Sorozatunk első részében a kiemelt beruházásokkal foglalkoztunk. Az előző kormány gyakran élt ezzel az eszközzel, így rozsdaövezeti fejlesztéseket is kiemelt a helyi szabályozási környezetből, majd a 2025-ben útjára indított Otthon Start Program keretében további projektek is kiemelt beruházásokká válhattak bizonyos feltételek megléte esetén.
Most a Tisza-kormány programterv-elemzésének második részében a rozsdaövezeteket részletezzük, hiszen ahogy Vitézy Dávid miniszter elmondta: „nem egyszerű lakásépítésekben gondolkodunk, hanem új, élhető városrészek kialakításában: jó közösségi közlekedési kapcsolatokkal, minőségi lakásokkal, közösségi terekkel és a mindennapi élethez szükséges szolgáltatásokkal.”
Rákosrendező példája
Ebben a témában kiemelt emblematikus helyszín Rákosrendező, ahol egy állóháború végén Budapest megvásárolta a területet az államtól, ennek következtében pedig nem arab befektetők építenek új városnegyedet, hanem pályázatot írtak ki. Itt már látható volt, hogy mennyire másként képzeli el a főváros vezetése és akkoriban a közgyűlés tagjaként jelen lévő Vitézy Dávid a rozsdaövezetek hasznosítási megoldásait.
Rákosrendező nem csak fontos városfejlesztési terület, hanem Budapest jövőjének is a szimbóluma, a projektnek legyen saját identitása. Ne csak rövid távon gondolkodjunk, hanem hosszabb távon is terveznünk kell. Klíma- és lakhatási válság jellemzi az összes európai fővárost, és ez nincs másként Budapesten sem. Jó minőségi, innovatív és zöld építészeti megoldásokra van szükség – nyilatkozta akkor Karácsony Gergely főpolgármester.
Összességében csaknem 150 hektáros rozsdaövezeti területről beszélhetünk, ahol egy zöld, fenntartható városrész 8-10 ezer új lakásnak, legalább 15-25 hektárnyi közparknak és modern közlekedési csomópontnak adhat helyet. A zöld infrastruktúra mellett fontos a társadalmi sokszínűség, az új közösségi terek létrehozása, a zaj- és levegőminőség, valamint az energiahatékonyság. Emellett lényeges szempontok a gyalogosbarát, autómentes utcahálózat, az oktatási, szociális és egészségügyi intézmények megépítése, illetve az új közlekedési csomópont kialakítása a vasútállomásnál.
A pályázat eredményhirdetése után elkezdődött a mesterterv kidolgozása a 15 perces város koncepciója mentén. Ez egy hosszú távú, választási ciklusokon átívelő feladat, vagyis kedvező esetben 5-10 év múlva hoz látható eredményeket, a teljeskörű megvalósítás pedig legalább 15-20 évet vesz igénybe. A jól ismert nyugati városrehabilitációs negyedek építése is hosszú ideig tart, vagyis generációs feladat elé nézünk, miközben a lakhatási válság és a megfizethető lakások hiánya most ég a társadalom körmére.
Érdekes lesz megfigyelni, hogy a jelenlegi kormány mit tud tenni ez ellen, hiszen az időfaktor valamilyen szinten kívül esik a hatáskörükön. Önkormányzatok és a lakók véleményének becsatornázása, összes érdekelt fél meghallgatása, általános lakhatási igények és még sorolhatnánk azokat a szempontokat, amelyek figyelembe vétele sok időt vesz igénybe, miközben éppen időnk nincs.
A Coldefy-csapat (CITYFÖRSTER, Sporaarchitects, TREIBHAUS és Marko and Placemakers) győztes terve
Fotó: Rákosrendező Projekt
Mik azok a barnák és rozsdák? És mennyi az annyi?
