Weiler Péter, a magyar Andy Warhol megszállottan keresi azokat a helyszíneket, ahol sokkolhatja a nézőt, nemcsak a műalkotásaival, hanem azok környezetével, hátterével is. (A Warhol-párhuzam nem plágium, magamtól villant be, aztán ahogy körülnéztem a világhálón, kiderült, hogy már Weiler országos cimborája, drMáriás is alkalmazta.) Hát ilyen helyszín hazánk legmonumentálisabb ipari műemléke, a 2001-ben sorsára hagyott, és azóta az enyészeté lett November 7. Hőerőmű Várpalota külterületén, Inotán.
Nem csak katasztrófaturistáknak!
Itt nyílt meg 2026. augusztus 13-án Weiler Péter Készenlét című kiállítása – amelynek Galcsik Vivien a kurátora – az erőmű irodaházának földszintjén. A nehezen beskatulyázható, de talán mégis leginkább a pop art irányzatába sorolható művész tárlata egyszerre informatív és történetmesélő emléktúraként vezeti végig a látogatót ezen a különleges helyszínen, amit 2001 óta most először nyitnak meg a nagyközönség előtt. A tárlatvezetés némi rosszindulattal katasztrófaturizmusként is aposztrofálható, a posztapokaliptikus kulisszák abszolút érvényessé teszik ezt a megfogalmazást.
Weilerrel egyszerre érkezünk meg az erőmű bejáratához, ő Balatonfüredről, mi a III. kerületi Lajos utcából. Hát akkor induljon az időutazás!
A bejáratnál szembesülünk a fogyasztói társadalom áldásaival, betette a lábát ide is a merchandising, egy „menő pulcsi” nevű mörcs, mellrészén az ikonikus hűtőtornyokkal, 32500 forint. Khm…
29
Weiler PéterGaléria: Inota Fényerőmű: A kiállítás 2026(Fotó: Papajcsik Péter / Index)
A művelődési házon áthaladva érünk el az erőmű kapujához, ahol Kerényi Jenő Kossuth-díjas szobrászművész alkotása fogad, a címe: Megbeszélés.
A kőbe faragott életkép azt ábrázolja, ahogy a brigádvezető közli az arra a műszakra vonatkozó feladatokat egy munkásnak és egy munkásnőnek. Az arcokról sugárzik az elhivatottság, a fényes jövőbe vetett optimizmus, ha valaki el akarná magyarázni, mondjuk, egy kansasi benzinkutasnak, hogy mi a szocialista realizmus, akkor csak meg kéne mutatni neki ennek a szobornak a fényképét
– kezdi Weiler a tárlatvezetést, miközben vetünk egy pillantást a hatalmas épületre, amelynek a tetejére egy emelkedő szállítószalag vezet, amely természetesen most már negyedszázada, az erőmű 2001-es bezárása óta nem mozog.
Ezen a szalagon szállították folyamatosan a csekély fűtőértékű, innen nem messze kibányászott barnaszenet, sőt, alkalomadtán a még silányabb lignitet, amit pakurával javítottak fel. Az épület mögött volt a vasútállomás, ahová érkezett a fűtőanyag. A kazánba már levegővel vegyített szénport fújtak be. És itt, az irodaházban dolgozott a menedzsment, no persze hetven évvel ezelőtt ezt a szót még nem ismerték, vagy ha ismerték is, roppant kockázatos lett volna alkalmazni
– avat be a képzőművész a technológiai folyamatba.Hát, igen, hét évtized telt el, vagy annál is több…
29
Galéria: Inota Fényerőmű: A kiállítás 2026Fotó: Papajcsik Péter / Index
Libalegelő volt, erőmű lett
Az erőmű tervezése 1949-ben kezdődött, egy korábban libalegelőnek és kukoricaföldnek használt, növénytermesztésre nem igazán alkalmas területen, prágai mérnökök tervei alapján, szovjet mintára. A Magyar Gyárépítő Vállalat és a 31. számú Állami Építőipari Tröszt rekordidő, másfél év alatt elkészült a gigantikus munkával, és az eredetileg kitűzött határidő, Sztálin 73. születésnapja, 1951. december 18. (más források szerint 21.) előtt másfél hónappal, november 7-én, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján beindították, majd december 6-án már rá is kapcsolták az országos hálózatra.
Persze a munkálatok még folytatódtak a már termelő erőműben, rabokat is dolgoztattak az építkezésen, és kevesen tudják, hogy 1951 és 1954 között itt dolgozott Hamvas Béla, a nagyszerű író – raktárosként.
