A Kreml emberei Moldovában már kipróbálták, hogyan lehet modern eszközökkel beavatkozni egy választásba: szavazatvásárlással, fiktív jelöltekkel, trollhálózatokkal és dezinformációs kampányokkal. Egy európai hírszerzési forrásokra hivatkozó cikk szerint most hasonló módszerek jelenhettek meg Budapesten is, hogy hatalmon tartsák Orbánt. A műveletet Putyin egyik kulcsembere felügyelheti, miközben az orosz nagykövetség határozottan tagadja az állításokat. A kérdés, hogy a moldovai mesterterv valóban megismételhető lenne-e Magyarországon.
Orosz háttéremberek érkeztek Budapestre, hogy befolyásolják az áprilisi választásokat, és segítsék Orbán Viktor győzelmét – írta meg több európai nemzetbiztonsági forrásra hivatkozva a VSquare. A lap értesülései szerint a műveletet Vlagyimir Putyin kabinetfőnök-helyettese, Szergej Kirijenko felügyeli, aki a 2024-es moldovai választásokba való orosz beavatkozást is levezényelte. Az ott alkalmazott módszerek – szavazatvásárlás, dezinformáció, bot- és trollhálózatok – részben sikeresek voltak. A kérdés, hogy ugyanez a forgatókönyv mennyire működhet Magyarországon.
Kirijenko korábban a Roszatom állami atomenergetikai vállalat vezetője volt, az elmúlt években pedig a Kreml külföldi politikai befolyásolási kísérleteinek egyik fő alakjának tartják. De az akció kapcsán felmerült Vagyim Tyitov korábbi külügyminiszter-helyettes és szlovákiai orosz nagykövet neve is.
A források szerint a Budapestre küldött háromfős operatív egység az orosz katonai hírszerzéshez, a GRU-hoz köthető. A csapat diplomáciai vagy szolgálati útlevéllel érkezhetett, ami gyakorlatilag diplomáciai mentességet biztosít számukra.
A műveletnek köze lehet a magyar kormányhoz köthető szereplőkhöz is – állítják a hírszerzési források. A VSquare információi szerint ugyanis az Egyesült Államok már februárban megosztott erről szóló hírszerzési adatokat az európai szövetségesekkel.
Az orosz nagykövetség vasárnap Facebookon reagált az értesülésre: közleményükben tagadták és visszautasították a VSquare cikkében szereplő állításokat, miszerint a nagykövetségen olyan orosz delegáció dolgozna, amit Kirijenko vagy Tyitov vezetne. A cikket jegyző Panyi Szabolcsról azt írták:
„A szerzőt jól ismerjük. Azonban, mint szokott, munkáját nem megfelelő minőségben végzi, nem csupán ellenőrizetlen, hanem nyíltan hamis információkat terjesztve. Ezúttal nem talált jobb megoldást, mint a régi módszerekhez folyamodni – fake-infót terjeszteni az orosz beavatkozásról az itteni választásokba”. De a válaszból nem maradhatott ki Magyar Péter Tisza-elnök sem: „Az viszont nem világos, hogy miért kellett Magyar Péter úrnak felvennie ezt a rég lejárt lemez dallamát. Esetleg nem áll olyan jól a választói támogatottsága, és ezért kénytelen ilyen módszerekhez folyamodni? Vagy talán jobb tanácsadókat kellene választania?” – írják.
A moldovai főpróba
Kirijenko neve nem először merül fel, ha külföldi választások befolyásolásáról van szó: a Kreml „election fixerei” 2024-ben Moldovában próbálták megbuktatni az EU-párti elnökjelöltet, Maia Sandut – sikertelenül.
A Romániával és Ukrajnával határos kétmilliós lakosságú, korábban erős orosz energiafüggéssel küzdő Moldovában 2020 óta hivatalban lévő Sandu és pártja, a PAS mindig is reformista és EU-párti politikát folytatott, eleinte a korrupció elleni harcra és az oligarchák letörésére fókuszálva. Az orosz-ukrán háború kirobbanása után azonban az uniós csatlakozás lett a programjuk fő eleme. Ezt megelégelve Putyin élesítette a titkosszolgálati gépezetét, és a 2024-es elnökválasztásig mindent bevetett a repertoárból.
A tétet emelve Sandu a választás napjára népszavazást is hirdetett a csatlakozásról.
