Tarjányi Péter a CNN cikkére reagált közösségi oldalán írt bejegyzésében, amely szerint Oroszországban létezik az úgynevezett augusztusi átok. A biztonságpolitikai szakértő viszont ezzel nem ért egyet, és inkább rendszerproblémának véli.
Az amerikai lap cikke kitért arra, hogy az oroszok különös gyanakvással tekintenek az augusztusra, mivel 1991-ben ebben a hónapban a keményvonalas kommunisták megpróbálták félreállítani Gorbacsovot. A puccs elbukott, néhány hónappal később pedig megszűnt a Szovjetunió.
Hét évvel később pénzügyi válság rázta meg az országot, amikor az állam fizetésképtelenné vált a belföldi adósságai miatt, és zuhanni kezdett a rubel. 1999-ben fegyveresek törtek be Dagesztánba, majd megkezdődött a második csecsen háború. Egy évvel később elsüllyedt a Kurszk atom-tengeralattjáró 118 emberrel a fedélzetén. 2008-ban pedig kitört az orosz−grúz háború. Ezek miatt terjed a „fekete augusztus” legendája Oroszországban.
Rendszerszintű probléma van, átok nincsen
Tarjányi Péter viszony úgy véli, ezzel van egy probléma. „A Szovjetunió már jóval az 1991-es puccskísérlet előtt szétesőben volt, az orosz gazdaság problémái sem 1998 augusztusában kezdődtek, ahogy a Kaukázus sem egyik napról a másikra vált háborús térséggé. Nem augusztus hozta a bajt. Augusztusban egyszerűen felszínre került az, ami már régóta gyűlt a rendszerben.”
A biztonságpolitikai szakértő szerint ezért lehet érdekes 2026 augusztusa, mivel Oroszország már ötödik éve vívja az Ukrajna elleni háborút, amely rengeteg pénzt, hadianyagot és embert emészt fel. Az ukránok eközben egyre mélyebben támadják az orosz hátországot, köztük az ország energetikai és logisztikai rendszerének fontos elemeit. Finomítókat és raktárakat érnek csapások, és az üzemanyag-ellátásban is jelentkeznek problémák. Mindehhez társul egy esetleges újabb mozgósítás kérdése, amelynek nemcsak katonai, hanem gazdasági és társadalmi következményei is lennének.
Ettől függetlenül a szakértő nem gondolja úgy, hogy Vlagyimir Putyin rendszere hamarosan összeomlik. Szerinte semmi sem mutat arra, hogy annak közelében lenne. Leszögezte, hogy Oroszország hatalmas ország, jelentős erőforrásokkal, és a politikai rendszer eddig is komoly terhelést volt képes elviselni. Vagyis egy megtámadott olajfinomító, az üzemanyag-ellátás zavarai vagy egy újabb mozgósítás sem buktatná meg Putyint.
Feltette a kérdést, mi történik akkor, ha a felsorolt problémák erősebben hatnak egymásra. „Ha a háború egyre több pénzt és embert követel, miközben az ukrán támadások miatt egyre több pénzt kell fordítani a hátország védelmére és a károk helyreállítására, az növeli a gazdaság terhelését. Ha ehhez újabb mozgósítás társul, annak már a munkaerőpiacon és a társadalomban is ára lehet. Ha pedig mindez tartósan fennmarad, akkor egy idő után már nem különálló katonai, gazdasági és társadalmi problémákról beszélünk, hanem ugyanannak a rendszernek az egymást erősítő terheléseiről” − állapította meg Tarjányi Péter, majd hozzátette, hogy ez még mindig nem összeomlás, de már rendszerprobléma.
(Borítókép: Egy Wildberries-alkalmazott figyeli a felszálló füstöt egy ukrán légitámadás után Podolszk városa közelében, Moszkvától nem messze 2026. augusztus 16-án. Fotó: TATYANA MAKEYEVA / AFP)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!