Igaz történet. Drámai. Tényleg az. Itt, a nyugati világban bele sem gondolunk abba, hogy egy ázsiai nemzetnek milyen traumákkal kell együtt élniük. Oké, mi, magyarok ezzel alighanem tisztában vagyunk, ám még egy olyan ősi kultúrának, mint az indiainak is, szüksége van arra, hogy feldolgozza modernkori szenvedéseit. Ez a film a Netflixen, a Safed Sagar hadművelet: Bevetés a Himalája felett, igaz történeten alapul. Az 1999-es Kargil-háború eseményeit dolgozza fel. Figyelem, a köznyugalom megzavarására alkalmas kritika következik.
Ez a sorozat nem készült volna el, ha 1999-ben nem tör ki a kargil-háború Pakisztán és India között. Az agresszor Pakisztán, a tét Kasmir és Dzsammu régió területének birtoklása. Kargil egy ott lévő település neve, 2676 méter magasan található. A háború a föléje magasodó hegycsúcsok által kijelölt terület birtoklásáért zajlott.
Ép ésszel felfogni sem lehet, hogy miért is lehet fontos bárkinek egy olyan terület, ahol a mindennapi élet egyáltalán nem mindennapi. Ez a terület a Himalája nyugati része, a völgyi részei egészen élhetők, magashegységi vonulatai hóval fedettek, fagyottak.
Kasmír és Dzsammu Pakisztán és India szemszögéből nézve India 1947-es függetlenné válása óta vitatott terület. Birtoklása nem éppen a termőföldjei és az élhetősége miatt fontos, inkább elvi kérdés. Az volt már az 1971-es indiai-pakisztáni háborúban is, ami tizenhárom napig tartott, és ráadásul az már a harmadik háborúnak számított, és – mivel két atomhatalomról van szó – kiemelt nemzetközi figyelmet kapott az 1999-es, mintegy két hónapig tartó kargil-háború is.
A Safed Sagar hadművelet: Bevetés a Himalája felett című, hat epizódból álló filmsorozat a Netflixen ennek állít emléket. Ám ezen még túl is mehetünk, hiszen ez a sorozat azért nettó indiai propaganda is, hősgyártás a köbön, ám be kell látni, hogy minden „Dicsőség Indiának” szlogennek helye van, és a Safed Sagar filmnek is egészen kiváló.
Fekete és fehér, de nagyon kemény
A történet, a sorozat a Kargil-háborúban résztvevő indiai vadászpilóták előtti tisztelgés, a háborúban elesett katonák emlékezetének megőrzése. Kiemelt figyelmet – a katonai felderítésben végzett munkájuk és a bombázások miatt – az indiai légerő fényképes felderítői – Golden Arrows, vagyis Arany Nyilak / Arany Nyílvesszők – kapnak, közülük is Ajay Ahuja őrnagy, aki az életben és a Safed Sagar sorozatban is különösen fontos. Az ő példamutatása, hűsége és embersége kerül a fókuszba. Megformálója, Siddhart igazi sztár Indiában, olyan, mint Tom Cruise Amerikában, akit a Top Gun filmekben Maverick szerepében láthatunk. A különbség annyi, hogy Ajay Ahuja valóban indiai hős, Maverick pedig egy elképzelt alak, aki ettől eltekintve ugyanúgy megtestesíti azt a katonai ideált, akiért rajongani lehet, aki az életét is képes feláldozni a hazájáért.
Az Operation Safed Sagar eredeti fedőnév, a kargili háborúban részt vevő indiai légierő bevetési sorozatát jelöli. Olyasmit jelent, hogy Fehér Óceán Hadművelet. Az indiaiak a filmben próbálták követni a valós esményeket, láthatunk eredeti felvételeket, megismerhetjük a valódi szereplők sorsát is, ám a film nézhetőségre tervezett dramaturgia eredménye.
Ennek köszönhetően – még akkor is, ha a trükkök lelepleződnek – minden működik.
Kifejezetten szépen forgatott filmről beszélhetünk, jók a vágások, még a közhelyes párbeszédek sem fájnak.
A táj pedig, a Himalája eléggé szépséges, még akkor is, ha trükkök százait látjuk, a MiG-21-es vadászgépek látványa pedig azokban is nosztalgiát ébreszt, akik eddig soha nem láttak ilyen masinát.
Dübörög a propaganda
S mivel ebben a történetben az élet a főszereplő, ne legyenek kétségeink: amit látunk, az tényleg nettó indiai történelmi emlékezet – minden velejárójával.
A pakisztániak muszlimok, a pakisztániak támadók, a pakisztániak közül sokan velejéig romlottak,
az indiaiak főként hinduk, az indiaiak jóságosak, az indiaiak áldozatok.
Tény, a kargili háborúban India – ráadásul egy éppen zajló béketárgyalási folyamat közepén – áldozat volt, de ebben a filmsorozatban annyi a hősies és heroikus jelenet, ahogyan egy-egy szereplő a kamerába néz, vonul, közeledik, gondolkozik, hogy erre a filmre nem lehet másként tekinteni, mint az indiai állam propaganda-alkotására – amely, amúgy, hihetetlenül jól működik. Észrevehető, felismerhető, mégsem fáj.
Talán azért nem, mert ez nem a mi propagandánk. Pakisztánban bizonyára fáj. Indiában meg ujjonganak.
S még mondják, hogy a művészet nem eszköz. Persze az, csak nem mindegy, hogy milyen minőségben, ahogyan az sem mellékes, hogy a történet kiindulópontja igaz-e vagy hamis. Vagyis ez a fimsorozat olyan propaganda-alkotás, amely feketén-fehéren kimondja, ki a jó, s hogy ki a rossz, de még azt is, mit kell erről gondolnunk.
A győztes mindent ír
Így született meg a Safed Sagar hadművelet: Bevetés a Himalája felett látványos és kedvelhető sorozata. Leültet, nézeti magát, és tényleg látványos és élvezhető Netflix-sorozatot kapunk.
Ráadásul úgy vannak benne gonoszok és jók, hogy ezek a szereplők az életben is gonoszok és jók voltak.
Hatásvadászatában ez a sorozat sem mentes a hasonló hollywoodi filemkben látható kliséktől. A nők, a pilótafeleségek szerepe is fókuszba kerül, hangúlyossá válik, olykor talán idealizáltan is túlzottan, de még ez sem zavaró.
Látunk tolóerőt, utánégetést, alakzatban repülést, bombázást, kínzást és halált, szerelmet és lojalitást, gonoszságot és rettegést, cselszövést és barátságot. Éppúgy mindent, amit egy háborús filmben látni kell, még akkor is, ha annál többre nem tanít, hogy a győztesek nemcsak a történelmet írják, hanem a forgatókönyveket is.
8/10
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ismerd meg a film mögött álló művészek történeteit és szerezd be a Hogyan tudnék élni nélküled? kulisszakönyvét!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!