Magyarország minden korábbinál közelebb került ahhoz, hogy hozzáférjen azokhoz az uniós forrásokhoz, amelyeket az Európai Unió még az Orbán-kormány idején fagyasztott be jogállamisági, korrupciós és közbeszerzési problémák miatt.
A Politico információi szerint már nem az a fő kérdés, hogy történik-e jelentős pénzfelszabadítás, hanem inkább az, hogy a rendelkezésre álló összeg mekkora részét sikerül az utolsó pillanatban megszereznie Magyarországnak. A lapnak két, névtelenséget kérő uniós tisztviselő azt mondta, Budapest jelenleg jó úton halad a pénzek megszerzése felé. A kritikus dátum augusztus 31.
hirdetés
X
Május 29-én Magyar Péter és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette: megállapodás született egy olyan reformcsomagról, amelynek teljesítése esetén Magyarország mintegy 16,4 milliárd euró korábban befagyasztott uniós forráshoz férhet hozzá.
Ebből körülbelül 10 milliárd euró a koronavírus-járvány után létrehozott Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből (RRF-ből) származik, további 6,4 milliárd euró pedig kohéziós forrás. Brüsszel tehát politikailag megállapodott a pénzek felszabadításának útjáról, de a kifizetések feltételekhez kötöttek.
Az Európai Bizottság júliusban külön hangsúlyozta, hogy a pénz nem pusztán a magyar kormány ígéretei vagy egyes törvények elfogadása alapján érkezik meg, hanem a reformok végrehajtását és a vállalt mérföldkövek teljesítését is ellenőrizni kell.
Most a 10 milliárdos csomagért folyik a versenyfutás
Az uniós szabályok értelmében a tagállamoknak 2026. augusztus végéig végre kell hajtaniuk a helyreállítási tervükben szereplő reformokat és beruházásokat. A határidő nem magyar sajátosság: az egész, eredetileg a járvány utáni gazdasági talpra állásra létrehozott program kifut.
Magyarország helyzete azonban különleges, mert az Orbán-kormány alatt a pénzek jelentős részének kifizetését 27 úgynevezett szupermérföldkő teljesítéséhez kötötték. Ezek többek között a korrupcióellenes intézményrendszerre, a közbeszerzésekre, az igazságszolgáltatás függetlenségére és az uniós költségvetés védelmére vonatkoztak.
A Tanács július 10-én már jóváhagyta Magyarország átdolgozott helyreállítási tervét. Az új program körülbelül 10 milliárd euró kifizetését teheti lehetővé, ebből 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és mintegy 3,5 milliárd euró hitel.
A terv még augusztusban is változott: az Európai Bizottság magyar RRF-oldalán már külön „Updated Recovery and Resilience Plan – August 2026” dokumentáció szerepel, a Tanács nyilvántartásában pedig augusztus 20-án újabb magyar melléklet jelent meg.
Tarr Zoltán kulturális miniszter a Politicónak arról beszélt, hogy több minisztériumban gyakorlatilag minden energiát az uniós feltételek teljesítésére összpontosítanak.
A tárcavezető arra számít, hogy bizonyos, már nem teljesíthető vagy elbukott mérföldkövek miatt egy kisebb összeget végül visszatarthat az Európai Bizottság, de szerinte a pénz döntő része megérkezhet.
A miniszter azt mondta, a kormány információi szerint Brüsszel elégedett az eddig megtett lépésekkel.
Magyarország korábban már körülbelül 920 millió euró REPowerEU-előfinanszírozást kapott. A Magyar Nemzeti Bank júniusi inflációs jelentésének számítása szerint ezért a még lehívható RRF-forrás mintegy 9,1 milliárd euró, amelyből nagyjából 6,4 milliárd euró támogatás és 2,7 milliárd euró kedvezményes hitel.
Mi a helyzet a másik 6,4 milliárd euróval?
A kohéziós források az Európai Unió normál, többéves költségvetéséből származnak, és többek között közlekedési, környezetvédelmi, vállalkozásfejlesztési, foglalkoztatási és regionális beruházásokat finanszíroznak.
