Ősszel megkezdődhet a várólisták csökkentését célzó program végrehajtása, elindulhat a betegelégedettségi platform, szeptemberben pedig nyilvánosságra hoznák az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) minőségi mutatóit – írta hétfő este közölte Hegedűs Zsolt a Facebook-oldalán, egy különösen hosszúra sikeredett bejegyzésben, amiben a tiszás egészségügyi kormányzat első 100 napjáról számolt be.
Hegedűs az általános helyzetről azt írja, “a stratégiai építkezés mellett folyamatosan jelen van a tűzoltás: helyi ellátási nehézségek, intézményi problémák, humánerőforrás-hiányok és olyan működési zavarok kezelése, amelyek nem várhatják meg egy hosszú távú reform lezárását.” A tárcavezető közlése szerint a rossz kiinduló helyzet ellenére
mára elkészült a várólisták csökkentésének szakmai programja, amelynek végrehajtása a szükséges kormányzati döntés után megkezdődhet.
A programhoz finanszírozási hátteret, végrehajtási menetrendet és mérhető eredményeket kívánnak rendelni. Hegedűs szerint a tárca kiemelt ügyként kezeli a betegelégedettségi platform elindítását, a tervek szerint erre is ősszel kerülhet sor, ahogy szeptemberre tervezi a minisztérium az OMSZ minőségi mutatóinak átlátható bemutatását, és tovább kívánják erősíteni a kórházi fertőzésekre vonatkozó adatok nyilvánosságát is.
A miniszter közlése szerint 2027 elején egy önálló egészségügyi minőségellenőrző hatóság kezdheti meg működését, amivel párhuzamosan új intézményirányítási és úgynevezett clinical governance rendszer kialakításán is dolgoznak. Eközben az egészségügyi szolgálati jogviszony szabályozásának felülvizsgálata folyamatban van; ennek során egyebek mellett a vezénylésre, a munka- és pihenőidőre, valamint az ügyeletre vonatkozó szabályokat vizsgálják felül.
Hegedűs szerint ősszel érdemi előrelépést terveznek az állami és a magánegészségügy kapcsolatának szabályozásában
azzal a céllal, hogy átláthatóvá tegyék az állami vagyon, az állami munkaidő és az állami finanszírozás felhasználását. A kórházi hűtési programot többéves rekonstrukcióként kívánják folytatni, az alapellátási krónikusbetegség-menedzsment programot pedig úgy alakítják át, hogy hosszú távon fenntartható legyen.
A tárcavezető azt mondta, a 2027-es költségvetés előkészítése során az egészségügynek ígért többletforrásokat egy többéves átalakítás pénzügyi alapjaként tervezik felhasználni, a többletforrásoktól pedig egyebek mellett jobb hozzáférést, korszerűbb alapellátást, jobb munkakörülményeket és betegellátást várnak. Hegedűs szerint nem szeretnék „több pénzből ugyanazt a rendszert működtetni”, a többletforrásnak mérhetően jobb hozzáférést, jobb munkakörülményeket, korszerűbb alapellátást és jobb betegellátást kell eredményeznie.
Hegedűs a Magyar Orvosi Kamarától érkező észrevételekre azt írta, a kamara feladata, hogy „számon kérje rajtunk a részidőket”. A mi feladatunk pedig az, hogy ne megsértődjünk ezen, hanem válaszoljunk, megmutassuk, hol tartunk, és ahol jogos a kritika, ott változtassunk.” Mint írja, a száznapos mérleg “egy első ellenőrző pont” a következő száz napban már egyre kevésbé az indulás körülményeiről, és egyre inkább a végrehajtásról kell beszélnünk. “Ebben partnerként számítunk a Kamarára” – írja Hegedűs.