tetejét beszakító meteoritot, hemzseg az aminosavaktól

A tudósok egyetértenek abban, hogy az aminosavak nélkül nem lenne, vagy legalábbis nem ilyen lenne az élet a Földön. Ezeket a molekulákat a fehérjék építőköveiként tartják számon, ám ezek nemcsak a bolygónkon léteznek.

A talajban növő gombáktól az égen szálló madarakig minden, az ember által ismert életforma ugyanazt a 22 specifikus aminosavat „használja” a létezéséhez, ám jól látszik, ebből a korlátozott mennyiségből milyen változatos élet bontakozhat ki. Ennél azonban jóval több ilyen fontos molekula létezik, és ezek nagy része nem a Földön található meg.

Majdnem hatvan évvel ezelőtt, 1969. szeptember 28-án érte el a Földet Ausztráliában a Murchinson nevű meteorit, amely Murchinson városáról kapta a nevét. A kutatók alapos vizsgálatnak vetették alá az űrből származó kőzetet, amelyről kiderült: összesen 92 aminosavat tartalmaz, amelyek közül csak 19 található meg a Földön.

Hasonló módon érte el a bolygót az az aszteroida is, ami 2024. július 16-án ragyogta be tűzgömbként a nappali égboltot New Yorkban. Bár a meteor felrobbant a légkörben, egy óriási, mintegy 1,35 kilogrammos darabja elérte a felszínt – amit egy hillsborough-i ház tetőszerkezete bánt meg.

A kutatók azóta is vizsgálják az űrkőzetet, amelyről nemrég kiderült, rengeteg, több száz olyan aminosavat tartalmaz, amelyek nem találhatók meg a Földön. Ennek köszönhetően mostanra mintegy 500 aminosav lett ismert – írja az IFLScience.

A Földön kívüli aminosavak például a csillagközi térben, a porszemcsék jeges rétegében is létrejöhetnek, mivel ezek nemcsak vízből, hanem szén-monoxidból és ammóniából is állnak. A kozmikus sugárzás és az ultraibolya fény megbonthatja az eredeti kötéseket, majd aminosavakká alakíthatja a molekulákat.

Érdekesség, hogy a hillsborough-i meteorit esetében ez másként történhetett. A kutatók úgy vélik, víz segítségével jöhettek létre az aminosavai, még a szülőbolygója kialakulásának korai fázisában.

Azt továbbra sem tudni, az összes ismert aminosavnak miért csak egy töredéke adja a földi élet építőköveit, de az biztos, és az is izgalmas kérdés, hogy mennyi, eddig fel nem fedezett molekula lehet még odakint a világűrben.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.