Az előző Országgyűlés 2025 kora nyarán fogadta el a 2026. évi költségvetést a GDP 3,7 százalékának megfelelő hiánnyal számolva. Az immár a Tisza-kormány Pénzügyminisztériuma júliusban közzétett költségvetési átvilágítása szerint azonban kormányváltás és további intézkedések nélkül a 2026. évi deficit elérte volna a GDP 8,3 százalékát – közölte a PM.
Az óriási hiány kialakulásában döntő szerepet játszottak az előző kormány kampánykiadásai, az állam számára előnytelen szerződések, valamint a megfelelő kontroll nélküli, pazarló költekezés.
A törvényben rögzített 3,7 százalékos hiánycél és a feltárt, 8,3 százalékos valós hiánypálya közötti különbség minden másnál világosabban mutatja, milyen költségvetést hagyott maga után az előző kormány. Úgy költekezett a választás előtt, hogy közben már az államigazgatáson belüli előrejelzések is a törvényben szereplőnél lényegesen magasabb deficitet jeleztek. A számlát végül az egész országnak kellett volna kifizetnie
– fogalmazott közleményében a tárca.
Marad az előre belengetett hiány
Az új kormány hivatalba lépése után néhány hónap alatt érdemben javította az örökölt költségvetési helyzetet. Az előző kormány által elveszített források ügyében megállapodást kötött az uniós intézményekkel. Az egyezség GDP-arányosan 0,5 százalékponttal, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok átalakítása pedig további 0,2 százalékponttal javítja a 2026-os egyenleget. A hitelesebb gazdaságpolitika hatása már az állampapírpiaci hozamok csökkenésében is tetten érhető, ami további 0,1 százalékponttal mérsékli a hiányt.
A kormány ezt a 7,5 százalékos értéket jelöli ki a felülvizsgált 2026-os deficitcélként. Az örökölt gazdasági helyzet, valamint az aszály és az energiaválság költségei ugyanis idén még nem teszik lehetővé a hiánycél további csökkentését – indokol a PM. A tárca szerint ez nemcsak az örökölt helyzet súlyosságát mutatja, hanem azt is, hogy az előző tizenhat év hibáit és rossz döntéseit néhány hónap alatt nem lehet kijavítani.
„A fordulat azonban már elkezdődött: az új kormány felelős közpénzügyi magatartása érezteti hatását. Miközben 2026 áprilisáig a felhalmozott hiány rekordszintre ugrott, május és július között közel 1000 milliárd forintos többlet alakult ki. A javulás alapvetően a gondos gazdálkodás eredménye, amely mellett egyedi hatások és átmeneti tényezők is szerepet játszottak. Az első hónapok számai már megmutatják a különbséget a felelőtlen és a felelős állami gazdálkodás között” – írják.
700 milliárddal olcsóbb állam
A 2026. évi költségvetés módosítása a felelős gazdálkodásra épül, és mintegy 400 milliárd forintnyi, már meghozott, konkrét hiányjavító intézkedést tartalmaz. Ezek közé tartozik a kormánytagok és a képviselők fizetésének csökkentése, a mohácsi Duna-híd költségeinek mérséklése, valamint a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése.
„A döntések a túlárazások és a pazarlás visszaszorítását, a szükségtelen támogatások és propagandakiadások megszüntetését, továbbá az állam működésének és beruházásainak észszerűsítését szolgálják. Mindez tehát nem forráskivonást jelent” – jelezte a minisztérium.
Hozzátették: a takarékosabb állami működés érdekében tervezett további lépések az év utolsó hónapjaiban ezenfelül mintegy 300 milliárd forintos megtakarítást eredményeznek. Ezek az intézkedések ugyancsak a korábbi, indokolatlan és politikailag motivált túlköltések megakadályozását szolgálják. A tárcánkénti lebontásról az egyes szerződésekhez tartozó összegek alapján október közepéig dönt a kormány.
Így az állam 2026-ban összesen mintegy 700 milliárd forinttal takarékosabban működik majd.
„Ennyit számít, ha felülvizsgálja a korábbi szerződéseket, visszafogja a pazarló kiadásokat, és minden egyes elköltött adóforint esetében ismét a közérdeket helyezi az első helyre” – fogalmaztak.
Emelkedhet az államadósság
Az aszály és az energiaválság hatásait tovább súlyosbította a számos ponton terhelt energetikai és mezőgazdasági infrastrukturális örökség. A helyzet kezelésére a kormány 500 milliárd forintos haváriaalapot hoz létre. Az alap elkülönített fedezetet biztosít elsősorban az aszály és az energiaellátás előre nem látható költségvetési következményeinek kezelésére, ezáltal is erősítve a költségvetés átláthatóságát.
„Az előző években elhalasztott vagy elmaradt fejlesztések miatt ma olyan problémák megoldására is azonnal forrást kell biztosítani, amelyek kezelését már évekkel korábban meg kellett volna kezdeni. A magyarországi energiaellátás biztonsága és az aszálykárok mérséklése olyan cél, amelynek elérése előtt nem állhat költségvetési akadály” – mutat rá a minisztérium.
A módosított költségvetés tartalmazza az új kormány első szociális intézkedéseit is: 400 ezer rászoruló gyermek 100 ezer forintos iskolakezdési támogatását, a vényköteles gyógyszerek áfamentessé tételét, a tűzifa áfakulcsának 27-ről 5 százalékra csökkentését, valamint a szociális tűzifa keretének megduplázását.
„A kormány elkötelezett az államadósság-ráta csökkentése mellett. Az örökölt magas hiány, valamint az előző kormány által tervezettnél lényegesen alacsonyabb nominális GDP miatt ugyanakkor az adósságráta 2026-ban átmenetileg 74,6 százalékról 77,5 százalékra emelkedhet. A ráta csökkenése 2026 után indul újra. Az erre vonatkozó konkrét középtávú tervet a kormány a 2027. évi költségvetési törvényjavaslattal párhuzamosan, októberben hozza nyilvánosságra” – zárják közleményüket.
(Borítókép: Kármán András 2026. május 12-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!