Baka András köztársasági elnök augusztus 20-án átadta az államalapítás ünnepe alkalmából adományozott állami kitüntetéseket, köztük Halmai Gábor jogászprofesszornak a Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje polgári tagozatát.
Önmagának adja, államfőtől kapja
Halmai Gábor 1951. október 2-án született, Budapesten. Az ELTE jogi karán 1976-ban szerzett oklevelet. Szűkebb kutatási területe a véleményszabadság alkotmányjogi kérdései, valamint az egyesülési és a véleménynyilvánítási jog alkotmányos határai. Az utóbbi témakörből írta 1997-ben akadémiai doktori értekezését is.
Nem szereti, ha alkotmányjogásznak titulálják.
Hivatalos és szakmai bemutatkozásaiban következetesen az egyetemi tanár (vagy professor emeritus) megjelölést használja. Nem azért ódzkodik az alkotmányjogász megnevezéstől, mert túlságosan tág vagy szűk címkének tartja, hanem mert nem védett vagy formális cím; önmagában a használata nem igazol semmilyen tudományos teljesítményt. Ezzel szemben az egyetemi tanári kinevezéshez komoly tudományos és oktatói feltételeknek kell megfelelni, amelyet ráadásul az érintett nem önmagának adja, hanem a köztársasági elnöktől kapja.
Sólyom László főtanácsosa
Az Alkotmánybíróság megalakulása utáni években Sólyom László elnök egyik főtanácsosaként dolgozott. Igen erős csapat jött össze az elnöki törzskarban, hiszen a másik főtanácsos Paczolay Péter, a grémium későbbi elnöke volt.
Elmondása szerint az Alkotmánybíróság 2011-ig a világ egyik legnagyobb hatalmú testületének számított. A széles hatáskör mellett rendkívüli aktivitás is jellemezte, különösen a Sólyom-féle bíróságot, mivelhogy vezetőjének kimondott ambíciója volt, hogy alkotmányértelmezés révén az alkotmány szövegéből és a bírósági gyakorlat által kialakított alapelvekből felépítsen egy – talán nem a legszerencsésebb kifejezéssel – „láthatatlan alkotmánynak” nevezett rendszert.
Az Alkotmánybíróságon töltött hat év alapjaiban határozta meg jogászi gondolkodását.
Olyan, történelmileg is jelentős döntések előkészítésében vett részt, mint például a halálbüntetés eltörlése, a visszamenőleges igazságszolgáltatás tilalma vagy a legfontosabb emberi jogokat megalapozó határozatok.
Sólyom mindenekfelett hitt abban, hogy a hatalom nem összpontosulhat egyetlen szerv vagy személy kezében, hogy annak a hatalmi ágak között kell megoszlania, miközben azok egymást ellenőrzik és korlátozzák. Így történhetett meg 1995 nyarán, hogy amikor a Bokros-csomag alkotmányossági vizsgálata időszakában Horn Gyula miniszterelnök találkozót kezdeményezett Sólyommal, azzal hárította el a találkozót, hogy az Alkotmánybíróság „a Magyar Közlönyön keresztül kommunikál a kormánnyal”.
Egykori főnökéhez hasonlóan ítéli meg a hatalommegosztás kérdését. Erről árulkodik a Tűzoltó alkotmánybírák című glosszája, amely 2007 novemberében – alma-bor szignóval – jelent meg az Élet és Irodalom hasábjain. A cikkben a hatalommegosztás elvével nehezen összeférhetőnek nevezte, hogy az alkotmánybírák találkoztak az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának tagjaival, és megvitatták az alkotmánybírósági törvény tervezett módosításának részleteit.
