Index - Külföld - Európa vált a válság legdurvább helyszínévé, katasztrofális a helyzet

A klímaválság 2026-ban különösen érzékenyen érinti és egyben sújtja Európát: a kontinens az átlagosnál kétszer gyorsabban melegszik, a következmények pedig egyre súlyosabbak, hiszen csak az elmúlt hónapokban tízezrek vesztették életüket a hőhullámok miatt.

Adódhat a kérdés, miért az öreg kontinenst érinti leginkább a globális felmelegedés. Ha a tudományos magyarázatot nézzük, akkor a szárazföld kevesebb hőt igényel a felmelegedéshez, mint az óceánok, ezért alapvetően minden földrész gyorsabban melegszik, mint a tengerek. Európa azonban négy tényező miatt különösen sérülékeny: a megváltozott időjárási mintázatok, az északi sarkkörhöz való közelség, a csökkenő hótakaró és a levegőszennyezés visszaszorulása.

Ennek eredményeként Európa jelenleg 2,5 fokkal melegebb, mint az első ipari forradalom idején, ez csaknem a duplája az 1,4 fokos globális átlagnak. A kontinens hőmérséklete 1996 óta évtizedenként 0,56 fokkal emelkedett, ezzel szemben Ázsiáé 0,46, Észak-Amerikáé 0,42, Afrikáé 0,36 és Dél-Amerikáé 0,27 fokkal nőtt.

A 2025-ös Európai Éghajlati Állapotjelentés (ESOTC) szerint (ezt a Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálat és az Európai Középtávú Időjárás-előrejelzési Központ tette közzé) Európa területének 95 százalékán mértek átlag feletti hőmérsékletet. Megállapították, hogy 2025 a harmadik legmelegebb év volt az ipari forradalom óta.

Ezek a tényezők befolyásolják Európa éghajlatát

Ahogy korábban említettük, az öreg kontinens hőmérsékletét négy tényező befolyásolja, amely közül ugyan az Északi-sarkvidék rendkívül közel helyezkedik el, de egyben ez a terület a bolygó leggyorsabban melegedő térsége. A napfényt visszaverő jégsapka gyors olvadása miatt az óceán felszíne egyre több hőt nyel el, amely tovább gyorsítja az olvadást, és ezzel ördögi körforgást indít be. Mivel közel található Európához, ezért felfelé húzza a kontinens átlaghőmérsékletét. Samantha Burgess, a C3S szakértője szerint a sarkvidék évtizedenként 0,75 fokkal melegszik, vagyis a globális átlagnál háromszor-négyszer gyorsabban nő a hőmérséklete.

Emellett megváltozott a légköri cirkuláció is, ugyanis a légkör Európa feletti mozgásának eltolódása gyakoribb és intenzívebb nyári hőhullámokhoz vezetett. Ezek közé tartozik a valaha mért legsúlyosabb hőhullám is, amely 2026 júniusában egy hőkupola alatt csapdázta be a forró levegőt. A tudósok szerint a jelenség minden bizonnyal összefügg a jet stream (sugáráramlat) éghajlatváltozás által okozott módosulásával, bár ennek pontos ok-okozati kapcsolatát még vizsgálják.

Galéria: Kegyetlen hőség Budapesten: így próbálják túlélni a perzselő meleget a fővárosiakFotó: Tövissi Bence / Index

A hótakaró csökkenése is közrejátszik a kontinens melegedésében, hiszen a hó visszaveri a napfényt, és hűvösebben tartja a szárazföldet. 2025 márciusában Európa hóval borított területe mintegy 1,3 millió négyzetkilométerrel maradt el az 1991−2020 közötti átlagtól, ez 31 százalékos csökkenést jelent. 1983 óta ez volt a harmadik legvékonyabb hóréteg, ráadásul a csökkenő hómennyiség és a kopár sziklafelszínek miatt az Alpok térsége a kontinentális átlagnál gyorsabban melegszik.

Az utolsó tényező látszólag pozitívnak tűnik, ennek ellenére a levegőminőség javulása éppen ellenkező hatást ér el. A légkörben található részecskék ugyanis visszaverik a napsugarakat, viszont a kevesebb részecske kevesebb visszaverődést eredményez, így több hő jut a felszínre és csapdában ragad az üvegházhatású gázok által.

