Salvatore Quasimodo 1901. augusztus 20-án született a szícílai Modicában, de 18 évesen elhagyta imádott szigetét és a fővárosba költözött, hogy elmerüljön a műszaki tudományokban. Pénztárcája azonban nem bírta az egyetemi létet, úgyhogy dolgozni és írni kezdett. Megtanult görögül és latinul, Dante, Petrarca, Tasso, Platón, Spinoza műveit tanulmányozta. 25 éves korától műszaki területen dolgozott és verseket írt. 28 évesen jelennek meg első költeményei a Solaria irodalmi újságban.
Első kötete Vizek és földek címmel nagy sikert aratott és innentől rendszeresen láttak napvilágot versválogatásai. A hermetista költők közé tartozott, vagyis a transzcendens valóságot próbálta megírni. Elhagyta a mérnöki pályát, antológiát szerkesztett, fordított, és irodalmi tevékenységének elismeréseként tanári állást kapott a milánói Giuseppe Verdi Konzervatórium Irodalom Tanszékén, itt tanított 1964-ben bekövetkezett haláláig.
A második világháború alatt lefordította János evangéliumát, Catullus néhány költeményét, részleteket az Odüsszeiából. Megkapta a San Babila-, a Viareggio- és az Etna-Taormina díjat. 1956 végén, a Szovjetunióba tett látogatása során infarktust kapott, emiatt csak 1959 áprilisában térhetett haza.
Ugyanebben az évben megkapta az irodalmi Nobel-díjat.
1961-ben Balatonfüreden nyerte vissza egészségét. Gyógyulása emlékére fát ültetett a Tagore-sétányon és versben örökítette meg a balatoni tájat. A következő években sokat utazott Európában és Amerikában, konferenciákat és irodalmi esteket tartott, latin klasszikusokat és Shakespeare-t fordított. Munkássága lassan világszerte ismertté vált. 1966-ban publikálta utolsó verseskötetét Dare e avere címmel (Tartozik – követel). Két évre rá hunyt el Nápolyban agyvérzés miatt.
Fő témái szülőföldje, Szicília (ami mesés, csodálatos, erős nosztalgia gyötri utána), a második világháború után pedig a borzalmak hatására a humanizmus, társadalmi szerep, elhivatottság, atomháború, a fogyasztói társadalom és a bűnügyek.
Quasimodo irodalmi munkásságában kiemelkedő szerepet játszik műfordítói tevékenysége, átültetett görög költőket, részleteket az Odüsszeiából, Vergilius Georgicájából, Ovidius Átváltozások című művéből, Aiszkhülosztól, Szophoklésztől, Shakespearetől, Molière-től, János evangéliumát, és Petőfi-verseket is Ezra Pound és Cummings és Neruda művei mellett. Leghíresebb verse a három soros És hirtelen leszáll az este, Képes Géza fordította:
Mindenki úgy áll magányba veszve
a föld szívén, mit átdöfött a napsugár:
s hirtelen itt az este.
Balatonfüreden a Tagore-sétányon állították fel mellszobrát, és 1992 óta minden évben nemzetközi költőversenyt és költőtalálkozót rendeznek a városban a költő tiszteletére. Tavaly Kugler Viktor nyerte Pinokkióbőr című versével.
Ha további érdekességekre kíváncsi a ma 125 éve született Salvatore Quasimodóval kapcsolatban, tippelje meg a válaszokat az alábbi kvízkérdésekre!
(Borítókép: Salvatore Quasimodo költő az íróasztalánál ül 1959. októberében. Fotó: Mario De Biasi / Mondadori / Getty Images)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Lépjen be a házasság legnagyobb dilemmájába!
A döntés az Ön kezében van!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!