Magyar Péter azzal kezdte beszédét, hogy „a hazáért. Két egyszerű szó, de egy katonának talán nincs két fontosabb szó az életében. Benne van az esküjük, benne van az egyenruhájuk, benne van minden hajnal, amikor szolgálatba indulnak, minden döntés, amelyet parancsnokként meghoznak, és benne van minden ember, akit rájuk bíznak. Benne van az is, ha egyszer eljön a pillanat, amikor Magyarországnak szüksége van önökre, akkor nem kérdezik meg majd, hogy nehéz-e, nem kérdezik meg, hogy kényelmes-e. Nem azt kérdezik, hogy más megtenné-e helyettük, hanem teszik a dolgukat, mert ezt jelenti szolgálni.”
A miniszterelnök hangsúlyozta: „Ma Magyarország egyik legszebb és legősibb ünnepén állnak itt, azon a napon, amikor arra emlékezünk, hogy több mint ezer évvel ezelőtt egy országot kellett megszervezni, megerősíteni és megvédeni. Szent István pontosan tudta, hogy országot alapítani nem egyetlen döntés. Nem egyetlen csata, nem egyetlen törvény, országot építeni évek, évtizedek, évszázadok kitartó munkája.”
A dicsőséges napok és a szürke hétköznapok mindennapjában rejlik az a munka, ami hazát formál
– húzta alá Magyar Péter.
„Magyar az, aki ezt a hazát a sajátjának érzi, aki hozzátesz, aki dolgozik érte, és aki szükség esetén megvédi”
A kormányfő hangsúlyozta, akkor ország egy ország, ha meg tudja védeni az állampolgárait. Magyar Péter szerint aki kívülről nézi a teret, fegyelmezett sorokat lát, egyenes tartást, egyszerre mozduló embereket, viszont azt kevesebben látják, ami idáig vezetett: a korai ébresztőket, az ismétléseket, a sikertelen első próbálkozásokat, a vizsgákat, a kiképzést és a fáradtságot. „Amikor ugyanazt a mozdulatot tizedszer, huszadszor, századszor végre kellett hajtani. Nem lehetett azt mondani, hogy majdnem jó, mert a katona életében a majdnem az nem elég” – tette világossá a miniszterelnök.
Amikor eljön az igazi helyzet, már nincs idő megtanulni, amit előtte kellett volna. A felkészülés békében történik, a jelentősége a bajban derül ki. Önök egy olyan hadsereg tisztjévé válnak, amelynek mély és sokszor fájdalmas, több évszázadokon átnyúló történelme van. Voltak győzelmeink, vereségeink, nagyszerű parancsnokaink és olyan időszakaink is, amikor magyar katonák olyan döntések következményeit viselték, amelyeket nem ők hoztak meg. Ebből a történelemből mindent meg kell tanulnunk, a dicsőséget és a tanulságait is
– szögezte le Magyar Péter, hozzátéve: 1848-ban néhány hónap alatt kellett megszervezni a honvédséget, nem volt mindenből elég, nem volt elég idő, de voltak, akik vállalták a feladatot, köztük Görgey Artúr, aki megtanította, hogy a katonai vezetés nem hangerő, nem egyenruha, hanem tudás, felkészültség, döntés és felelősség kérdése. „Egy parancsnoknak akkor is döntenie kell, amikor egyik lehetőség sem tökéletes, akkor is, amikor kevés az információ, akkor is, amikor fáradt, akkor is, amikor tudja, hogy a döntésének valódi következménye lesz. Ez különbözteti meg a parancsnoki beosztást a parancsnoki felelősségtől. A rendfokozatot ma megkapják, a tekintélyt azonban holnaptól kell megszerezniük” – tette világossá Magyar Péter, aki Damjanich Jánost is megemlítette, akinek a története arra emlékeztet, hogy a hazát a legváratlanabb helyről érkezők is szolgálhatják.
Magyar az, aki ezt a hazát a sajátjának érzi, aki hozzátesz, aki dolgozik érte, és aki szükség esetén megvédi
– húzta alá Magyar Péter, aki Klapka Györggyel folytatta: Komárom még állt, amikor a szabadságharc nagyrészt már elbukott. Olyan feltételeket harcolt ki, ami a civileknek és a katonáknak is védelmet jelentett. „A katona végrehajt, a tiszt vezet, a jó tiszt felelősséget vállal. A magyar honvéd ma egészen más világban szolgál, mint Görgey, Damjanich, vagy Klapka katonái. Mások a fegyverek, a veszélyek, a szövetségi rendszerek” – folytatta Magyar Péter, jelezve, hogy egy állam informatikai rendszerét, energiaellátását, közlekedését, kommunikációját is meg lehet támadni, ezért a modern honvédelem katonai erő, technológiai tudás, műszaki képesség és gyors reagálás, ahogy ezt láthatták és látják a gyakorlatban is Paksnál, a Dunán.
„A békéhez saját erő is kell”
Magyar Péter kiemelte: a haza védelme nem egyetlen feladat, a haza védelme azt jelenti, hogy amikor baj van, akkor van kihez fordulni, „és Magyarország tudja, ha nagy a baj, a magyar honvéd ott lesz”.
