Tarjányi Péter közösségimédia-oldalán reagált a hírre, mely szerint orosz titkosszolgálati megrendelésre tervezett merényletekhez használhatták volna azokat a kézifegyvereket, amelyeket tavaly találtak egy Berlinhez közeli erdőben.
Az elemző szerint a lehetséges célpontok között hadiipari vezetők, orosz ellenzékiek és Ukrajna támogatói szerepeltek. Hozzátette: az orgyilkossághoz fejlesztett fegyvereket csaknem egy évig figyelte a német elhárítás.
„Ez is súlyos ügy, csakhogy nem önmagában áll” – mutatott rá Tarjányi.
Felidézte, hogy 2024-ben az amerikai és a német szolgálatok meghiúsították az Armin Papperger, a Rheinmetall vezérigazgatója ellen tervezett orosz merénylet végrehajtását. Mint írta, akkor az is kiderült, hogy más európai hadiipari vezetők is célpontok lehettek. Az elemző szerint később a NATO már egy szélesebb orosz műveletsorozatról beszélt, amelyben szabotázsakciók és merényletek előkészítése is szerepelt.
Visszatértek a hidegháborús módszerek
Tarjányi értékelése szerint a valóság az, hogy Európába visszatértek azok a titkosszolgálati módszerek, amelyeket sokan a hidegháborúval együtt eltemettek. Mint fogalmazott, hírszerző ügynökségek célpontokat választanak ki, embereket szerveznek be, fegyvereket rejtenek el, szabotázsakciókat és akár likvidálásokat készítenek elő.
Arra is figyelmeztetett, hogy a nyilvánosság csak azokról az ügyekről szerez tudomást, amelyek végrehajtói lebuknak, vagy amelyeket nyilvánosságra hoznak. „A titkosszolgálati műveletek nagy részéről soha nem készül híradás” – írta.
Az elemző szerint ezért nem a fegyverdepó a történet lényege, hanem az, hogy Európában újra folyik egy olyan titkos háború, amelyben már nemcsak információkat lopnak, hanem emberek is célponttá válhatnak.
(Borítókép: Tarjányi Péter 2024. szeptember 16-án. Fotó: Tövissi Bence / Index)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!