Betilthatnak 31 húsra utaló elnevezést a növényi alapú és tenyésztett termékek esetében az Európai Unióban, de a vegán burger és több más ismert megnevezés maradhat. A cégek három év átmeneti időt kapnak az alkalmazkodásra. A döntést iparági szereplők és politikusok is bírálták, hangsúlyozva: a fogyasztók nem tévesztik össze a növényi termékeket a hússal.
Újabb fordulatot vett az Európai Unió régóta húzódó vitája a növényi alapú termékek elnevezéséről: a döntéshozók abban állapodtak meg, hogy 31, kifejezetten húsra utaló megnevezést nem lehet majd használni a növényi alapú és tenyésztett húsalternatívák csomagolásán és marketingjében.
A tiltólistára olyan szavak kerültek fel, mint a marhahús, a csirke, a steak vagy a bacon. A döntés ugyanakkor nem teljes körű: az olyan elterjedt megnevezések, mint a burger, a kolbász, a nuggets vagy a sonka továbbra is megmaradhatnak, így például a vegán burger összetétel is használható marad.
A teljes tiltólista:
marhahús,
borjúhús,
sertéshús,
baromfi,
csirke,
pulyka,
kacsa,
liba,
bárány,
birkahús,
juh,
kecske,
alsócomb,
bélszín,
hátszín,
hasaalja,
karaj,
oldalas,
lapocka,
lábszár,
bordaszelet,
szárny,
mell,
comb,
szegy,
rostélyos,
T-csontos steak,
fartő,
bacon,
steak,
máj.
Az új szabályozás szerint ugyanakkor nem tiltják be az alábbi, gyakran használt megnevezéseket:
burger,
darált hús,
kolbász,
nuggets,
sonka,
schnitzel,
chorizo,
pastrami.
A megállapodás az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti háromoldalú egyeztetéseken született meg, hónapokig tartó vita után. A cégek hároméves átmeneti időszakot kapnak arra, hogy kifuttassák a meglévő készleteket és alkalmazkodjanak az új szabályokhoz. A szöveg technikai részleteit március 13-án véglegesítik, ezt követően még a tagállami minisztereknek és az Európai Parlament plenáris ülésének is szavazni kell róla.
Mit jelent a döntés?
A mostani megállapodás lényegében egy új nyelvi határt húz. Nem arról van szó, hogy minden húsra emlékeztető elnevezés eltűnne a polcokról, hanem arról, hogy az EU bizonyos állatfajokra, húsrészekre és klasszikus húskészítményekre utaló szavakat kivonna a növényi és tenyésztett alternatívák kommunikációjából. A gyártóknak tehát újra kell gondolniuk, hogyan nevezik el, és miként pozicionálják a jövőben termékeiket.
Külön jelentős, hogy a döntést a tenyésztett húsokra is kiterjesztik, noha ezek a termékek jelenleg még nem elérhetők az EU piacán. Emellett továbbra sem világos, hogyan hat majd a szabályozás a blended meat kategóriára, vagyis azokra a termékekre, amelyek állati és növényi fehérjéket kombinálnak, és amelyek az elmúlt időszakban gyorsan terjedtek az európai kiskereskedelemben és vendéglátásban.
A cégek hároméves átmeneti időszakot kapnak arra, hogy kifuttassák a meglévő készleteket és alkalmazkodjanak az új szabályokhoz. Fotó: Getty Images
Miért számít kritikus döntésnek?
A vita jóval túlmutat a címkézés technikai kérdésén. A növényi alapú iparág és a tiltás ellenzői szerint az ilyen megnevezések nem feltétlenül az összetevőre, hanem inkább a formára, az elkészítési módra vagy a fogyasztási alkalomra utalnak. Szerintük a szabályozás mesterséges akadályokat állít egy olyan piacon, ahol a fogyasztók többsége amúgy is pontosan tudja, mit vásárol.
Ezt hangsúlyozta az intézkedés elszánt ellenzője, Anna Strolenberg holland EP-képviselő is, aki a tárgyalások után úgy fogalmazott:
Szerencsére nem sikerült betiltani a vegán burger kifejezést, de az így is sajnálatos, hogy több más szó feketelistára került. Nagy kár!
Szerinte Európának inkább az innovatív vállalkozókat kellene támogatnia, nem újabb akadályokat gördíteni eléjük.
Hasonlóan kritikus hangot ütött meg Siska Pottie, az European Alliance for Plant-Based Foods főtitkára is. Szerinte – bár üdvözlendő, hogy a legelterjedtebb kifejezések egy része végül megmaradhat – az állatokhoz kapcsolódó elnevezések és húsrészek széles körének betiltása szükségtelen bürokráciát és piaci akadályokat teremt, miközben sem a gazdáknak, sem a fogyasztóknak nem segít.
