Csaknem fél éve zajlik az iráni háború, de továbbra sem tűnik úgy, hogy a közeljövőben véget érne. Donald Trump azt várná, hogy a perzsa állam végre feladja a küzdelmet, ehhez képest Teherán még keményebb feltételeket fogalmazott meg a Hormuzi-szoros ügyében, bár ezek nem okoztak meglepetést a Fehér Háznak.
Az iráni vezetés hangoztatta, hogy az Ománnal történő megállapodás a Hormuzi-szoros ügyében nem jelenti azt, hogy azonnal megnyílna a vízi útvonal olyan formában, ahogyan azt Washington szeretné. Trump be is lengette, hogy bombázni fogja Ománt, ha túl közel kerül a perzsa államhoz. Irán úgy véli, ahhoz az Egyesült Államoknak meg kell változtatnia a magatartását, emiatt Teherán olyan feltételsort tett közzé, amely túlmutat a júniusban megkötött megállapodáson.
Szombaton Mohammad Bagher Zolghadr, az Iráni Iszlám Forradalmi Gárda tisztségviselője sorolta fel az újabb követeléseket. Ebből arra következtethetünk, Teherán úgy érzi, előnyös helyzetben van, különösen mert figyelembe vették azt, hogy az Egyesült Államok készletei csökkenőben vannak (bár ezt Donald Trump cáfolta), valamint hogy az amerikai vezérkar már a kiszállási lehetőséget keresi a konfliktusból. Ezen kívül felfigyeltek arra, hányszor helyezett kilátásba az amerikai elnök nagyobb légicsapásokat anélkül, hogy valóban végrehajtotta volna őket.
A követelések között az szerepel:
az Egyesült Államok oldja fel a tengeri blokádot,
vonja ki csapatait az Öböl menti országokból,
Washington fizessen kártérítést az elmúlt évi és a 2026-os háború alatt okozott károkért,
oldja fel a szankciókat, és feltétel nélkül szabadítsa fel a külföldön befagyasztott iráni vagyonokat.
Zolghadr nyilatkozatából az következik, hogy ezeknek a feltételeknek a szoros ügyében tett engedmények előtt vagy azokkal párhuzamosan kell teljesülniük, amely ellentétben áll a korábbi nyilatkozat tartalmával. Az utóbbi szerint a szankciókat akkor oldanák fel, ha megszületne az iráni atomprogrammal kapcsolatos végleges megállapodás.
Nem közelednek az álláspontok, Irán mégis a tűzzel játszik
Az új iráni stratégia azonban nem kockázatmentes, James Stavridis, a NATO korábbi főparancsnoka szerint ezek a követelések „szűkítik a Trump-adminisztráció mozgásterét”. Közösségi oldalán úgy fogalmazott: „Irán túlfeszíti a húrt, és úgy tűnik, a keményvonalasok kerültek vezető pozícióba, így egy megállapodás kötésének esélye csökken”.
Hosszein Mohebbi, az Iráni Iszlám Forradalmi Gárda szóvivője kijelentette, hogy a Hormuzi-szoros újranyitása nem várható a közeljövőben, de nem függ az iráni−ománi tárgyalásoktól. Hangsúlyozta, hogy inkább Washington hozzáállása számít, vagyis hogy elfogadják-e Teherán feltételeit.
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter szerint Irán és Omán közel áll a megállapodáshoz, a szoros újranyitásához viszont szükség van arra, hogy az Egyesült Államok kompenzálja az iszlámábádi egyezség megsértését. A júniusban kötött megállapodás ugyanis a vízi útvonal újbóli megnyitásáról és az olajszankciók ideiglenes feloldásáról is rendelkezett, de konkrétumokat nem tartalmazott, így az aláíró felek eltérően értelmezték a benne foglaltakat.
Washington egy Omán partvidékét követő útvonalat támogatott, amely elkerüli az iráni felségvizeket. Teherán válaszul figyelmeztette, majd megtámadta az ezen az útvonalon közlekedő hajókat. Ezzel összeomlott a tűzszünet, az Egyesült Államok pedig visszaállította az iráni kikötők tengeri blokádját.
