Az Aranyember augusztus 20-án a tévében!
Jókai Mór egyik legismertebb regényéből már kétszer készült film, mire Gertler Viktor 1962-ben ismét nekivágott Timár Mihály történetének. A harmadik feldolgozás végül a magyar filmtörténet egyik nagy közönségsikere lett, ráadásul technikai újdonságot is hozott, miközben több ponton alaposan átírta az eredeti regényt. Íme 9 érdekesség Az aranyemberről, amit talán még azok sem tudnak, akik számtalanszor látták a filmet.
Ez volt az első magyar szélesvásznú film
Az aranyember a magyar filmtörténet egyik technikai mérföldköve, ugyanis ez volt az első hazai szélesvásznú film. A forgatáshoz szükséges Agascope anamorf objektíveket Svédországból kölcsönözték, vagyis már önmagában a technika beszerzése sem volt hétköznapi vállalkozás. Az alkotás 2,35:1-es képaránnyal készült, ami különösen érdekes annak fényében, hogy Magyarországon akkor még alig akadt olyan mozi, amely megfelelően tudta vetíteni a szélesvásznú produkciókat.
Már kétszer megfilmesítették Jókai regényét
Gertler Viktor változata valójában már a harmadik filmes feldolgozás volt. Az elsőt 1919-ben Korda Sándor rendezte, aki később Alexander Korda néven vált a brit filmipar egyik meghatározó alakjává. Ez a némafilm különösen értékes darabja a magyar filmtörténetnek, hiszen a hazai némafilmek körülbelül 90 százaléka elveszett vagy megsemmisült. Korda magyarországi rendezései közül pedig ez az egyetlen, amely vetíthető állapotban fennmaradt. Az eredetileg háromrészes, jóval hosszabb alkotásból egy 61 perces változatot sikerült megmenteni. A második Az aranyember 1936-ban érkezett, Gaál Béla rendezésében. Ez már hangosfilm volt, ám még fekete-fehérben készült.
Latinovits Zoltán két év kihagyás után tért vissza
Krisztyán Tódor szerepében Latinovits Zoltán látható, akinek Az aranyember különösen fontos állomás volt a pályafutásában. A színész ugyanis két év kényszerszünet után ezzel a filmmel tért vissza a filmvászonra. Színházban mindeközben játszott, csak a filmes munkákat sorolta hátrébb. A színész egyébként a színházat mindig is előbbre tartotta, ennek ellenére Az aranyemberrel kétségtelenül maradandót alkotott a film világában is.
Krencsey Marianne örült, hogy végre gonosz lehet
Krencsey Marianne Athalie-ja a történet egyik legemlékezetesebb figurája, és a színésznőnek is különösen kedves maradt ez a szerep. Évekkel később úgy emlékezett vissza, hogy örült Athalie-nak, mert a sok szende szőke karakter után végre egy igazi gonosz bestiát játszhatott. A rendszerváltás után ugyanakkor olyan vélemények is megjelentek, amelyek szerint a kommunista rendszerrel nem szimpatizáló Krencseynek szándékosan osztottak negatív szerepeket, hogy ellenszenvesebbé váljon a közönség szemében.
Pécsi Ildikó magánélete
Az aranyember Pécsi Ildikó magánéletében is különös szerepet kapott. A Noémit alakító színésznő később elmesélte, hogy leendő férje, Szűcs Lajos labdarúgó éppen ebben a filmben látta meg őt először. A történet szerint Szűcs már akkor eldöntötte, hogy Pécsi Ildikót szeretné feleségül venni. Az elhatározás végül nem maradt puszta rajongói ábránd: 1969-ben összeházasodtak, kapcsolatuk pedig évtizedeken át tartott.
A Senki szigete
A történet egyik legemlékezetesebb helyszíne a Senki szigete, amely ugyan ebben a formában nem létezett, Jókai azonban valós helyből merített hozzá ihletet. Az író a regényhez fűzött Utóhangokban arról számolt be, hogy Frivaldszky Imre természettudóstól hallott egy dunai szigetről, amely az 1860-as években állítólag hivatalosan sem Magyarországhoz, sem Törökországhoz nem tartozott. Ez volt Ada Kaleh, amely az Al-Dunán, Orsova és a Vaskapu-szoros között feküdt. A sziget lakói különleges helyzetben éltek: adómentességet élveztek és katonai szolgálatot sem kellett teljesíteniük. Dohányt, szőlőt és rózsát termesztettek, a határok közelsége miatt pedig a csempészet is jövedelmező foglalkozásnak számított. Ada Kaleh sorsa később meglehetősen szomorúan alakult. A vaskapui vízerőmű építése miatt kiürítették, majd 1972-ben a sziget víz alá került.
A film jócskán átírta Jókai történetét
Egy ekkora regényt lehetetlen lett volna minden részletével együtt 90 percbe sűríteni, ezért Gertler Viktor, aki maga írta a forgatókönyvet, több ponton is egyszerűsítette és megváltoztatta az eredeti történetet. A befejezés például jelentősen rövidebb lett: a regényből kiderül, mi történik évtizedekkel később Tímeával, Kacsukával és Athalie-val, sőt Jókai még az idős Timár Mihállyal és Noémivel való találkozását is leírja. A film ehelyett a Senki szigetén hagyja szereplőit, és csak sejteti, hogyan folytatódik az életük.
Akkora siker lett, hogy újabb Jókai-filmek előtt nyitotta meg az utat
Az aranyember 1962. december 13-án került a magyar mozikba, és hatalmas közönségsikert aratott. Olyannyira, hogy a következő években további Jókai-regények megfilmesítésére is sor került, ezeket már Várkonyi Zoltán rendezte. Az aranyembert aztán 1974-ben újra műsorra tűzték a mozik, azóta pedig a tévében is számtalanszor lehetett látni. Az évtizedek alatt több millióan látták, így a magyar filmtörténet legnépszerűbb alkotásai közé került.
DVD-s megjelenés
Érdekesség, hogy amikor a MOKÉP az új évezred elején DVD-n is megjelentette a filmet, lett volna lehetőség több egykori szereplőt – köztük Béres Ilonát, Pécsi Ildikót, Krencsey Marianne-t és Komlós Jucit – is megszólaltatni a kiadványhoz, ez végül valamiért elmaradt. A DVD egyik extrájában ehelyett hazai hírességek meséltek arról, miért jelentett számukra különleges élményt Gertler Viktor Az aranyembere.
via Wikipédia
Itt állítsa be, hogy a Port az elsők között legyen a Google-találatokban!