De most eltávolodva Rákosrendezőtől helyezzük nagyobb perspektívába a barna- és rozsdaövezeteket. A barnamező fogalma az 1980-as években bukkant fel először, ezen belül a budapesti barnamezős térség a tradicionális ipari területeket és elhagyott laktanyákat foglalja magában közlekedési, lakótelepi zárványokkal. A sikeres újrahasznosítást azonban alapvető problémák hátráltatják: környezetszennyezettség, iparterületek tulajdoni felaprozódása és a kiürült iparterületek közé szorult lakótelepek.
Itt említhetjük meg a rozsdaövezetet, amely a barnamező fogalmát árnyalja, hiszen ide azok a térségek tartoznak, amelyeket az állam hivatalosan is kijelöl azzal a céllal, hogy ott kiemelt városfejlesztési, lakásépítési vagy beruházási projektek valósuljanak meg. A Környezettudományi Központ Alapítvány még 2004-ben indított el egy projektet, amelynek célja a hazai városokban található barnamezős területek felmérése. Az adatbázis a beérkezett visszajelzések alapján 66 város/kerület 183 barnamezős ingatlanáról tartalmaz részletes adatokat, a lista sajnos 2015 óta nem frissült.
A barnamezős területek nyilvántartását a fővárosi önkormányzat és több megyei jogú város önkormányzata is vezeti, azonban a települések jelentős része ilyen szintű nyilvántartásokkal nem rendelkezik. A fővárosban a Fővárosi Közgyűlés által 2016-ban elfogadott 76/2016. (I.27.) Főv. Kgy. határozata alapján elkészítették a Barnamezős területek katasztere című dokumentumot, amelyet évente felülvizsgálnak.
Budapesten 2677 hektárról beszélhetünk a legfrissebb, 2025. évi adatokat tartalmazó kataszter alapján. Az elmúlt tíz évben tehát összesen 521 hektár barnamezős területen történt fejlesztés, illetve van folyamatban, vagyis csaknem 20 százaléknyi területen már történik érdemi előrelépés. A BarKa (Barnamezős Kataszter) szerint a budapesti cirka 2500 hektár mellett országosan pedig közel 12 ezer hektárnyi barnamező áll rendelkezésre: olyan helyszínek, ahol az infrastruktúra nagy része már adott, mégis kihasználatlan.
Budapesti barnaövezetek fénykorukban és a rendszerváltás után
A budapesti ipari övezetek egyrészt a klasszikus belváros és a belső lakónegyedek, valamint a lakótelepek és külvárosok között helyezkedtek el. Másrészt az M0-ás vonzáskörzetében is kialakult egy jelentősebb gyárövezet. A belső iparzóna a rendszerváltás után totális funkcióváltáson ment keresztül, a gyárépületek lebontásra kerültek, kisebb részüket rehabilitálták.
A fővárosban már a XIX. század közepén körvonalazódtak azok az iparnegyedek, amelyek egészen 1990-ig befogadták az ipartelepek zömét. Ez az övezet a zárt pesti lakózóna határán, vagyis az ún. Városárok vonala (Haller utca-Orczy út-Fiumei út-Thököly út-Dózsa György út-Dráva utca) és Kis-Budapest közigazgatási határa között alakult ki.
A kiflire emlékeztető formáció átnyúlik Budára, így északon a Hajógyári-sziget és Külső-Óbuda területére, ill. délen Kelenföld Duna-parti városrészére. A belső lakóövezet, a barnazóna és a külső területek lakóövezeteinek gyűrűs rendszere azonban csak a pesti oldalon alakult ki, Budán csupán zárványokban jellemző a barnaövezet. Emellett néhány külső kerületben is megtelepült az ipar, így például Budafokon, Csepelen vagy Újpesten.
A rendszerváltás után a belvároshoz közelebb lévő csomópontokon – a metró- és villamos-vonalak közelében – az eredeti épületek túlnyomó részét lebontották, és új irodaházakat, bevásárlóközpontokat (Duna Plaza, WestEnd, MOM Park stb.), tudományos és technológiai parkokat (Infopark, Graphisoft Park) létesítettek. Azonban még mindig hatalmas területek és épületegyüttesek állnak parlagon, funkció nélkül.
