A washingtoni szövetségi bíróság (U.S. District Court for the District of Columbia) elrendelte annak a választott bírósági ítéletnek a végrehajtását, amely szerint Horvátországnak mintegy 236 millió dollárt kell fizetnie a Mol számára – írta a Law360.
A döntést Amir H. Ali szövetségi bíró hozta meg, aki összefoglaló ítéletben adott igazat a magyar olajvállalatnak a horvát állammal szemben. A bíróság egy hosszú ideje húzódó jogvitában döntött, amely a horvát olajipari vállalat, az INA privatizációjához és irányításához kapcsolódik.
Az ügy politikai és gazdasági szempontból is érzékeny: az INA Horvátország egyik stratégiai vállalata.
A Mol 2003-ban szerezte meg a társaság 25 százalék plusz 1 részvényét, majd később 47,16 százalékra növelte tulajdonrészét, miközben a horvát állam 44,85 százalékos részesedéssel maradt a második legnagyobb tulajdonos.
Egy évtizedes jogvita az INA körül
A konfliktus gyökere a Mol és a horvát kormány közötti megállapodásokhoz nyúlik vissza. A felek korábban abban állapodtak meg, hogy a Mol irányítási jogokat kap az INA felett, miközben a horvát állam átveszi a vállalat egyes gázüzletágait.
A magyar vállalat szerint azonban a horvát fél több vállalását sem teljesítette, különösen a horvát gázpiac liberalizációjával és az üzletágak átszervezésével kapcsolatban.
A vita végül 2013-ban választott bírósági eljáráshoz vezetett a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) előtt.
A testület 2022 júliusában hozott ítéletet, amelyben megállapította, hogy Horvátország megsértette az energiacharta-szerződés (Energy Charter Treaty) alapján fennálló kötelezettségeit.
A választott bíróság 183,9 millió dollár kártérítést ítélt meg a Molnak, amely kamatokkal és költségekkel együtt mára mintegy 236 millió dollárra emelkedett.
A több mint kilenc évig tartó eljárás során több tucat tanút hallgattak meg és több tízezer oldalnyi dokumentumot vizsgáltak meg.
A Mol és a horvát állam közötti konfliktus az elmúlt évtizedben több perben és választott bírósági eljárásban is folytatódott. Az ügy részleteiről korábban az Index is beszámolt, például amikor a nemzetközi bíróság a magyar vállalatnak adott igazat a vitában, és elutasította Horvátország kérelmét a Mol 2022-es választott bírósági ítéletének végrehajtása ellen.
A korrupciós vádakat is elutasították
A választott bírósági eljárás egyik legfontosabb kérdése az volt, hogy történt-e korrupció az INA-megállapodás módosítása körül. Horvátország azt állította, hogy a Mol megvesztegette Ivo Sanader volt horvát miniszterelnököt a 2009-es szerződésmódosítás érdekében.
A választott bíróság azonban egyhangú döntéssel elutasította ezt az állítást, és kimondta, hogy a korrupciós vád nem bizonyított.
A Mol–INA-ügyben a korrupciós vádak már korábbi nemzetközi eljárásokban is megbuktak, amiről az Index több alkalommal is beszámolt.
Horvátország hiába hivatkozott az uniós jogra
A horvát állam az amerikai bíróság előtt azzal érvelt, hogy az ítélet nem hajtható végre, mert az energiacharta-szerződésen alapuló választott bíráskodás az Európai Unión belüli viták esetében az uniós jog szerint érvénytelen.
A washingtoni bíróság azonban ezt az érvet elutasította. A bíró szerint a joghatóság kérdését már a választott bíróság is részletesen megvizsgálta, és az amerikai bíróságoknak nincs joguk újraértékelni az ICSID-ítéletek érdemi kérdéseit.
A döntés indoklása szerint az ICSID-egyezmény és az azt végrehajtó amerikai jogszabályok kötelezik az amerikai bíróságokat arra, hogy az ilyen választott bírósági ítéleteket kötelező erejű döntésként ismerjék el és hajtsák végre.
Miért éppen Washingtonban dőlnek el az ilyen ügyek?
Az ilyen típusú nemzetközi beruházási viták végrehajtását gyakran az Egyesült Államokban kérik, különösen Washingtonban. Ennek egyik oka, hogy a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) – amely előtt a Mol és Horvátország ügye is zajlott – a Világbankhoz tartozó intézményként szintén Washingtonban működik.
Az ICSID-egyezmény alapján az aláíró államok – köztük az Egyesült Államok – vállalták, hogy az ilyen választott bírósági ítéleteket kötelező erejűnek ismerik el, és végrehajtják. Az amerikai jog külön törvényben ültette át ezt a kötelezettséget, ezért az amerikai bíróságoknak általában nincs lehetőségük arra, hogy újra megvizsgálják az ügy érdemét, csupán az ítélet végrehajtásáról dönthetnek.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha egy állam nem fizeti ki az ICSID által megítélt kártérítést, a nyertes fél az Egyesült Államokban is kérheti az ítélet végrehajtását – ami akár az adott állam amerikai joghatóság alá tartozó vagyonának lefoglalásához is vezethet. A külföldi államoknak pedig rendszerint van Amerikában tartott vagyona, például ingatlanok, bakszámlák, állami vállalatok pénzei.
Megnyílt az út a végrehajtás előtt
A bírósági határozat azt jelenti, hogy a Mol az Egyesült Államokban is végrehajtási eljárást indíthat Horvátország ellen, ha az nem teljesíti a fizetési kötelezettséget. Ez akár horvát állami vagyontárgyak lefoglalását is lehetővé teheti amerikai joghatóság alatt.
A döntés egy több mint tíz éve tartó, politikai és jogi szempontból is érzékeny vita újabb állomása a Mol és a horvát állam között az INA jövőjéről és irányításáról.
Az ügy korábban többször is komoly politikai feszültséget okozott Budapest és Zágráb között, és a horvát kormány korábban még a Mol részesedésének kivásárlását is felvetette az INA-ból.
Mi jöhet most?
Bár a washingtoni bíróság elrendelte az ítélet végrehajtását, a jogi folyamat még nem feltétlenül ért véget. Horvátország a washingtoni szövetségi fellebbviteli bíróság, a District of Columbia Circuit előtt fellebbezhet a döntés ellen, bár az amerikai bíróságok az ilyen ügyekben általában nem vizsgálhatják újra a választott bírósági ítéletét.
A horvát állam emellett az ICSID-rendszeren belül is kezdeményezhet rendkívüli jogorvoslati eljárásokat a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja előtt, bár az ilyen kérelmek csak ritkán vezetnek az ítélet teljes megsemmisítéséhez.
A Mol végrehajtási eljárást indíthat Horvátország ellen, és akár az Egyesült Államokban található horvát állami vagyon lefoglalását is kérheti. A hasonló ügyekben gyakori, hogy a felek végül tárgyalásos úton próbálnak megállapodni a kifizetés feltételeiről.
(Borítókép: Bloomberg / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!