A hét vezér között nyoma sincs, mégis ezzel a méltóságnévvel illetjük Örsöt is. Utánajártunk, ki volt ő valójában.
Örs vezér két, sokat hivatkozott történelmi forrásban is szerepel: Kézai Simon Gesta Hungarorumában, és a Képes krónikában is említik mint a hét kun vezér egyikének, Ócsádnak a fiát.
Örs vezérről keveset tudunk
A kunok a legenda szerint Szkítiából vonultak be Pannóniába hét sereggel, majd megtelepedtek. Örs a Borsod vármegyei Sálytól nem messze épített várat, melyet Őrsúr várának neveztek el, nemzedékeken át éltek ott leszármazottai, amint arról a Gesta Hungarorum is beszámolt:
„Árpád itt nagy földet adott Ócsádnak Örsúr apjának. Örsúr a fiú aztán ott, annak a folyónak forrásánál várat épített, melyet most Örs úr várának hívnak.”
A vár melletti völgyben egy honfoglalás kori magyar falu romjait, és egy avar kori temetőt is találtak. Örs nevét többféleképpen is írták az elmúlt évszázadok során, a Tarih-i Üngürüsz, vagyis A magyarok története címet viselő, eredetileg latin, de törökre fordított krónika Ürsként említi.
A modern időkben aztán a kettes metró végállomása jó darabig Eörs néven szerepelt a térképeken, egészen az 1970-es évekig.
Ne maradj le a Dívány tartalmairól!
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
Jelentéktelen terecskéből közlekedési csomópont
1932-ben alakították ki a teret, mely két kis forgalmú út kereszteződése volt akkoriban, és a gödöllői HÉV megállás nélkül robogott át rajta a Keleti pályaudvar felé. A harmincas évek elején építették meg itt a megállót Fehér út – Kertváros néven, ami úgy rajta ragadt, hogy a később idáig közlekedő kettes metró végállomásának sem Örs vezér tere, hanem Fehér út volt a neve jó ideig.
A 30-as években a legnagyobb szenzációt a tér melletti repülőtér jelentette, ami a magyar repüléstörténet egyik fontos helyszíne volt.
Az egykori Rákosmezőn, a Kerepesi út, az Örs vezér tere, a Fehér út és az Élessarok által határolt katonai gyakorlótéren szállt fel magyar földről az első gépmadár még 1909-ben.
Ekkoriban a reptér egyfajta látványosság volt, nem az utasszállítókra váltottak jegyet az emberek, hanem nézték, ahogy a repülők fel- és leszállnak. Versenyeket, próbarepüléseket tartottak itt, sőt egy ejtőernyős ugrótorony is működött, egészen az első világháború végig.
Az Örs vezér tere az 50-es évekig inkább kertváros volt, majd egyre több lakótelep nőtt ki a földből a környéken. A metróépítéssel együtt változott a funkció is, a környező stadionok is rengeteg embert vonzottak. 1980-ban itt nyílt meg az ország első plázája, a Sugár Bevásárlóközpont.
Kapcsolódó: Egy furcsa balesetnek is szemtanúja volt az Örs vezér tere egykor: elszabadult HÉV törte be az autószalon ajtaját.
Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!