A szerző 1989-ben született, így a Kádár-korszakról nincsenek élményei, ám ahogyan a könyvében megjeleníti a fiktív bakonyi kis zsákfalu, Bakonycsólyányos mindennapjait, az olyan, mintha megállt volna az idő, vagy valaki túl sok évet töltött volna el ilyen környezetben.
Ez azért fontos, mielőtt még a cselekményről szót ejtenénk, mert olvasás közben úgy érezzük magunkat, mintha A mi kis falunk vagy az Üvegtigris első részébe, esetleg a 2000-ben bemutatott Portugál című film sűrűjébe lépnénk be. A légkör, a helyszínek, a kocsmai figurák és a szövegek mind-mind klappolnak.
Boszorkány a kocsmában
A kötet alaptörténete az, hogy az érettségi előtt álló Kriszti elveszíti édesapját, a szeptemberi iskolakezdés előtt nagybátyja gyámsága alá kerül, aki elviszi őt Kriszti nagyszüleinek Kádár-kockájába, ebbe a kis faluba. Innen jár majd reggelente busszal gimnáziumba, és köt szerelembe forduló barátságot régi, gyerekkori játszótársával, Tomival. A nagybácsi, Áts János alkoholproblémákkal küzd, de meg akar felelni a gyámszerepnek, ezért munkát keres, és talál is egy szomszédos településen.
A Krisztiék háza melletti portán él Marci bácsi, régi szomszéd, az érkezőket kisgyermekkoruk óta ismeri. Az öreg eleinte magának való, ezermester figurának tűnik, aki a nyarakat a ház kertjében álló rissz-rossz lakókocsiban szereti tölteni, kazettás magnójából az 1970-es évek, zömében elvont rockot játszó, bandáinak zenéi szólnak.
Az öreg unokahúga, Ildikó – egyben Tomi anyja – együtt él a falu seriffjével – akit mindenki így szólít –, egy önmagát polgárőrnek kinevező dúvaddal, akinek a fia a helyettese, és munkájuk nagyjából abban merül ki, hogy vegzálják a szerencsétlen helyieket. Ám egy este a kocsmában túllőnek a célon,
vérig sértik a leszbikus voltát erősen leplező pultoslányt,
éppen akkor, amikor betoppan Marci bá’ a botjával, amelyet váratlanul meglenget, fura szavakat mormol, majd a két nehézfiú gyötrelmes hasfáját kapva kimenekül az épületből, és összehányja a csehó előtti kertet. A kocsmalakók a látottak nyomán boszorkányságról sugdosnak az öreg háta mögött.
A történet misztikus szála, hogy a falu melletti erdőben áll egy elhagyott, régi kúria, ahová Ildikó azokat gyűjti egybe, akik hajlandók követni maga alkotta különös világába. A Szíriusz Fénye szekta – zavaros ősmagyaros és szélsőséges ideológiák elegyét követők – eleinte senkit nem zavarnak a falu lakói közül, hiszen ki sem mozdulnak a lepukkant erdei lakból. De ez nem sokáig marad így.
A rosszul elsült Márton-napi bál
Tomi legjobb barátja egy kerekesszékben közlekedő nyughatatlan fiú, Nitró, aki Tomival és Krisztivel a helyi bálon csúnyán megtréfálja a seriff fiát, aki bosszút esküszik, és a három tinédzsernek menekülni kell. Előzőleg Marci bá’ egy goromba lerészegedést követő őszinteségi rohamában elárulja és megmutatja szomszédjának, Áts Janinak, hogy mit rejteget a kert végében, a löszfalba vájt pincéjében. Egy olyan szerkezetet, amelynek segítségével át lehet lépni egy másik idősíkba, majd vissza. A földönkívüli tárgyat az öreg elnevezte Küszöbnek.
Mint kiderül, Marci bá’ felmenőit nem véletlenül gyanúsították boszorkánysággal, ugyanezt a vérvonalat viszi Ildikó is, aki egyre inkább becsavarodik, és azzal ámítja követőit, hogy közel a végítélet napja, és csak benne bízzanak.
Sci-fis leszámolás a Zirc közeli faluban
Nem akarom lelőni a slusszpoént, de a lényeg, hogy Tomi is az egyre jobban elvaduló szekta karmai közé kerül, a barátai pedig elindulnak a kiszabadítására. Innentől a történet már kissé futurisztikus, a szekta fegyverekhez jut, és mindenáron meg akarja kaparintani a Küszöböt Marci bá’ pincéjéből.
Na elég annyi, hogy a zombis fordulatokat mutató történetbe még a TEK is bekapcsolódik.
A könyv zárómondata Krisztihez kapcsolódik, s mivel az utolsó lépést a szerző nem osztja meg az olvasóval, így arra gyanakodhatunk, hogy A Küszöbnek lesz/lehet/van folytatása.
A regényt a szerző saját rajzai illusztrálják, ezek remekül illeszkednek az egyébként is jól felépített fejezetekhez. A szöveg zseniálisan hozza a mai tizenévesek káromkodós szlengjét, és vegyíti az Üvegtigris falusi nyelvezetével és karaktereivel. A 206 oldalas könyv egyébként nem mélyed el túlságosan egy-egy karakter jellemének alaposabb kibontásában, de ettől még minden a helyére kerül.
Szántó Áron: A Küszöb
Figura Könyvkiadó, 2026
206 oldal
(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Lépjen be a házasság legnagyobb dilemmájába!
A döntés az Ön kezében van!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!