Augusztus 20-án egy több mint egy évtizedes hagyomány szakadt meg, ugyanis a legmagasabb állami kitüntetést, a Magyar Szent István-rendet 2026-ban senki sem vehette át. A díjat 2013 óta rendszeresen adományozzák, az elmaradása mégis feltűnő, mivel a nemzeti ünnepen nem maradt el az állami kitüntetések átadása, hiszen Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes házelnök az Országház Kupolacsarnokában átadta az államalapítás alkalmából adományozott kitüntetéseket.
A Magyar Szent István-rendet még a második Orbán-kormány alatt a 2011. évi CCII. törvény élesztette újjá, a Mária Terézia által 1764-ben alapított rend szellemi utódjaként, és a törvény szerint a mindenkori köztársasági elnök hivatalból a rend tagja. 2013 óta minden évben kiosztották: az elmúlt bő egy évtizedben tizennyolcan vehették át, köztük Kertész Imre, Rubik Ernő, Egerszegi Krisztina vagy Polgár Judit.
A kitüntetés adományozásának rendjéről szóló kormányrendelet ugyanakkor nem kötelezi az államfőt évenkénti átadásra: a köztársasági elnök a miniszterelnök előterjesztésére kivételesen el is térhet ettől.
A második legmagasabb állami elismerést viszont nem mulasztották el kiosztani, a Magyar Érdemrend nagykeresztjét Cserhalmi György, a nemzet színésze vehette át. Magyar Péter közösségi oldalán jelentette be a döntést, és kiemelte, hogy a Kossuth-díjas színész 1989. március 15-én a Magyar Televízió székháza előtt olvasta fel az akkori ellenzék 12 pontját, és „a rendszerváltás után először” kapja meg a kormányfő szerint az egyik legmagasabb állami kitüntetést.
Az ünnepségen Baka András adta át az elismerést Cserhalmi Györgynek, aki mellett többek között Sajó András jogtudós, Szegedi Andrea bőrgyógyász és Németh György ókortörténész vehetett át kitüntetést.
Nincs hivatalos magyarázat, marad a találgatás
Ami viszont meglepő lehet, hogy sem a köztársasági elnök hivatala, sem a miniszterelnök nem adott hivatalos magyarázatot arra, miért nem adták át ebben az évben a Szent István-rendet. Ebből adódóan a Magyar Érdemrend nagykeresztjének átadása az ünnepség csúcspontja, viszont számos találgatásra ad okot, miért maradt el a legmagasabb állami kitüntetés adományozása.
Ugyanakkor figyelembe vehetjük azt a tényt, hogy április 12-én kormányváltás történt, valamint augusztus 19-én lépett hivatalba az új köztársasági elnök, Baka András, akit az Országgyűlés nyolc nappal korábban választott meg. Feltételezhetnénk, hogy a Tisza-kormány éppen azért hagyta ki a Szent István-rend átadását, mivel azt még az előző kormány élesztette újjá 2011-ben, ezért az új kormányzat tudatosan kerülte el ennek a kitüntetésnek az adományozását.
Ha eltekintünk a látszólagos politikai indíttatástól, akkor ennél prózaibb okot is találhatunk. Egyszerűen nem volt idő, hogy az előterjesztési eljárást az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig lefuttassák, hiszen Baka András mindössze egy nappal korábban költözött be a Sándor-palotába. Ezenkívül pedig az is lehet egy szempont, hogy a döntéshozók nem találtak olyan jelöltet, akit a rend rangjához méltónak ítéltek. Ezt a lehetőséget pedig a szabályozás is nyitva hagyja, mivel a törvény nem teszi kötelező a rend adományozását.
A jogszabály ráadásul rögzíti, hogy az indítványt a nemzeti ünnepet megelőzően legalább 150 nappal lehet megtenni a kitüntetés alapjául szolgáló tevékenység szerinti feladatkörrel érintett miniszternél. A javaslatra a felterjesztettnek a nemzeti ünnep előtt legalább 90 nappal jogosult reagálni, és utána kerül a miniszterelnök elé. A köztársasági elnök elé pedig augusztus 20. előtt legalább 15 nappal kell megküldeni. Ugyanakkor a törvény arról nem rendelkezik, hogy az elmúlt hónapok vis maior helyzete nyomán az ideiglenes államfő dönthetett volna-e egy ilyen előterjesztésről.
Kérdéseinket a Szent István-renddel kapcsolatban elküldtük a Miniszterelnökségnek, amint választ kapunk, frissítjük cikkünket.
Polgár Judit esetében méltatták a Szent István-rendet
Az átadás elmaradása azért is beszédes, mert a kitüntetés néhány héttel korábban is szóba került. Amikor júliusban felmerült Polgár Judit sakknagymester neve az államfői pozícióra, és a jelölést kritikák érték, Radnai Márk, a Tisza Párt politikusa közösségi oldalán állt ki mellette.
Megemlítette, hogy a sakkozónő eredményei között szerepel a Szent István-rend is, a 26 éven át tartó világranglista-elsőség és az öt sakkolimpiai bajnoki cím mellett. A nagymester 2015-ben vehette át ezt a kitüntetést, azonban a köztársasági elnöki megbízatást már nem vállalta. A vita viszont jól mutatja, hogy a Szent István-rend a politikai közbeszédben ma is a legnagyobb presztízsű elismerés, még akkor is, ha 2026-ban senki sem kapta meg.
Megszakadt egy másik hagyomány: nem volt jelnyelvi tolmács az államfő beszéde alatt
Augusztus 20-án azonban nemcsak ez a hagyomány szakadt meg, hanem az is, hogy Baka András ünnepi beszédét nem közvetítette élőben a megújuló közmédia. Pedig a köztársasági elnök éppen a közmédia szabad nyilvánosságáról beszélt, és az elveszített bizalom visszaszerzésére is utalt, valamint méltatta az M1 újraindulását.
Ugyan a beszédet utólag leadta a közmédia, de jelnyelvi tolmács ezúttal nem működött közre a felvételnél, ami eddig szintén nem volt jellemző. Ennek talán az is lehetett az oka, hogy korábban a komáromi kenyérszentelést adták helyette élőben, így a beszédhez már nem biztosítottak jelnyelvi tolmácsot, pedig a korábbi köztársasági elnöki megszólalásoknál ez sosem maradt el. Ami biztosnak tűnik, hogy az új kormány első nemzeti ünnepe más körülményeket hozott, de hogy október 23-án is várható-e hasonló fejlemény, az két hónap múlva kiderül.
(Borítókép: Cserhalmi György az állami kitüntetések átadásán, az államalapítás és Szent István király ünnepén az Országház kupolacsarnokában, 2026. augusztus 20-án. Fotó: Németh Kata / Index)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!