Az inotai hőerőmű teljesítménye 120 megawatt volt, ami az 1973 és 1975 között megépített gázturbinás csúcserőmű hozzáadásával 164 MW-ra nőtt. Hogy mindezt kontextusba tudjuk helyezni: a paksi atomerőmű egyegyetlen blokkjának teljesítménye 440 MW, és jelenleg négy blokk üzemel, összesen 1760 MW-ot adva.
29
Galéria: Inota Fényerőmű: A kiállítás 2026Fotó: Papajcsik Péter / Index
Vissza az ötvenes, hatvanas évekbe: akkoriban Inota látta el árammal Budapestet, szóval, nem lehet túlhangsúlyozni az erőmű jelentőségét.
De hát nem ipartörténeti sétára érkeztünk, hanem a Készenlét című Weiler-kiállítás kedvéért. (Nota bene, az erőmű dolgozóinak és azok családjának otthont adó szomszédos, ma is álló lakótelepnek is Készenléti Lakótelep volt a neve, és az ma is. )
Ez az épület 2023-ban, az első fesztivál idején még le volt zárva, most a kiállítás kedvéért kinyitották – mosolyog Weiler. – Amúgy három éve a Veszprém-Balaton 2023 rendezvénysorozathoz csatlakoztak a szervezők Besnyő Dániel és Kálmán Mátyás főszervezők vezetésével, amikor Veszprém volt Európa kulturális fővárosa. De én már évek óta csodálattal néztem ezeket a monumentális tornyokat, amikor erre autóztam Balatonfüred felé, elkerülhetetlen volt, hogy előbb-utóbb valami közöm legyen hozzájuk.
Weiler előszeretettel foglalkozik a múlttal, a valaha létező szocializmus évtizedeivel. Gondoljunk csak a négy éve a Kincsem Palotában rendezett Kár lett volna disszidálni című tárlatára, vagy a tavalyi, az Apollo Gallery-ben megrendezett Mit adtak nekünk a magyarok? című kiállítására. No és a 2023-as Magyar tenger társasüdülő a balatonboglári Vörös és Kék kápolnában? Mi volt az, ha nem színtiszta retró és nosztalgia, szelíd iróniával átszőve?
Nos hát, a mindenütt jelen lévő birkákat elnézve a Készenlét festményein is tetten érhető a Weiler egész munkásságára jellemző, cseppet sem bántó, inkább elnéző irónia.
A bárányok hallgatnak
Olaj-vászon képek vannak itt, meg szita-vászon festmények. A szita valaha egy Andy Warhol által alkalmazott sokszorosítási technika volt, ami manapság is igen népszerű, és ad a képeknek egy sajátos hangulatot. A festményeken látható birkák valóban itt élnek az erőmű területén, ma már egyedül ők dolgoznak itt, mégpedig olyan formában, hogy lelegelik a füvet, és így karbantartják a területet, nem hagyják, hogy elburjánozzék a gaz. Itt, Inotán negyedszázada egy csapásra mindenki munkanélküli lett, kivéve a juhokat. A bárányok ártatlansága párhuzamba állítható a modern emberével, amint rácsodálkozik a technika hihetetlenül gyors fejlődésére
– mondja a művész, hozzátéve, hogy a 2001 óta üzemen kívül helyezett erőműnek azért van tulajdonosa, méghozzá Demján Sándor örökösei.Weiler fantáziája határtalan, az ő képein a birkák már bementek az irodaházba, az irányítóközpontba, a turbinaterembe, a kazánházba – mindenhová.
29
Galéria: Inota Fényerőmű: A kiállítás 2026Fotó: Papajcsik Péter / Index
Az Irodaház és a Béke Művelődési Ház belső falát vérbeli szocreál mozaik díszíti, Hincz Gyula Kossuth- és kétszeres Munkácsi Mihály-díjas képzőművész alkotása, a címe Ünneplők. Sajnos az emeleten lévő Bernáth Aurél-seccókat nem csodálhattuk meg, az a szint le van zárva a nagyközönség előtt.
„Él egy téveszme a köztudatban, miszerint a szocialista realizmus, mint stílusirányzat, csak szemetet hozott létre. Ha valaki eljön ide, az inotai erőműbe, az meggyőződhet ennek az ellenkezőjéről” – teszi hozzá Weiler.