A Nyilvánosság Klubtól a Gönczöl-bizottságig
Gazdag tudományos és oktatói munkásságot mondhat magáénak. A Közép-Európai Egyetemen (CEU) az emberi jogi program alapítója és vezetője, 1998-tól az Emberi Jogi Információs és Dokumentációs Központ (INDOK) igazgatója. A Kölni Egyetemen Humboldt-, a Michigani Egyetemen Fulbright-ösztöndíjas, a 2000-es években Princeton Egyetem vendégprofesszora. Elsőként igazgatta a Velencei Egyetemhez kötődő európai emberi jogi mesterprogramot, 2016 és 2022 között pedig a firenzei European University Institute (EUI) összehasonlító alkotmányjogi professzoraként és tanszékvezetőjeként tevékenykedett. Magyarországon is rendszeresen tanított: 2002-től a győri Széchenyi István Egyetem jogi karán tanszékvezető, 2006-tól az ELTE-n egyetemi tanár.
Tudományos tevékenységének egyik csúcspontjaként tartja számon az 1997-ben általa alapított, Fundamentum című emberi jogi folyóiratot, amelynek egyben főszerkesztője is.
Emellett a közéleti szerepvállalástól sem idegenkedik.
Bár az SZDSZ-nek sohasem volt tagja, ezzel együtt mégis a párt szellemi holdudvarának egyik prominens, meghatározó alakjaként tartották számon. A rendszerváltozás idején a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ) és a Nyilvánosság Klub alapító tagja, utóbbinak ügyvivője is. A 2000-es években ismét vállalt politikai-társadalmi tisztségeket: így lett például 2001–2004 között a Soros Alapítvány kuratóriumának elnöke, 2002-től az Országos Választási Bizottság (OVB) tagja, 2006-tól Szigeti Péter elnök mellett a testület elnökhelyettese, vagy a 2006 őszi zavargásokat és az azokhoz vezető politikai-társadalmi folyamatokat vizsgáló szakértői munkacsoport, az úgynevezett Gönczöl-bizottság tagja.
Jóllehet, egyszer sem beszélt róla nyilvánosan, nehezen élte meg, hogy nála jóval szerényebb képességű jogászok sorát választották meg az Alkotmánybíróság tagjának. Az őt közelebbről ismerők szerint a 2000-es évek végétől már nem is vállalt volna jelölést.
Mi nincs az Alaptörvényben?
Az elmúlt időszakban is rendszeresen kifejtette véleményét a médiában aktuális alkotmányjogi és politikai kérdésekről.
A Szabad Európának nyilatkozva 2024 nyarán elmondta, hogy kikerült a hatalommegosztás a 2011-es Alaptörvényből az 1989-es verzióhoz képest. „Ha pedig az Alkotmánybíróságot telepakolják lojális bírókkal, attól kezdve az már nem független, és hiába létezik, a funkcióját nem tudja betölteni. És ez igaz minden más szervezetre is” – állította. Ugyanebben az interjúban a Schadl–Völner-ügyről kifejtette:
Ez az egész bírósági műsor mind csak látszat. Oroszországban is csuknak le embereket, és nem csak ellenzékieket, néha korrupt vezetőket is. Kínában még ki is végezhetik őket. Ezek a kormányok így bizonyítják a közönség számára, hogy mégiscsak üldözik a korrupciót. Még ha Völneréket meg is büntették volna, az sem bizonyítaná, hogy Magyarország nem egy velejéig korrupt rendszer.
Idén júliusban a Klubrádióban figyelmeztetett, hogy az új alkotmány előkészítését már most el kellene kezdeni, méghozzá széles társadalmi részvétellel. Mint megjegyezte, az 1989-es és a 2011-es alkotmányozás sem megfelelő társadalmi egyeztetéssel zajlott, ezért most hosszabb előkészítő folyamatra lenne szükség. A beszélgetés során kitért arra is, hogy ugyan a módosítás tervezetéhez kértek szakmai véleményeket, de az erre biztosított öt napot rendkívül rövidnek tartotta. Hozzátette: a Fundamentum folyóirat alapító-főszerkesztőjeként benyújtották a szerkesztőség véleményét, de javaslataikból semmit nem vettek figyelembe, és visszajelzést sem kaptak.
(Borítókép: Halmai Gábor az állam- és jogtudomány doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa, miután átvette a Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje polgári tagozat kitüntetést Baka András köztársasági elnöktől az Országház kupolacsarnokában 2026. augusztus 20-án. Fotó: Purger Tamás / MTI)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!