Samantha Burgess szerint a fentebb említett tényezők súlya évszakonként változik: ősszel és télen a sarkvidék közelsége dominál, nyáron pedig a légköri cirkuláció változásainak van nagyobb statisztikai jelentősége. A pontos arányokra a kutatók a jövőben várnak megbízhatóbb becslést.

Máris láthatóak a következmények

Már az elmúlt évben is súlyos következményei voltak Európában a klímaváltozásnak, Fennoskandia (Norvégia, Svédország, Finnország és az orosz Kola-félsziget) térségében júliusban 30 napból 21-en haladta meg a hőmérséklet a 10,2 fokot, amellyel megdőlt a korábbi rekord. Norvégiában pedig közvetlenül a sarkkör közelében, július 17-én 34,9 fokot mértek. Grönland egyetlen év alatt 139 gigatonna jeget veszített, Izland pedig története második legnagyobb jégtömegveszteségét szenvedte el.

Strandolók ülnek a délnyugat-franciaországi Lacanau-ban található Moutchic strandján 2026. július 24-énGaléria: Otthonok égtek porrá, aki tud, menekül Nyugat-Európában(Fotó: Maximilien Lamy / AFP)

Nemcsak a szárazföld, hanem a tengerek hőmérséklete is rekordokat döntött, egymást követő negyedik évben született újabb csúcsérték. Az európai vizek 86 százaléka legalább egy súlyos tengeri hőhullámot élt át, az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger egyaránt rekordéveket könyvelhetett el.

Egyre gyakoribbak az erdőtüzek Európában, csak az elmúlt évben több mint 1 millió hektár területet perzseltek fel, köztük olyan országokban is, ahol eddig ez nem volt jellemző. 2025-ben már februárban megjelentek az első lángok az Egyesült Királyságban, majd a dél-európai országokban a nedves tavasz után extrém hőhullámok jöttek. Spanyolországban több mint 50 napon haladta meg a hőmérséklet a 32 fokot, továbbá hat nap is akadt, ahol a hőmérő higanyszála elérte a 46 fokot. Ebből adódóan a száraz aljnövényzet kiváló táptalajává vált az erdőtüzeknek. Samantha Burgess szerint Portugália Európa egyik leginkább klímaváltozás által sújtott állama, és jó példája annak, hogyan érinti már most súlyosan a szélsőséges mértékű hőség, aszály és erdőtűz Dél-Európát.

Új szintet ért el a helyzet 2026 nyarán, több országban olyan erdőtüzek csaptak fel, amelyek miatt több ezer otthon pusztult el és területeket kellett kiüríteni. Nagy-Britanniában egyetlen év alatt több mint ezer erdőtüzet regisztráltak, amellyel megdőlt a korábbi rekord, Londonban pedig 38,1 fokot mértek.

Aszály és klímaingadozás

A World Weather Attribution kutatói szerint a klímaváltozás Spanyolországban legalább húszszorosára, Franciaországban pedig mintegy kétszeresére növelte az extrém időjárási körülmények valószínűségét. Egy másik elemzés megállapította, hogy Dél-Európában az extrém kockázattal járó napok száma a korábbi tízről 25-re emelkedett, és ezek mintegy 50 százalékkal intenzívebbek, mint az 1981 és 2010 közötti időszakban. Emellett augusztusban 45 millió brit élt aszály által sújtott területen, míg Horvátországban, Omis mellett 1200 embert kellett kitelepíteni erdőtűz miatt.

Lángokban álló erdő a horvátországi Omis közelében pusztító erdőtűzben, 2026. augusztus 14-énGaléria: Megrázó képeken a horvátországi tűzvész, felemésztik a lángok az üdülőparadicsomokat(Fotó: Miroslav Lelas / AFP)

Ha már aszály, akkor 2025-ben Európa talajrétege a harmadik legszárazabb mértéket érte el. Májusban a kontinens egyharmada küzdött extrém vízhiánnyal, az északnyugati és keleti régiókban az átlagos éves csapadékmennyiség 10-40 százalékkal maradt el a szokásostól, a folyók 70 százalékának vízhozama a 1992 és 2020 közötti átlag alá zuhant. A Loire, a Pó, a Rajna és a Duna is rekordalacsony vízszintet ért el 2026 nyarán, ami már nemcsak az erdőket és a mezőgazdaságot, hanem a közlekedést, az erőműveket és a vízellátást is veszélyezteti.