A magyar gazdaság számára ezek különösen fontosak. Az Európai Bizottság 2026-os országjelentése szerint a 2021–2027-es időszakban 19,6 milliárd eurónyi kohéziós támogatás áll Magyarország rendelkezésére, ami nemzeti társfinanszírozással együtt 24,3 milliárd eurónyi beruházást jelenthet. A kiválasztott projektek értéke 2026 márciusára a teljes keret 58,8 százalékát érte el.
A májusi megállapodás ebből a rendszerből körülbelül 6,4 milliárd euró korábban blokkolt forrást érint. Itt azonban nincs olyan helyzet, hogy decemberben egyszerre megérkezik több milliárd euró.
Az OECD Magyarországról szóló összefoglalója szerint az RRF-források megfelelő teljesítés esetén egy nagy kifizetéssel érkezhetnek, míg a kohéziós pénzek fokozatosan folynak be, amikor Magyarország benyújtja az elszámolható kiadásokról szóló számlákat az Európai Bizottságnak.
A májusi alku ráadásul nem zárta le valamennyi Magyarország és Brüsszel között fennálló pénzügyi vitát. Az MNB számításai szerint a kohéziós pénzekből nagyjából egymilliárd eurónyi összeg maradt a jelenlegi megállapodáson kívül, elsősorban a korábbi gyermekvédelmi törvényhez kötődő uniós kifogások miatt. Az OECD külön mintegy félmilliárd euró olyan kohéziós forrást azonosít, amely továbbra is közvetlenül ehhez a jogvitához kapcsolódik. Vagyis még a mostani folyamat teljes sikere sem jelentené azt, hogy Magyarország és az Európai Bizottság között minden korábbi pénzügyi konfliktus megszűnt.
Brüsszelben már inkább attól tartanak, hogy mi történik, amikor megjön a pénz
Az elmúlt években az volt a probléma, hogy nem jött az uniós pénz. Most már azt is mérlegelik az uniós intézmények, hogy mi történik akkor, ha rövid idő alatt hatalmas összeg zúdul a magyar gazdaságra.
Biró Ferenc Pál, az Integritás Hatóság elnöke arra figyelmeztetett: amikor egy országot arra kényszerít az idő, hogy rendkívül gyorsan költsön el nagy mennyiségű pénzt, óhatatlanul megjelennek azok is, akik vissza akarnak élni a lehetőséggel. Biró szerint ráadásul több olyan ügy is újra előkerült, amelyet az Integritás Hatóság már az előző kormány alatt jelzett.
A Politico példaként említi azt a körülbelül 650 ezer eurós szerződést, amelyet állítólag pályáztatás nélkül egy vezető fideszes politikus testvéréhez kötődő szereplő kapott, és amelynek árát az Integritás Hatóság a piaci ár több mint ötvenszeresére becsülte. A lap ugyancsak felidézi a 275 millió eurós, részben uniós finanszírozású Gondosóra-program ügyét, amelyben költségvetési csalás gyanúja miatt indult eljárás.
Az Integritás Hatóság elnöke ugyanakkor még nem adott egyértelmű bizonyítványt a Magyar-kormány korrupcióellenes politikájáról sem. Azt mondta, annak eredményeit inkább 2027-ben lehet majd megfelelően értékelni.
Augusztus 31. után sem érkezik meg másnap a pénz
A következő napok tehát elsősorban arról döntenek, hogy Magyarország jogosulttá válik-e a helyreállítási pénzek kifizetésére. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy szeptember 1-jén megjelenik 9-10 milliárd euró a magyar állam számláján.
Az MNB által ismertetett uniós menetrend szerint a kifizetési kérelmek benyújtására szeptember végéig van lehetőség. A jelenlegi szabályok szerint az RRF-ből történő tényleges folyósítás végső határideje pedig 2026. december 31.
Az OECD arra számít, hogy amennyiben valamennyi feltétel teljesül, a helyreállítási források fennmaradó része egy nagy decemberi kifizetésben érkezhet Magyarországra.
Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!