Elsőre talán meglepő párosításnak tűnhet a Kerekes Band és a Dalinda közös munkája. Bár mindkét formáció a magyar népzenei hagyományból merít, egészen más úton jutott el a saját hangzásáig. A több mint három évtizede működő Kerekes Band a gyimesi és moldvai népzene mellé rockos, funkos és pszichedelikus hatásokat is beemelt, míg a Dalinda három női énekese – a magyar népdalokra építve – elsősorban a capella megszólalással alakította ki karakteres zenei világát.
A Kerekes Band 1995-ben, Egerben alakult, és kezdetben a moldvai és gyimesi táncházak hagyományából merített. Később egyre több kortárs zenei hatás épült be a repertoárjukba. A pásztorfurulya, a koboz és a brácsa mellé basszusgitár és dob társult, így alakult ki az a sajátos hangzás, amelyet a zenekar ethno funk néven határoz meg.
A Kerekes Band azóta nemzetközileg is komoly pályát futott be, a Pimasz című lemezüket a brit Songlines magazin 2005 legjobb világzenei albumai közé sorolta, két albumuk pedig Fonogram-díjat nyert.
A Dalinda története egészen más közegben kezdődött. A formáció tagjai a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népi ének szakán találkoztak, és 2015 óta lépnek fel Dalinda néven. A jelenlegi felállást Nádasdy Fanni, Paár Julianna és Tímár Sára alkotja. A trió az autentikus magyar népdaléneklést gondolja tovább, többek között olyan többszólamú megoldásokkal és saját átdolgozásokkal, amelyek kevésbé jellemzők a hagyományos népzenei megszólalásra.
Egy új fejezet
A 2026 májusában megjelent Vadon mindkét együttes számára új fejezetet jelent. A lemez nem egyszerűen egymás mellé helyezi a két formáció megszokott zenei világát, hanem mindkettőt kimozdítja a komfortzónájából. A Kerekes Band ezúttal kevésbé támaszkodik az ethno funk energikus, elektromos megszólalására. Az akusztikus hangszerek, a levegősebb hangszerelés és a visszafogottabb dinamika kerül előtérbe. A Dalinda pedig feladja az a cappella forma kizárólagosságát, és az énekhangokat egy teljes zenekari hangzásba illeszti.
Az albumon 12 dal hallható, és rögtön az Esőének című nyitány megadja az alaphangulatot. A lágy énekhangok remek kontrasztot alkotnak a Kerekes Band autentikus népi hangszereivel, a lemeznek pedig van egy kellemes sodrása. Noha a Vadonon elősorban az énekes dalok dominálnak, akad néhány instrumentális szerzemény, úgymint a Magányos vagy a Kembaszter. A minőség, a hangzás és az előadásmód kétségtelenül profi, de a 12 dal talán egy kicsit sok, és nem tart ki végig a lendület, főleg, hogy a lemezen nincs igazán tempós nóta.
Ettől függetlenül működik a Vadon, amelynek az egyik legérdekesebb változása, hogy a Kerekes Band zenéjében a hosszabb instrumentális korszak után ismét hangsúlyos szerepet kapnak a dalok és az énekhang. Miközben a zenekar visszanyúl ehhez a korábban háttérbe szorult elemhez,
a Dalinda éppen az ellenkező irányba tesz lépést.
A három énekes most nem önálló, hangszerkíséret nélküli egységként, hanem egy összetettebb hangszeres megszólalás részeként jelenik meg. A közös album így mindkét fél számára egyfajta irányváltás, amelyben a két eltérő zenei út végül ugyanabban a hangzásban találkozik. A Kerekes Band és a Dalinda 2026. augusztus 30-án, a Kobuci Kertben mutatja be az albumot egy egész estés koncert keretében.
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ismerd meg a film mögött álló művészek történeteit és szerezd be a Hogyan tudnék élni nélküled? kulisszakönyvét!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!