A Fidesz száz nappal a kormányváltás után még keresi a helyét ellenzékben, miközben gyengült a párt korábbi kézi vezérlése, Orbán Viktor pedig látványosan visszafogta nyilvános szerepléseit. Az elemző szerint a Mi Hazánk eközben a politikai centrum felé indult el, és egyre inkább a Fidesz riválisává válhat a jobboldali választókért folyó küzdelemben. Ez a Pillanatkép, az Index elemzői cikksorozata, amely hétről hétre segít eligazodni a politikai térképen.
A Pillanatkép legutóbbi cikkében Magyar Péter miniszterelnökségének és a Tisza-kormány első száz napját értékeltük, ezúttal pedig arról kérdeztük Nagy Attila Tibor politikai elemzőt, hogyan alakult a Fidesz és a Mi Hazánk helyzete a kormányváltás óta.
Orbán Viktor röpirata kevés, a Fidesznek új stratégia kell
Nagy Attila Tibor úgy látja, tizenhat év kormánypárti szerep után nagyon nehéz a Fidesznek megszoknia az ellenzéki létet, az elmúlt száz nap pedig még nem volt elegendő arra, hogy „belakja” ezt az új teret, és teljesen megbarátkozzon a helyzettel. Az elemző szerint az alkalmazkodást az is nehezíti, hogy a párt 2010 és 2026 között rendkívüli politikai hatalommal bírt, három évet leszámítva kétharmados parlamenti többséggel kormányzott. Az április 12-i választás óta viszont a Fidesz és a KDNP képviselői a parlamenti mandátumok egyharmadát sem tudhatják magukénak. Azzal is szembesülniük kellett, hogy a kormányváltás óta az új miniszterelnök mögött álló többség elkezdte lebontani a NER intézményi örökségét: bevezette a miniszterelnöki és képviselői mandátumkorlátot, megszüntette a kekva-kat, elérte, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök távozzon hivatalából, Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész pedig lemondott.
Az országos pártpolitikai konstelláció kifejezetten kedvező a Magyar Péter vezette Tisza-kormány számára. Az Országgyűlésben a korábbi kormányzati felelősség terhét egyaránt viselő, választói támogatottságában meggyengült Fidesz és KDNP, valamint a jóval kisebb Mi Hazánk áll vele szemben. A politikai erőviszonyok erősen aszimmetrikusak a Tisza javára. A jelenlegi helyzet a 2010 és 2024 közötti időszakra emlékeztet, amikor a domináns Fidesz–KDNP-vel egy lényegesen gyengébb ellenzék állt szemben, azzal a különbséggel, hogy az akkori ellenzék jóval megosztottabb volt a jelenleginél
– fejtette ki Nagy Attila Tibor az Indexnek.
Meglátása szerint a Fidesznek jelenleg nincs világos stratégiája az ellenzéki szerep sikeres betöltésére és egy későbbi kormányzati visszatérés megalapozására. „A Fidesz június 13-i kongresszusán pártelnöki tisztségében megerősített Orbán Viktor aznap közzétett röpirata nem tekinthető ilyen stratégiának, intellektuális színvonala pedig jócskán elmarad a Fidesz – Magyar Polgári Párt 1996-os, A polgári Magyarországért című vitairatáétól” – állapította meg az elemző. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az 1996-os példa alapján a Fidesz még egyáltalán nincs elkésve egy átfogó stratégia kidolgozásával, hiszen az akkori dokumentum is csak két évvel a Horn-kormány hivatalba lépése után született meg.
Jelentős különbség viszont, hogy a Fideszt akkor még nem terhelte kormányzati múlt, hiszen először 1998-ban került hatalomra. Ma már mázsás súllyal nehezednek a pártra az előző tizenhat év kormányzásának vélt vagy valós korrupciós ügyei és gyanús pénzköltései
– mutatott rá Nagy Attila Tibor.
Gyengült a kézi vezérlés, új korszak kezdődhet a Fideszben
A Pillanatkép állandó elemzője kiemelte, mindenképpen újdonság, hogy a választási vereség óta jelentősen enyhült a Fidesz kézi vezérlése. „Ez részben kényszer is, ugyanis a párt vezetése ma már nem tud állami támogatások ígéretével magához kötni embereket és szervezeteket, jóval kevesebb karrierlehetőséget kínálhat számukra” – jelentette ki az elemző.
A korábbi működési modell átalakulásában szerinte annak is szerepe van, hogy a választások óta jelentősen meggyengült a Fidesz hátországát alkotó intézményrendszer és médiabirodalom.