Akcióba léptek
Magyarországon 2020-ban törvény született „rozsdaövezeti akcióterületek” létrehozásáról, vagyis egyedileg kell mérlegelni, hogy mely barnamezős területek lehetnek rozsdaövezeti akcióterületek. Előfordulhat azonban, hogy az ezekre a területekre megállapított speciális szabályok ellentétesek az adott önkormányzatok szabályaival. Ez különösen eltérő politikai erők összeütközésekor jelent látványos ellentéteket, ahogy mostanában a kiemelt projektek felülvizsgálata kapcsán is tapasztalhatjuk.
A „Rozsdatörvény” célja a rozsdaövezeti akcióterületen történő ingatlanfejlesztések támogatása. A Rozsdaövezeti Bizottság pedig 2021 májusában alakult meg, amely az akcióterületek kijelölését véleményezi, de a végső döntés a Kormányé. Az ún. „rozsdaövezeti akcióterv” a leromlott állapotú, felhagyott és szennyezett ipari területek helyreállítását célozta, illetve a kármentesítés után főként lakások építését a szóban forgó területekre.
A rozsdaövezeti fejlesztés számos pozitív előnnyel jár, hiszen lehetőséget biztosít a városok környezettudatos megújulására, a zöldterületek megóvására és a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére. A beruházások segítségével csökkenthetők a szociális és környezeti problémák, nőhet a foglalkoztatás és az adóbevételek mennyisége.
Az első rozsdaövezeti akcióterületeket Budapesten alakították ki, így például a XIII. kerületben, az egykori Láng Gépgyár területére tervezett vegyes funkcionalitású beruházás kapcsán, ahol most a további ütemekre vonatkozóan megszüntetik a kiemelt státuszt, de ugyanígy a IX. kerületben a Közvágóhídnál egy építés alatt álló projekt is megkapta ezt a titulust. Azóta is folyamatosan nőtt az ilyen övezetek száma Magyarországon 2023 végére már 53 egykori ipari terület kapta meg ezt a minősítést – immár vidékiek is.
Rákosrendező
Fotó: MTI / Máthé Zoltán
BarKA
Sőt, idén januárban elindult Magyarország barnamezős katasztere, a BarKA, amely első alkalommal teszi országos szinten, egységes és közhiteles módon láthatóvá a fejleszthető ingatlanokat. A rendszer a korábbi Építési és Közlekedési Minisztérium Építészeti Államtitkárságának hároméves szakmai és informatikai fejlesztésének eredménye. Budapesten mintegy 2500 hektár barnamezős terület található, országosan pedig közel 12 ezer hektár – olyan helyszínek, ahol az infrastruktúra nagy része már adott, mégis kihasználatlan.
A BarKA egy nyilvánosan elérhető, digitális térképes adatbázis, amely jelenleg több mint 3600 validált barnamezős ingatlant tartalmaz, és felmenő rendszerben, folyamatos adategyeztetéssel bővül. Nem egyszerű lista, hanem közhiteles nyilvántartás: az adatokat az önkormányzatok szolgáltatják, a bekerülésről pedig egységes szakmai szempontok alapján születik döntés.
Az adatbázisban egy helyen érhetők el a fejlesztésekhez szükséges legfontosabb információk: beépítési lehetőségek, védettségek, infrastruktúra, környezeti adottságok, valamint fotók. A rendszer nemcsak megmutatja a lehetőségeket, hanem előre tisztázza a kereteket is. Magyarország városaiban ugyanis évtizedek óta együtt él a fejlesztési igény és a területpazarlás jelensége: miközben elhagyott ipari területek állnak üresen a települések belső részein, jelentős zöldterületek kerültek beépítésre.
Az önkormányzatok számára a BarKA kiszámítható fejlesztési keretet ad: segít kijelölni az elsődlegesen megújítható területeket, erősíti a településképi szempontokat, és támogatja a belső városi megújulást. A lakosság számára pedig átláthatóbbá válik, hol és milyen irányban várhatók fejlesztések, miközben a hangsúly a zöldterületek védelmén és az elhanyagolt területek újrahasznosításán marad.
Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!