A tudósok szerint a jelenség hátterében egy önmagát erősítő klímaingadozás áll: a szélsőségesen meleg levegő fokozza a párolgást, ezáltal a még korábban csapadékos térségekből is gyorsabban vonja ki a nedvességet a talajból és a növényzetből, amikor pedig heves esőzés érkezik, a kiszáradt talaj nehezebben nyeli el a vizet, és növeli az árvízveszélyt.

A hosszan tartó hőség növeli az egészségügyi rendszer terhelését, érzékenyen érinti a szív- és érrendszeri betegséggel küzdőket, valamint veszélyezteti az időseket, a gyermekeket és a szabadban dolgozókat. Gazdasági szempontból csökkenti a termelékenységet, károsítja az infrastruktúrát, valamint növeli a hűtés- és energiaigényt. Az erdőtüzek füstje ráadásul finom szemcsékből álló szennyező anyagokat tartalmaz, amelyek nagy távolságra juthatnak el, így nem csak a tűz közvetlen közelében fejtik ki hatásukat.

Felkészült az Európai Unió, egyre nagyobb szerepet kap a megújuló energia

Az Európai Unió 2050-re vállalta a klímasemlegességet, ezt megelőzően 2030-ra legalább 55, 2040-re pedig 90 százalékos nettó üvegházhatású gázkibocsátás csökkentését tűzte ki az 1990-es szinthez képest. A kibocsátás további 2,5 százalékkal esett 2023 és 2024 között, így összesen 39 százalékkal csökkent az 1990-es szinthez képest. A megújuló energiaforrások adták Európa villamosenergia-termelésének csaknem felét (46,4 százalékát) 2025-ben, a napenergia pedig rekordot jelentő 12,5 százalékos részesedést ért el. Az EU tagállamai közül mára 14-ben nagyobb részt termelnek villamos energiát megújuló energiaforrásokból, mint fosszilis tüzelőanyagokból. Ezzel szemben a vízerőművek kilátásai kedvezőtlenebbek: 2025-ben a folyók vízhozama az év 12 hónapjából 11-ben átlag alatt maradt, amely nyomás alá helyezi az energiaellátó rendszereket.

Andrius Kubilius, az EU védelmi és űrügyi biztosa szerint a jelentés ismételten rávilágít az önálló földmegfigyelő rendszer fontosságára, amely megalapozza az ellenállóbb és fenntarthatóbb európai jövő érdekében meghozandó döntéseket. Wopke Hoekstra, az Európai Bizottság éghajlatért, a nettó zéró kibocsátásért és a tiszta növekedésért felelős biztosa úgy véli, a jelentés kijózanító képet fest, és ismét megerősíti, hogy Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, ennek egyre növekvő ára van, és ez is emlékeztet arra, hogy a tiszta energia az egyetlen járható út a kontinens számára. Simon Stiell, az ENSZ klímaügyi vezetője júliusban azt nyilatkozta, hogy a klímaválság emberi és gazdasági költségei már nemzeti szükséghelyzeti szintet érnek el, ezért sürgősen fel kell gyorsítani a szén, olaj és földgáz kivezetését, bővíteni kell a megújuló energiát, és meg kell védeni az embereket.

Az Európai Bizottság az év második felében mutatja be az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás integrált európai keretrendszerét. A szakértők szerint a tűzoltói kapacitás bővítése nem elegendő: jobb erdőgazdálkodásra, a felesleges növényzet eltávolítására, előrejelző rendszerekre és határokon átívelő katasztrófavédelmi együttműködésre van szükség. A kibocsátáscsökkentés ugyanakkor semmivel sem pótolható, ha Európa meg akarja akadályozni, hogy a mostani szélsőségek a jövő generációk számára az új normalitássá váljanak.

(Borítókép: Az emberek figyelik, ahogy egy erdőtűz felkúszik egy domboldalon, annak közelében, ahol több ezer ember gyűlik össze, hogy megtekintse a teljes napfogyatkozást az El Monte de San Pedro parkban, 2026. augusztus 12-én A Coruñában, Spanyolországban. Fotó: Chip Somodevilla / Getty Images)