A Fidesz fegyelmezési ereje tehát mérsékeltebb, így viszont a párt politikusai a korábbihoz képest kevésbé kötötten beszélhetnek
– tette hozzá.
Példaként Ferencz Orsolyát említette, aki több alkalommal is nyilvánosan bírálta a párt vezetését és állapotát, ennek ellenére nem zárták ki a Fideszből. „Igaz, arra sem kapott lehetőséget, hogy visszatérjen a parlamentbe, amikor az új törvényhozási ciklusban a lemondások következtében mandátumok üresedtek meg” – jegyezte meg Nagy Attila Tibor.
A lazább irányítást jelzi szerinte az is, hogy a korábban szorosan a Fideszhez kötődő médiarendszerben új kezdeményezések jelentek meg. „Jól példázza ezt a Fidesz kritikájának is teret engedő Különutas YouTube-csatorna, emellett új jobboldali influenszerek is ismertebbé váltak. Szemmel láthatóan a Fidesz vezetése most azt méri fel, kik lehetnek meghatározó szereplői az új politikai helyzetnek” – vélekedett az elemző.
Felidézte, hogy Orbán Viktor maga is nyíltan beszélt a súlyos választási vereség után arról, a Fidesznek, tágabb értelemben pedig a nemzeti oldalnak gyökeresen meg kell újulnia. Nagy Attila Tibor azonban erősen kérdésesnek tartja, hogy a megújulást azoknak kell-e levezényelniük, akiknek döntő szerepük volt a vereségben. Közéjük sorolta elsősorban Orbán Viktort, valamint a Fidesz helyzetét jelenleg vidéken felmérő Lázár Jánost, aki az elemző szerint szintén a fő felelősök közé tartozik, hiszen a Fidesz kampányának egyik meghatározó arca volt.
Azt is hangsúlyozta, a Fidesz helyzetét tovább nehezíti, hogy a párt már az idei választáson sem tudta megtartani 2022-es szavazótáborát, az április 12-én rá szavazók közül pedig azóta csaknem egymillió választót veszített a közvélemény-kutatások szerint. A legfrissebb adatok alapján ugyan stabilizálódni látszik a támogatottsága, a biztos pártválasztók körében mért 25 százalék azonban még mindig jelentősen elmarad a Tisza Párt 60 százalék körüli eredményétől.
Orbán Viktor hallgatása mögött taktika is állhat
Nagy Attila Tibor úgy látja, Orbán Viktor motiváltsága csökkenhetett, amire szerinte az is utal, hogy a Fidesz elnöke július 27. és augusztus 20. között egyetlen bejegyzést sem tett közzé a Facebookon.
Furcsa, hogy miközben ő maga és a párt politikusai diktatúraépítéssel és önkényuralommal vádolják az új hatalmat, az épülő »diktatúrában« Orbán Viktor láthatóan nem érzi magát olyan rosszul. Elutazott az Egyesült Államokba a labdarúgó-világbajnokság miatt, majd Szerbiában mulatozott, később pedig Horvátországban nyaralt
– emlékeztetett az elemző.
Ezzel kapcsolatban azt is megjegyezte, hogy a volt miniszterelnöknek az országot sújtó hőhullámról és energiaválságról sem volt mondanivalója, amivel támadási felületet biztosított Magyar Péter számára, aki ki is használta az alkalmat, és Orbán Viktor nyaralását bírálta. Nagy Attila Tibor azonban azt is felvetette, hogy a pártelnök visszafogottabb szerepvállalása tudatos döntés is lehet: a volt miniszterelnök személyének elutasítottsága jelenleg magas, kevesebb megszólalással pedig talán mérsékelhetők a vele szembeni ellenérzések. „Ez a taktika a 2006-os vereség után egyszer már bevált. Csakhogy akkor a Fidesz ellenzékben is jóval nagyobb párt volt, mint manapság” – tette hozzá.
Az elemző szerint nemcsak Orbán Viktor „kezdi elveszíteni a motiváltságát”, hanem több, korábban meghatározó fideszes politikus is: Szijjártó Péter az üzleti életbe távozott, Lázár János egykori miniszter pedig augusztus 20-án lemondott országgyűlési mandátumáról. Orbán Viktor a Facebook-oldalán közölte: továbbra is számít volt minisztere tapasztalatára, elkötelezettségére és bajtársiasságára.
