Történelmi viszály érhet véget azzal, hogy a napokban megszűnt a Nagy-Britanniához tartozó Gibraltárt Spanyolországtól elválasztó szárazföldi határkerítés. Egyenesen
a nyugat-európai vasfüggöny lehullásaként értékelték londoni és madridi kormánykörökben a fémkerítés és a határőrbódék júliusi elbontását.
London és Madrid még 2020 decemberében állapodott meg, hogy Gibraltár – az akkor élesedett Brexit ellenére – a schengeni övezet része marad, majd tavaly az EU és a gibraltári kormány bevonásával végleges megállapodás született a határzár és az útlevél-ellenőrzés megszüntetéséről. Mostantól Gibraltár gyakorlatilag a schengeni övezet része, a külső határ átkerült a repülőtérre és a kikötőre.
https://hvg.hu/gazdasag/20260714_europai-unio-gibraltar-spanyolorszag-egyesult-kiralysag-megallapodas
Vitatott hovatartozás
Gibraltár évszázadokra visszanyúló ütközési pont a brit és a spanyol korona között. A spanyol örökösödési háború során az egyesített angol–holland tengeri erők 1704-ben foglalták el a Sziklát, amelyet a háborút lezáró 1713-as utrechti békeszerződésben a korábbi aranykorból politikai és gazdasági válságba süllyedt és meggyengült spanyol korona átengedett Nagy-Britanniának.
Madrid hivatalosan továbbra is igényt tart a területre, amelyet az ország részének tekint. A spanyol címerben is szerepel, a korona melletti két fehér oszlop Herkules (Héraklész) oszlopait szimbolizálja.
Az ókorban a Gibraltári-szorost tartották a világ végének, amelyről azt gondolták, akkor keletkezhetett, amikor Herkules kettéhasította a hegyet, az északi oldalán kialakult a gibraltári oszlop, a délin a másik, a Marokkó területén, a Rif-hegységhez tartozó Dzsebel-Músza. Más feltételezések szerint a déli oszlop a Marokkóba beékelt spanyol enklávéban, Ceutában lévő Monte Hacho, amelyen ma spanyol katonai erődítmény áll.
Illegális bevándorlókkal ijesztgetnek