Az amerikaiak új útvonalakat próbáltak kialakítani a Hormuzi-szoroson keresztül, és országunk figyelmeztetései ellenére is megpróbálták aláásni Irán ellenőrzését a szoros felett. Ezért a júniusi megállapodás, illetve Irán szoros feletti ellenőrzésének megsértése teljesen elfogadhatatlan az Iráni Iszlám Köztársaság számára.
− szögezte le Abbász Aragcsi.
Ezek a nyilatkozatok elsősorban az iráni belpolitikai aggodalmak kezelését célozták meg, ugyanis mind a külügyminisztert, mind az iráni elnököt, Maszúd Peszeskjánt kemény bírálatok érik a keményvonalasok részéről, mivel utóbbiak ellenzik a megállapodást az Egyesült Államokkal.
Zajlik a sakkjátszma, de senki sem került közelebb az utolsó lépéshez
Raz Zimmt, az izraeli Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézetének Irán-szakértője szerint a két nyilatkozat azt tükrözi, hogy Teherán megítélése alapján az Ománnal folytatott tárgyalások azt hivatottak tisztázni, hogyan nyílhat meg a vízi útvonal a jövőben. A szakértő úgy véli, még ha Irán és Omán meg is egyezik egymással, „egyértelmű, hogy Teherán nem fog beleegyezni ezek végrehajtásába anélkül, hogy az Egyesült Államok visszatérne a memorandumban vállalt kötelezettségeihez, beleértve a tengeri blokád feloldását és a szankciók enyhítési folyamatának újraindítását”.
Szombaton az Egyesült Arab Emírségek külügyminisztériuma közölte, hogy iráni támadás érte az Abu Dhabi National Oil Company egyik tartályhajóját, miközben a Hormuzi-szoroson haladt át. A vállalat pénteken közzétette, hogy a konfliktus kezdete óta legalább 15 hajóját érte támadás, amely egy halálos áldozatot és 20 sebesültet követelt. Omán emiatt elítélte „a Hormuzi-szoroson áthaladó hajók elleni ismétlődő támadásokat”, amelyek szerintük sértik a nemzetközi jogot és a területi szuverenitást. A közlemény szerint az Iránnal folytatott tárgyalások „pozitív és konstruktív légkörben zajlanak”, és arra szólított fel, hogy „kerüljenek minden olyan lépést, amely befolyásolhatja a tárgyalásokat és az eddig elért eredményeket, amelyek minden fél számára előnyösek”.
J. D. Vance amerikai alelnök a Fox News-nak adott interjújában úgy jellemezte az Egyesült Államok szerepét az iráni−ománi tárgyalásokban, hogy azok „a játszma közepén” tartanak, pedig az amerikai tisztviselők korábban azt állították, hogy a szoros újranyitásáról szóló megállapodás már majdnem kész.
Az amerikai alelnök elmondta, hogy egy olyan forgalomirányítási rendszeren dolgoznak, amely lehetővé teszi a hajók biztonságos áthaladását a Hormuzi-szoroson. Arról már nem szólt, milyen engedményeket tehet Washington egy újabb egyezség megkötése érdekében. Azonban magabiztosan jelentette ki, hogy az Egyesült Államok jelentős alkupozícióval rendelkezik Teheránnal szemben.
Nagyon meg vannak szorulva. Szeretnék, ha ennek vége lenne. A kérdés az, hogy képesek-e – hogy a rendszerük képes-e – megadni azt, amire szükség van ahhoz, hogy elégedettek legyünk
− mondta az amerikai alelnök.
Omán fontos szerepet kapott, bár mindkét fél tagadja
Teherán hétfőn újra megerősítette, hogy az Ománnal kötendő megállapodás nem vezet a Hormuzi-szoros újranyitásához, utóbbi zárva marad egészen addig, amíg az Egyesült Államok el nem fogadja a perzsa állam követeléseit, legfőképpen a tengeri blokád feloldását. Irán számára a szoros feletti ellenőrzés kulcsfontosságú, és ezt tekintik az alku legfőbb pontjának Washingtonnal szemben.
Eszmáil Bagai iráni külügyi szóvivő szintén kiemelte, hogy az Ománnal folytatott tárgyalások középpontjában „egy biztonságos hajózási útvonalról szóló megállapodás elérése áll”. Hozzátette, hogy zökkenőmentesen haladnak az egyeztetések, viszont „ez a kérdés elkülönül a Hormuzi-szoros újranyitásának témájától”, amely „az Iráni Iszlám Köztársasággal szemben az Egyesült Államok által életbe léptetett feltételek megszüntetésétől függ”. Ezzel gyakorlatilag megerősítette az Abbász Aragcsi által korábban elmondottakat. Trump pedig azonnal reagált, és megfenyegette Ománt, hogy az egyezség esetén bombázni fogja az országot.