Hogyan érintheti a gyártócégeket?
A döntés különösen érzékenyen érintheti azokat a vállalatokat, amelyek márkanevei, csomagolásai vagy marketinganyagai a most tiltólistára került kifejezésekre épülnek. Bár hároméves átmeneti időszak áll majd rendelkezésre, a változás így is komoly költségekkel járhat.
Ez a nagyobb szereplők számára is terhet jelent, de különösen a kis- és középvállalkozásokat sújthatja, amelyek jóval szűkebb pénzügyi és adminisztratív mozgástérrel működnek. Az iparág szereplői szerint a szabályozás arra kényszerítheti a cégeket, hogy egy mesterségesen kialakított, a fogyasztók számára kevésbé intuitív nyelvezetet vezessenek be.
A Green Queen által idézett nyílt levélben több élelmiszeripari vállalat – köztük a Beyond Meat, a Quorn, a The Vegetarian Butcher és a Linda McCartney márka – is arra figyelmeztetett, hogy a megengedett terminológia hirtelen megváltoztatása aránytalan terheket róna a piaci szereplőkre. Érvelésük szerint ez nemcsak újracsomagolást és rebrandinget jelentene, hanem azt is, hogy a fogyasztóknak új, országonként eltérő szókészletet kellene megtanulniuk.
Az állatokhoz kapcsolódó elnevezések és húsrészek széles körének betiltása szükségtelen bürokráciát és piaci akadályokat teremt Siska Pottie, az European Alliance for Plant-Based Foods főtitkára szerint. Fotó: Getty Images
Mi az előzmény?
A növényi termékek húsra emlékeztető elnevezése körüli vita nem új. Az EU-ban nagyjából egy évtizede vissza-visszatérő kérdés, hogy lehet-e például vegán termékeket „burgerként” vagy „kolbászként” értékesíteni. Az Európai Parlament 2020-ban még elutasított egy hasonló javaslatot, vagyis akkor még az a megközelítés győzött, hogy ezek a megnevezések önmagukban nem megtévesztők.
A mostani fordulat a közös piacszervezési rendelet, vagyis a CMO-szabályozás felülvizsgálatával indult újra. A javaslattal Céline Imart francia EP-képviselő, az Európai Néppárt politikusa állt elő, eredetileg 29 kifejezés uniós tiltását szorgalmazva. A kezdeményezés szeptemberben átment az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságán, majd októberben a plenáris ülésen is többséget kapott.
A döntés azonban akkor még nem született meg. Decemberben, a Tanács dán elnöksége alatt nem sikerült megállapodásra jutni, így az ügyet 2026-ra tolták át.
Mit mondanak a fogyasztói felmérések?
A tiltás támogatói jellemzően azzal érvelnek, hogy a húsmentes termékek elnevezése összezavarhatja a vásárlókat. Fülöp Zsófia, a Növényi Alapú Élelmiszereket Gyártók és Forgalmazók Országos Szövetségének (NÉGYOSZ) titkára azonban a Prove-nak nyilatkozva kiemelte, „minden kutatás azt mutatja, hogy ez nem igaz. Még a BEUC, az Európai Fogyasztói Szervezet is arra jutott, hogy a vásárlók túlnyomó része tudja ezekről a termékekről, hogy növényi helyettesítők. Sőt: vásárlói szemmel kifejezetten előnyösek a vegán burger vagy a növényi steak kifejezések. Ezek segítenek ugyanis tájékozódni az ideális felhasználással, a termék funkciójával kapcsolatban.”
Miskolczi István, a NÉGYOSZ ügyvezetője pedig arra mutatott rá, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) is végzett már hasonló felmérést a magyar fogyasztók körében. Ez alapján a vásárlók már négy-öt éve is különbséget tudtak tenni a növényi helyettesítők és a hagyományos állati eredetű árucikkek között.
Rob de Schutter, a WePlanet kommunikációs vezetője is arról beszélt, hogy a tilalom senkinek nem használ.
Ez a tiltás egyetlen gazdának sem segít, és egyetlen fogyasztó életét sem teszi jobbá. Kizárólag szűk politikai érdekeket szolgál
– fogalmazott.
A jelenlegi kompromisszum valószínűleg nem lezárja, hanem új szakaszba lépteti a vitát. A következő évek egyik kulcskérdése az lesz, hogy a szigorítás valóban segíti-e a fogyasztók tájékozódását, vagy inkább indokolatlanul nehezíti meg egy gyorsan fejlődő ágazat működését.