A NASA (az amerikai űrügynökség) hivatalos közlései szerint a hőség súlyos következményekkel járhat, mert nemcsak a nappali órákban, hanem éjszaka is tartós maradt. Mindez akár az egészségünkre, az infrastruktúrára és a környezetre nézve is rizikót jelenthet.
Már a 26 fok is veszélyessé válhat
A hőhullámok hatása különösen drámai volt azokban a régiókban, ahol a nyarak általában enyhék, és a légkondicionálás elterjedtsége alacsony. A kórházak mind túlterheltek voltak és a hőhullámokhoz köthető halálesetek száma meghaladta a 10 ezret, különösen az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Németországban és Belgiumban. Az idősek és a krónikus betegségekkel küzdők különösen veszélyeztetettek voltak, mivel a magas éjszakai hőmérséklet és a légkondicionálás hiánya tovább súlyosbította a helyzetet. Deborah Carr, a Boston Egyetem szociológusa szerint már 26,7 Celsius-fok körüli hőmérséklet is komoly veszélyt jelenthet az idősek számára, különösen éjszaka.
Olvasta már?
Kiszáradt folyók, megolvadt sínek: környezetünk feladta a szolgálatot
Az autópályák felforrósodtak és a vasúti sínek meggörbültek, ami közlekedési káoszt okozott, miközben a hónapok óta tartó aszály miatt a folyók vízszintje rekordalacsonyra csökkent, ez a víz- és áramellátást mellett a mezőgazdaságot és a közlekedési útvonalakat is megzavarta. A szárazság és a hőség együttesen hatalmas erdőtüzeket idézett elő, amelyek olyan területeket is érintettek, ahol korábban ritkán fordultak elő ilyen katasztrófák. Az Európai Erdőtűz-információs Rendszer adatai szerint augusztus közepéig több mint 2 millió hektár égett le, ami 2,5-szerese az elmúlt 20 év átlagának.
A klímaváltozás hatásai egyre nyilvánvalóbbá válnak és a kutatók szerint a helyzet csak súlyosbodni fog. A Global Change Biology című folyóiratban megjelent tanulmány szerint ha a globális hőmérséklet-emelkedés 1,8 Celsius-fokban korlátozódik, az Európában leégett területek nagysága 39%-kal emelkedhet, ha azonban a hőmérséklet 3,6 fokkal emelkedik, az égett területek nagysága közel háromszorosára is nőhet. Matthias Forkel, a Potsdami Klímahatás-kutató Intézet munkatársa szerint a legnagyobb növekedés a Földközi-tenger térségében, valamint Nyugat- és Közép-Európa nagy részén várható, beleértve azokat a területeket is, ahol eddig viszonylag kevés tűz volt.
Ki tudja, hogy hol a vége
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a tűzmegelőzési és tűzoltási intézkedések fejlesztése kulcsfontosságú lehet a károk mérséklésében. A számítógépes modellek szerint ezek az intézkedések akár 92%-kal is csökkenthetik az égett területek nagyságát egy mérsékeltebb felmelegedési forgatókönyv esetén. Ugyanakkor figyelmeztetnek arra, hogy a szélsőséges hőmérsékleti viszonyok között a tűzoltási kapacitás is összeomolhat, és egyelőre nem tudni, hol húzódik ennek a határa.
Az emberi testnek is vannak határai, ha hőségről van szó
A hőhullámok és az erdőtüzek mellett a demográfiai tényezők is súlyosbítják a helyzetet. A Lancet Planetary Health folyóiratban megjelent tanulmány szerint a hő okozta kockázatok aránytalanul az időseket érintik, különösen Dél-Európában, ahol a népesség elöregedése és a növekvő hőterhelés együttesen jelentős kihívásokat okoz. Qinqin Kong, a Stanford Egyetem kutatója szerint az emberi test csak korlátozott mértékben képes elviselni a környezeti hőhatásokat és a jövőben egyre több ember kerülhet elviselhetetlen körülmények közé.
Mit tehetünk a felforrósodás ellen?
A szakértők szerint az érintett városoknak hosszú távon olyan megoldásokat kell keresniük, amelyek csökkentik a hőmérsékletet és növelik az ellenállóképességet. Anamika Shreevastava, a NASA kutatója szerint a városi tervezőknek a zöldterületek növelésére, a fényvisszaverő tetőfestékek használatára és a hőt kevésbé visszatartó építőanyagokra kellene összpontosítaniuk. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a hőhullámok hatásainak mérséklése érdekében azonban globális szinten is sürgős intézkedésekre van szükség.