Bekeményítettek a hatóságok Berlinben, és szigorított ellenőrzésekkel vizsgálják át a szükségszállások lakóit, jogosan élnek-e Németország vendégszeretetével.
Így akadt fenn egy tízfős romániai család a fővárosi szűrőn, éppen akkor, amikor hazalátogattak szülőföldjükre egy tíznapos nyaralásra.
hirdetés
X
Visszatérve azzal szembesültek, hogy a neuköllni járás megtagadta tőlük a tartózkodási engedélyt az átmeneti lakhelyként szolgáló hajléktalanszálláson, ahol kilenc hónapja laktak.
Az indoklás szerint, ha pihenési szándékkal el tudtak utazni hazájukba, akkor mégsem felelnek meg a hajléktalanság feltételeinek. Holott azért kapták meg a státuszt, és az államnak havonta 5400 euróba (közel kétmillió forintba) kerülő szálláslehetőséget, mert a jelentkezéskor azt nyilatkozták, önhibájukon kívül utcára kerültek, emiatt dolgozni sem tudnak Németországban.
A hatóság pedig rájött, hogy a befogadás óta sem dolgozik a társaság nyolc felnőttkorú tagja közül egyik sem, pedig kapják a munkaügyi központ 180 eurós (65 ezer forintos) támogatását, eddig összesen 1700 eurót (körülbelül 616 ezer forintot) fejenként, amihez a lakhatáson kívül az állam havonta 1012 eurót (~367 ezer forintot) ad családi pótlékként.
A sajtóban csalók elrettentő példájaként emlegetett, román család beperelte a berlini közigazgatási bíróságot, ám gyorsított eljárásban veszített: az ítélet szerint eleve elkerülhették volna a hajléktalanságot.
Ráadásul az üzemeltetők jelezték, hogy a szükségszállás házi rendjét sem tartották be, a Bild szerint gyakran volt rájuk panasz hangoskodás, idegenek látogatása, alkoholfogyasztás és a szobáikból kiáramló dohányfüst miatt.
Segítünk a hajléktalanság veszélyeivel szemben, de ha azt maga a család okozta, és különösen, ha képes lenne megoldani, akkor az államnak nem kell ezt megtennie – mondták az eset kapcsán a kerületi szociális osztályon a Weltnek.
Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!