„Érthető, hogy a Tisza Lázár lemondásával kapcsolatban igyekszik erősíteni a választókban a süllyedő hajó képét. Az még kérdés, hogy a fideszes távozók helyére érkező új arcok mennyire válnak be, hiszen ha jól teljesítenek, ezek a lemondások akár még kedvezően is alakulhatnak a párt számára. A tizenhat éves kormányzás fő felelőse, Orbán Viktor viszont a súlyos választási vereség ellenére sem távozott a pártelnöki posztról. Az MSZP története azonban arra is példa, hogy egy pártelnök távozása és az új vezetők érkezése önmagában nem feltétlenül hoz javulást. Ráadásul jelenleg a Fideszben sem látszik olyan politikus, aki képes lenne Orbán Viktor helyébe lépni” – fejtette ki Nagy Attila Tibor.
Az elemző arra is rámutatott, a Fidesz mára odáig jutott, hogy a párt megszüntetése vagy egy új politikai formációvá alakítása sem számít tabunak. „Bóka János frakcióvezető szavaiból pedig az is kiderült, hogy a következő, 2030-ban esedékes választáson a Fidesz akár más pártokkal szövetségben is indulhat. Ezzel olyan választókat is megpróbálhatnának szólítani, akik a Fideszre nem hajlandók szavazni, más jobboldali pártokat viszont támogatnának” – fogalmazott Nagy Attila Tibor.
A Mi Hazánk kitörne a politikai szélről
Az Index kérdésére a Mi Hazánk helyzetére kitérve az elemző megjegyezte: a párt április 12-i szereplése elmaradt a várakozásoktól, önmagában azonban sikernek tekinthető, hogy a Tisza Párt nagy áradása és a kiugróan magas részvétel ellenére bent tudott maradni az Országgyűlésben.
Nagy Attila Tibor úgy látja, hogy július óta a párt óvatosan elindult a politikai centrum felé, vagyis a Mi Hazánk már nem kizárólag a politikai paletta szélén álló választókat igyekszik megszólítani.
A stílusváltást jól jelzi, hogy szakítottak azzal a korábbi gyakorlattal, amely szerint a Pride-felvonulást tiltakozással és ökölrázással fogadták. Ehelyett alternatívát kínáltak, és Budán megszervezték a családokért tartott vonulást, ami stílusát tekintve mindenképpen szimpatikusabb lehet, mint a Pride elleni – egyébként hasztalan – bekiabálás a politikai szélről
– vélekedett az elemző.
Az áprilisi kormányváltás óta felértékelődött az országgyűlési munka jelentősége, így a Mi Hazánk parlamenti tevékenysége is nagyobb figyelmet kap.
Toroczkai László frakcióvezető-pártelnök igyekszik az ország problémáival érdemben foglalkozó vezető szerepében megjelenni, ám nemegyszer felül Magyar Péter provokációinak. Beszédei és interjúi jellemzően terjengősek, nem kellően lényegre törőek. Váratlan helyzetekben a Mi Hazánk képviselői sem mindig reagálnak megfelelően, amit jól példáz a tamburás gyerekek ügye vagy a roma holokausztról szóló spontán megemlékezésen való ülve maradás. A párt vezetésén belüli feszültségekre, nézeteltérésekre utalhat, hogy a második megemlékezésen Toroczkai Lászlóék már hajlandók voltak felállni, Dúró Dóra és Novák Előd azonban nem voltak jelen az ülésteremben; jelenleg ők testesítik meg leginkább a megszokott szélsőjobboldali politikai stílust
– fejtette ki Nagy Attila Tibor.
Arra is rámutatott, hogy a Mi Hazánk jelenlegi viszonya sajátos a Fideszhez: a két párt egyszerre tekinthető partnernek és riválisnak.
„Mindketten ellenzéki pártok, és Magyar Péter politikáját is kritikusan ítélik meg, a Mi Hazánk jobbközép felé fordulása azonban konfliktusokat is teremthet, hiszen ezzel részben ugyanazért a választói szeletért versenyeznek. A Mi Hazánk számára siker, hogy több korábbi Fidesz-közeli influenszert is megnyert magának” – idézte fel. Az elemző szerint a szervezeti építkezés jelentős része még a párt előtt áll: a középpárttá váláshoz jóval több aktivistára és nagyobb anyagi erőforrásokra lenne szüksége.
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Leporolt akták – Perben a XX. századdal című kötet negyven bírósági ügyön át mutatja be történelmünket az első világháborútól a rendszerváltozás utáni évekig.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!