Az Egyesült Államok és Irán viszont nem tárgyal közvetlenül egymással, bár Marco Rubio amerikai külügyminiszter a múlt héten azt mondta, hogy az Irán és Omán közötti egyeztetések amerikai közreműködéssel zajlanak.
A Hormuzi-szoros kulcsfontosságú vízi útvonal a kőolaj- és földgáz-kereskedelemben. Teherán akkor zárta le a szorost, amikor az Egyesült Államok és Izrael február utolsó napján megtámadta Iránt, és azóta sem tudtak felek megegyezni, hogy miként történjen meg a Hormuzi-szoros újranyitása. A lezárásnak komoly gazdasági következményei lettek, az Egyesült Államokban elszálltak az energiaárak, emiatt pedig a lakosság körében igencsak népszerűtlen az iráni háború. Emiatt az iráni keményvonalasok remélik, hogy az ország olyan alkupozícióba kerül Washingtonnal szemben, amellyel érvényesíteni tudják követeléseiket.
Egyelőre nincs béke a Közel-Keleten
Nagy a csend június óta a két fél között, hiszen az akkor kötött megállapodást egyikük sem tartotta be, annak ellenére, hogy Donald Trump „lezártnak” nyilvánította az egyezséget. Az amerikai elnök hétvégén azt nyilatkozta, hogy az iráni gazdasági nehézségek és a magas infláció végül új megállapodás megkötésére kényszeríti majd Teheránt. További katonai lépéssel sem fenyegetőzött Irán ellen, csak állítása szerint alacsony intenzitáson tartják. Az iráni vezetés ezzel szemben úgy véli, nagyobb gazdasági hátrányt is képes elviselni, mint Donald Trump, akire novemberben a félidős választások várnak.
Ettől függetlenül viszont patthelyzet alakult ki a Közel-Keleten, az iráni tisztviselők szerint egyelőre nincs sok remény a béketárgyalások újraindulására. Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter megjegyezte, hogy amíg az Egyesült Államok nem foglalkozik a júniusi megállapodásban foglaltakkal, addig nem indulnak újra az egyeztetések, de hozzátette, hogy közvetítőkön keresztül üzenetváltások történtek.
Az iráni tárcavezető a Hormuzi-szorossal kapcsolatban kitért a Teherán és Omán közötti tárgyalásokra, és új vízi útvonal kijelölését sem tartja kizártnak. Ugyanakkor elmondta, hogy ez még nem jelenti azt, hogy ismét megnyílik a Hormuzi-szoros, mert ahhoz további feltételek sorának kell teljesülnie.
Azt is jelezték, hogy egy Ománnal kötött megállapodás továbbra is jelentős iráni befolyást biztosítana a szoros felett. Kázim Garibábádi külügyminiszter-helyettes a múlt héten kijelentette, az egyezség egy új stratégiát tükröz a szoros feletti „tényleges szuverenitás” gyakorlására, viszont hangsúlyozta, Iránnak nem áll szándékában békeidőben lezárni a vízi utat. Eszmáil Bagai külügyi szóvivő arra figyelmeztetett, hogy létrejöhet az említett megállapodás, amennyiben egy harmadik fél nem akadályozza a folyamatot, amellyel egyértelműen az Egyesült Államokra utalt.
A hónapok óta tartó bizonytalanság, valamint a szoroson áthaladó hajók elleni időszakos támadások közepette a forgalom továbbra is igen csekély. A hajózási adatokból kiderült, hogy az elmúlt héten átlagosan naponta egy tucat hajó haladt át a szorosban, amely a háború előtti forgalomnak mindössze a tizede. Ebből adódóan az iráni konfliktus lezárása még a kanyarban sincs, inkább egyfajta huzavona figyelhető meg a felek között.
(Borítókép: Olajszállító tankerek és teherhajók várakoznak horgonyon a Szultán-Kábúsz kikötő előtt 2026. június 21-én, Omán fővárosában, Maszkatban. Fotó: Elke Scholiers / Getty Images)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!