A művész végigvezet bennünket az irodákon, a páncélszekrénnyel felszerelt pénztáron, amelynek kis ablakán keresztül vették fel a munkások hónapról hónapra a fizetésüket. A földön, az asztalokon korabeli Népszabadság, 1997. július 29-i dátummal, és egy Kádár János-életrajz Gyurkó László tollából: Arcképvázlat történelmi háttérrel. Itt tényleg megállt az idő, minden úgy van, ahogy az utolsó műszak végén hagyták…
De már megyünk is tovább, egy fiatal művészpalánta, a harmadéves egyetemista Balogh Bökény lenyűgöző fényinstallációját, a Fény-Tér Kontinuum című alkotást csodáljuk meg a lobbiban. Bökény 22 éves, a MOME Média Design szakának hallgatója. Munkáiban az interaktív terek, a fény, a mozgókép és a technológia kapcsolatával foglalkozik; érdeklődése a robotikától a helyspecifikus installációkon át az audiovizuális művészetekig terjed. 2026-ban interaktív fényinstallációt mutatott be az Irregulari Fény–Hang és Térfesztiválon, projection mapping munkája szerepelt az OFFF Barcelona programjában, valamint részt vett a Pécsi Fényfesztivál egyik csoportos épületfestésben. És most itt, Inotán állít ki.
29
Galéria: Inota Fényerőmű: A kiállítás 2026Fotó: Papajcsik Péter / Index
Ahol Ryan Gosling járt
Besnyő Dániel főszervező és Kálmán Mátyás hívott meg a fesztiválra – mondja a fiatalember. – Most próbálgatom a szárnyaimat, a média-design szak egyfajta egyveleg, minden, ami vizuális. Már 2023-ban, az első inotai fesztiválon is itt voltam látogatóként, és már akkor is nagyon megfogott ennek a monumentális ipari műemléknek a látványa. Nyitott szemmel jártam, figyeltem az installációkat. Idén tavasszal a kőbányai Dreher-sörfőzde pincerendszerében volt egy fény-tér-hangfesztivál, ott készítettem egy installációt, az volt a bemutatkozó munkám.
Kicsit arrébb, a színházteremben Szilágyi Barbara és Ollári Szabolcs Carbo című audiovizuális műve megy, amely az Inotai Erőmű működését és az ember által irányított energiaátalakítás folyamatát ragadja meg absztrakt audiovizuális formában. Ez így elmondva nem túl izgalmas, ahhoz ott kell lenni a vetítőteremben, hogy földbe gyökerezzen a lábunk.
Természetesen eljutunk a kazánházba, a turbinaterembe is, ahol annak idején megannyi hollywoodi szuperprodukciót forgattak. Ki ne emlékezne a Blade Runner 2049 (Szárnyas fejvadász 2049) ikonikus jelenetére Ryan Goslinggal? Nem lehet nem észrevenni, hogy ez ugyanaz a hatalmas enteriőr, mint a filmben.
Mel Gibson is forgatott itt 2022-ben, a John Wick-franchise spinoffjában, a The Continental című tévésorozatban. Jennifer Lawrence pedig a 2017-es Red Sparrow (Vörös veréb) című film forgatásakor járt az inotai hőerőmű művelődési házában.
Ja kérem, ez már maga a virtigli popkultúra.
De már kint is vagyunk a szabadban, az egyre erősebben szemerkélő esőben, a hatvan méter magas hűtőtornyok árnyékában. A tornyok oldalán mellbevágó fényáradat villódzik, az Adistu nevű román digitális művész alkotása. Nem messze innen két magyar alkotó, Szász Tibor és Klárik Balázs Overload című interaktív műve bűvöli el a közönséget. Két piramis között cikázó adatcsomagokkal lehet kedvünkre túlverzérelni az alkotást.
A hűtőtornyok technológiája magyar találmány, a Heller-Forgó-féle légkondenzációs hűtőberendezés két Kossuth-díjas magyar mérnök, Heller László és Forgó László szellemi terméke, és az egész világon alkalmazzák. Ennek az oldalát világítja meg Adistu.
Elmegyünk a tizenöt éve felrobbantott – mert életveszélyessé vált –, egykor 105 méter magas kémény romjai mellett, ahol szintén fények villódznak, a Fényerőmű kiállítás részeként.
29
Galéria: Inota Fényerőmű: A kiállítás 2026Fotó: Papajcsik Péter / Index
Csak kapkodjuk a fejünket, szinte képtelenség befogadni a vízesésként ránk zúduló fényorgiát. Még felmászunk a hűtőtornyokba – persze, hogy rámtör a tériszony –, aztán, mivel este fél tízre jár, és kitartóan esik az eső, bevágjuk magunkat a szerkesztőségi autóba, és fotós kollégám beletapos a gázba.
Egy órával később, Budafok határában ébredek fel. Olyan vagyok, mint santiago, Hemingway hőse. Csak én nem oroszlánokkal, hanem Heller-Forgó-féle hűtőtornyokkal álmodtam…
(Borítókép: Inota Fényerőmű: A kiállítás 2026. Fotó: Papajcsik Péter / Index)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!