Bár a választást végül Sandu nyerte, a nemzetközi megfigyelők szerint az orosz fenyegetettség példátlan mértékű volt. Annyira intenzív és látványos, hogy az nemcsak az Európai Unióban keltett feltűnést: 2024 nyarán az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Kanada közös nyilatkozatban ítélte el az oroszok mesterkedéseit. Az eszközök változatosak voltak:
Szavazatvásárlás és kamu jelöltek
Az akció kulcsfigurája Ilan Sor moldáv–izraeli üzletember volt, akit korábban az évszázad bankrablásával vádoltak meg, miután ellopta és nyomtalanul eltüntette az aprócska ország évi GDP-jének (nemzeti össztermékének) egynyolcadát. A vád szerint az akkor már Oroszországban élő Sor hálózata több tízezer moldáv választót fizetett le úgy, hogy az orosz állami tulajdonú Promszvjazbank által kibocsátott bankkártyákra utalta át nekik az összegeket.
Sandu szerint a bűnszervezet akár háromszázezer szavazat megvásárlását is megkísérelhette, ami az összes voks közel ötöde.
Az oroszbarát politikusok mellett a Putyin-rezsim olyan moldovai jelölteket is támogathatott, akik látszólag függetlenek voltak, de valójában a szavazók megosztását és a voksok elaprózódását szolgálták. A támogatás egy része kriptovalután keresztül érkezhetett, majd azt készpénzben adták oda a politikusoknak.
A jól ismert klasszikusok
A moldovai hatóságok olyan csoportokat füleltek le, aminek tagjait Moszkvában, illetve Szerbiában és Boszniában képezték ki zavargások szervezésére. A helyi sajtó szerint egyes provokátorok akár ötezer eurót is kaphattak egy-egy tüntetés vagy egyéb akció szervezéséért.
Moldova emellett 2023-ban negyvenöt orosz diplomatát utasítottak ki, miután kiderült, hogy egy részük hírszerzési és szabotázsakciókban vett részt. Az ország déli részén fekvő gagauz autonóm területen Kreml-barát politikusok próbálták mozgósítani a potenciálisan oroszpárti választókat.
Dezinformáció, kibertámadások és trollfarmok
Az orosz fixerek a teljes dezinformációs eszköztárat is bevetették: deepfake videókkal, közösségimédiás álhír-hálózatokkal, Soros György állítólagos befolyásolási kísérleteiről szóló összeesküvés-elméletekkel, de még kamu közvélemény-kutatásokkal is próbálkoztak.
A választás napján kibertámadásokkal próbálták megzavarni az információáramlást a moldovai és a határon túli szavazóhelyiségek között – utóbbiakban bombariadókkal és buszoztatással is próbálhatták manipulálni a szavazás menetét.
Újrahasznosíthatták a kamuprofilokat
A közösségi oldalakon már most tetten érhető az orosz típusú manipulációs kampány: a Ripost mesterséges intelligenciával generált „térdepeltetős” posztjára a cikk megjelenésééig több mint 118 ezer reakció érkezett (a lap bejegyzései általában 10-200 lájkot kapnak), ezeknek a felhasználóknak a nagy része pedig román vagy moldáv néven futó álprofil – akiket akár még a moldovai választás befolyásolására generálhattak.
De a Vastagbőr által leleplezett gyanús lájkolókhoz hasonló profilok látszanak segíteni a KESMA-család másik tagja, a Bors szintén AI-generált képének terjedését is az ukrán pénzszállítók elfogásáról: a lap tartalmainak túlnyomó többsége maximum két számjegyű reakciót kap, míg ez a poszt 17 ezret kapott. A kedvelők között szintén sok a nem magyar hangzású profilnév.
Az ilyen és hasonló kampányok a modern választási befolyásolás alapvető eszközei: a cél nem feltétlenül egy konkrét jelölt támogatása, hanem a közvélemény megosztása és a választók bizalmának megingatása az információs tér elárasztásával.
Kedvező terep
Bár Moldovában a belföldi szavazatok többségét az oroszbarát jelölt kapta, az uniós vezetők szerint a választás végül azért nem fordult Putyin javára, mert a külföldön élő moldáv diaszpóra döntő többsége az EU-párti jelöltre szavazott; a hatóságok, titkosszolgálatok és nemzetközi partnereik pedig időben reagáltak a fenyegetésekre, és aktívan próbálták megakadályozni az orosz befolyást.
Magyarországon viszont több elemző szerint is más a helyzet. A VSquare szerint az orosz techmágusok most olyan médiakörnyezetben dolgozhatnak, ahol a Kreml narratívái már eleve erősen jelen vannak, és ahol a kormányzati kommunikáció gyakran átfedésben van az orosz propagandával. Így most egy sokkal kedvezőbb terepen próbálhatnák ki ugyanazt a forgatókönyvet.
Az előző országgyűlési választást követően arra vállalkoztunk, hogy feltérképezzük, pontosan kik és milyen logika alapján gyártják a Kreml narratíváit erősítő, hírnek kinéző tartalmakat a magyar internetre – az eredmény itt olvasható.
Solti Hanna
Címlapkép: ChatGPT