A miniszterelnök köszönetet mondott minden katonának, akik az elmúlt hetekben a rendkívüli aszály és energiahelyzetben szolgáltak, Paksnál dolgoztak, vizet szállítottak az embereknek, segítettek a tűzoltásban.
Magyarország látja ezt a munkát és Magyarország köszöni a munkájukat. Önök most egy különleges időszakban kezdik meg a szolgálatukat. Európában háború van, a világ kiszámíthatatlanabb, mint hosszú évtizedek óta bármikor, új fegyverrendszerek jelennek meg, drónok, mesterséges intelligencia, kiberhadviselés. A hadviselés hónapok alatt változik annyit, mint korábban évtizedek alatt sem. Erős honvédségre van szükség, nem azért, mert háborút akarunk, éppen ellenkezőleg: békében szeretnénk élni
– mondta Magyar Péter, hozzátéve, hogy az uniós és NATO-tagságból járó kötelesség, felelősség és lehetőség alapvetés, de a békéhez saját erő is kell, „a Honvédségnek olyan haderőnek kell lennie, amelyre a magyar emberek és a szövetségeseink egyaránt számíthatnak. Jól felszereltnek, kiképzettnek, technikailag korszerűnek és jól vezetettnek. Ehhez kellenek önök. A jellemet semmilyen technológia nem helyettesíti.”
Magyar Péter szerint a katonai vezető legfontosabb felszerelése az, amit magában hordoz: tudás, ítélőképesség, felelősségérzet, becsület.
„Ehhez fogjuk tartani magunkat, ezt várjuk önöktől is”
Magyar Péter leszögezte, amikor valaki katona lesz, akkor a családja is vállal valamit, ezért nekik is köszönetet mondott. Szolgálatot, hűséget, felkészültséget és szolgálatot kérnek a katonáktól, viszont az államnak adnia is kell.
A magyar állam feladata, hogy korszerű eszközöket biztosítson, megfelelő kiképzést, kiszámítható katonai életpályát, tisztességes megbecsülést, lakhatási és családi biztonságot, valamint olyan vezetési kultúrát, amelyben a teljesítmény számít, nem az ismeretség, a politikai kapcsolat. Egyetlen dolog számíthat: ki hogyan szolgálja Magyarországot. Ehhez fogjuk tartani magunkat, ezt várjuk önöktől is
– fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve: „Egy honvédnek nem politikai oldalt, hanem a hazáját kell szolgálnia. Kormányok jönnek-mennek, pártok alakulnak és eltűnnek, de Magyarország marad. A magyar honvéd esküje Magyarországnak, a magyar embereknek szól. Én, Magyarország miniszterelnökeként nem azt kérem önöktől, hogy értsenek velünk mindig egyet. Legyenek jó, hű katonái a hazának, legyenek kiváló szakemberek, tartsák be a törvényeket. Amikor eljön a pillanat, akkor Magyarország érdeke legyen az első. Egy erős országban erős intézményekre van szükség, erős intézményekhez erős jellemű emberek kellenek. Kedves tisztek, nézzenek körül ezen a téren, őrizzék meg ezt a képet, a zászlókat, a bajtársaikat, a családjuk arcát, a pillanatot, amikor együtt mondták ki az esküt. Lesznek napok, amikor nagyon messzinek tűnik ez az ünnep, ilyenkor érdemes lesz visszagondolni arra, hogy miért is álltak ide. Nem a rendfokozatért, nem az ünnepségért, hanem azért, mert úgy döntöttek, hogy szolgálni fogják a hazájukat.”
Magyar Péter végül azt kívánta, legyenek erősek, de soha ne kelljen háborúzniuk, legyenek felkészültek, de soha ne kelljen éles helyzetben fegyvert használniuk, legyenek készen, de Magyarország élhessen békében. „Először mindig saját maguktól követeljenek. Ne kérjenek olyat a katonájuktól, amit maguk nem tennének meg. Ne bújjanak a rendfokozat mögé, ne higgyék, hogy a parancsnoknak mindig igaza van, de azt se felejtsék el, hogy valakinek döntenie kell. Attól a naptól kezdve, hogy tisztek lettek, önök lesznek ezek. Legyen hozzá tudásuk, bátorságuk, alázatuk és szívük. Ma, augusztus 20-án, Szent István napján, több mint ezeréves történetünket ünnepeljük, de egy ország története soha nincs készen, minden nemzedék hozzáír valamit. Valakinek országot kell alapítania, valakinek szabadságot kell kivívnia, valakinek újjá kell építenie a hazát. Ez most a mi feladatunk” – üzente a miniszterelnök.
103 tisztjelölt tett esküt
Az idei augusztus 20-i ünnepségsorozat a Kossuth téren kezdődött meg, tisztavatással és zászlófelvonással. Nyolc óra előtt két perccel elindult a tisztavatás, ahol 103 tisztjelölt tette le az esküt, majd Baka András köztársasági elnök körbesétált a téren és tiszteletét tette a tisztjelöltek előtt. Ezután érkeztek a történelmi zászlók, köztük az 1956-os lyukas zászló, végül a díszzászlóalj vezényletével, a Himnusz alatt felvonták a nemzeti lobogót.
(Borítókép: Magyar Péter beszédet mond a Kossuth téren 2026. augusztus 20-án. Fotó: Németh Kata / Index)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!