2026. augusztus 22. 12:10

Donald Trump külpolitikai ambíciói egyre inkább megakadni látszanak, hiszen az Iránnal vívott háború patthelyzetbe került, az ukrán és a gázai válság továbbra is megoldatlan, miközben a novemberi félidős választások közeledtével a republikánusok kongresszusi többsége is veszélybe kerülhet – írja a Reuters.

A kudarcok különösen szembetűnőek egy olyan elnök esetében, aki második ciklusa elején „béketeremtőként” határozta meg magát, és a nemzetközi konfliktusok rendezését tette programja középpontjába. Trump türelmetlenül reagál az újságírói kérdésekre, és ezen a héten ismét azzal fenyegetőzött, hogy lebombázza Ománt – egy amerikai szövetségest –, amely éppen Iránnal tárgyal a Hormuzi-szoros újranyitásáról.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Az elnök szerdán új „gazdasági hadviselési” kampányt hirdetett Irán ellen, miután leállította a tárgyalásokat Teheránnal. A lépés egyértelmű beismerése annak, hogy a hónapok óta tartó katonai csapások nem hozták meg a kívánt eredményt. Az infláció és az iráni konfliktus által felhajtott üzemanyagárak közepette Trump népszerűsége a legfrissebb Reuters/Ipsos-felmérés szerint 33 százalékra zuhant. A Fehér Házon belül sincs egyetértés a konfliktus megoldásáról – közölte az elnök egyik névtelenséget kérő szövetségese.


Más békeközvetítő kísérletek is elakadtak. Hétfőn Trump veje és tárgyalópartnere, Jared Kushner eredmény nélkül tért haza a gázai béketárgyalásokról, a Kijevbe tervezett látogatása Steve Witkoff különmegbízottal együtt pedig egyelőre nem valósult meg. A gázai tűzszünet és a venezuelai Nicolás Maduro elfogása után elért korai sikereket azóta felülírták az elakadt diplomáciai erőfeszítések. A venezuelai művelet sikerélménye – elemzők szerint – abban is szerepet játszott, hogy Trump csatlakozott Izraelhez az Irán elleni katonai fellépésben, ám ez téves kalkulációnak bizonyult.

Szakértők elismerik, hogy Trump hajlandó olyan ügyekkel foglalkozni, amelyeket elődei nem tudtak vagy nem akartak megoldani – többek között közvetített Ruanda és a Kongói Demokratikus Köztársaság, valamint Thaiföld és Kambodzsa között is. Ugyanakkor a hagyományos diplomáciai normákat felrúgó, Amerika gazdasági és katonai erejére építő kényszerítő megközelítés vegyes eredményeket hozott. Ukrajnában a második világháború óta tartó leghosszabb európai háború messze áll a lezárástól – csütörtökön orosz légicsapásokban 16 ember halt meg Kijevben. Gázában és Libanonban az izraeli támadások folytatódnak, ami aláássa a békefolyamatot.

„Trump megszállottja a kényszerítésnek, de nem veszi figyelembe ellenfeleinek stratégiai céljait és belpolitikai viszonyait – ezért újra és újra kudarcot vall” – fogalmazott Stephen Wertheim, a Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért munkatársa. A Brookings Intézet elemzője, Asli Aydintasbas szerint Washington ellenfelei – Putyin, Hszi Csin-ping és Irán – tisztában vannak azzal, hogy Trump politikai órája gyorsabban ketyeg, mint az övék, és a novemberi választások után még kevesebb okuk lesz engedményeket tenni.

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.