A Tisza kezdeményezésére elmaradt az Országgyűlés Művelődési Bizottságában a Független Közmédia Testület azon három tagjának meghallgatása, akiket a Közszolgálati Tanács javasolt.A tiszás Rápli Róbert azt mondta: olyan kritikus leveleket kaptak szakmai szervezetektől, amelyek szerint tisztázatlan volt a jelölési folyamat. Ez a szakmai diskurzus kiszélesítését indokolja.Radnai Márk az ülés után azt mondta: független, modern, innovatív és legitim közmédiát akarnak, ezért figyelnek az észrevételekre. A bizottság a jövő héten újra összeül.Szenkirályi Alexandra, a bizottság fideszes elnöke szerint a keszekusza eljárásrend miatt káoszba fulladt a jelölési eljárás.
Kedd reggel 9 órára volt kiírva a Független Közmédia Testület Közszolgálati Tanács által javasolt tagjainak meghallgatása és jelölése az Országgyűlés Művelődési Bizottságában. Az ülés azonban váratlan fordulatot vett, és a vártnál jóval előbb véget ért, Bayer Judit, Sükösd Miklós és Kollár Árpád meghallgatása elmaradt.
Miután Szentkirályi Alexandra, a Művelődési Bizottság elnöke megállapította, hogy az ülés határozatképes, a Tisza Párt képviselője, Rápli Róbert kézfeltartással szót kért, majd az ülés tervezett megkezdése előtt javasolta, hogy ne fogadják el a napirendet.
Mindezt azzal indokolta, hogy olyan kritikus leveleket kaptak szakmai szervezetektől a szavazás menetéről, amelyek a szakmai diskurzus kiszélesítését indokolják.
Rápli elmondta, hogy hosszú távra terveznek, és nem szeretnének elhamarkodott döntést hozni. Hozzátette, hogy a Tisza Párt szakmai és társadalmi egyeztetést ígért, ez a kiválasztási folyamat pedig nem felelt meg ennek az ígéretnek. Azt kérte, hogy találják meg a módját, hogy a szakmai szempontok érvényesülhessenek.
Nem fogadták el a napirendet
A folyamat az elmúlt napokban több kritikát kapott, többek közt a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) is állásfoglalást közölt erről. Korábban hat médiaszakmai szervezet is azt jelezte, hogy a jelöltek meghallgatása előtt nem teljesen volt tisztázott a meghallgatáson résztvevők jogállása és szavazati joga.
A MÚOSZ legfontosabb kifogása magának a kiválasztási eljárásnak a jogszerűségét és szakmaiságát érinti. Szerintük a törvény úgy fogalmaz, hogy a Közszolgálati Tanács az ülésen részt vevők egyszerű többségével választja ki a három jelöltet, ehhez képest a jelöltet állító médiaszakmai szervezetek képviselői nem szavazhattak, csak tanácskozási jogot kaptak. A Tanács ezt azzal indokolta, hogy ezek a szervezetek már a jelöltállítással „szavaztak”, amit a MÚOSZ azért is ellentmondásosnak tart, mert egy szervezet csak egy embert jelölhetett, miközben a végső szavazás három ember kiválasztásáról szólt.
További szakmai fenntartásuk, hogy a három továbbjutó szakmai jelölt között nincs újságíró, miközben szerintük a közmédia tulajdonosi-irányító testületében szükség lenne olyan újságíróra, aki a közmédia szakmai működéséhez is ért. Emiatt a MÚOSZ „kínosnak, szakmailag megkérdőjelezhetőnek és jogilag kifogásolhatónak” nevezte az eljárást, és csatlakozott a korábban tiltakozó hat médiaszakmai szervezethez (Magyar Lapkiadók Egyesülete, Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete, Önszabályozó Reklám Testület, Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete, Magyar Reklámszövetség és Repropress).
Fotó: Huszti István / Telex
Szentkirályi Rápli felszólalása után visszakérdezett, hogy mikor születhet ezzel kapcsolatban döntés, és kifogásolta, hogy eddig sürgető hozzáállással találkoztak. Rápli szerint azoknak a kezében van a döntés, akik illetékesek megnevezni a jelölteket, ezután derülhet ki, mikor lesz időszerű egy következő meghallgatás. Szentkirályi Alexandra rendkívül problémásnak nevezte a jelenséget, ami szerinte rámutat arra, hogy „milyen sok sebből vérzik ez a pályázati folyamat”. Mint mondta, ahogy tisztázatlan ügyek felmerülnek, természetesen lehetőséget kell adni arra, hogy ezeket a későbbiekben meg lehessen vitatni, emiatt nem ellenezte az ülés elhalasztását, de méltatlannak nevezte a szakmai eljárást, ami az elmúlt heteket jellemezte.
A napirend elfogadását csak egy képviselő támogatta, hét ellenezte, hárman tartózkodtak,
a mai ülést így napirend hiányában nem tudták megtartani. Ezután zárt, informális megbeszélést tartottak, ahova a sajtót már nem engedték be.
A zárt ajtós megbeszélés után a három jelölt, Bayer Judit, Sükösd Miklós és Kollár Árpád kijöttek a teremből, és nem kívántak nyilatkozni. „Először szeretnénk értelmezni, hogy mi történt” – mondta röviden Kollár Árpád. A Telex azon kérdésre, hogy mit gondolnak arról, hogy a MÚOSZ kínosnak és jogilag kifogásolhatónak tartja a szavazást a Független Közmédia Testület szakmai jelöltjeiről, Sükösd Miklós annyit válaszolt: „Át kell gondolnunk.”
Nekik kellene őrködniük a közszolgálatiság felett
A Független Közmédia Testületet a júliusban hatályba lépő médiatörvény-módosítás hozta létre. A testület feladata lesz a közmédia függetlenségének védelme, a működés és a gazdálkodás ellenőrzése, a nagy értékű szerződések felügyelete, valamint a közmédia vezetőinek kiválasztásában való közreműködés. A közmédia vezetőit a törvény szerint nyílt és átlátható eljárásban kell kiválasztani, szigorú szakmai szempontok alapján.
A kilencfős testületbe három tagot a kormánypártok, hármat az ellenzék, hármat médiaszakmai szervezetek jelölhetnek. A Fidesz Siklósi Beatrixot, a Kossuth rádió felmentett csatornaigazgatóját, a KDNP Martí Zoltán újságírót, a Mi Hazánk Moys Zoltán médiaszakembert jelölte. A médiaszakmai szervezetek Bayer Juditot, Sükösd Miklóst és Kollár Árpádot jelölték, a Tisza Párt három jelöltje még hiányzik.
A szakmai jelöltek kiválasztására augusztus 19-én tartottak meghallgatást a Közszolgálati Tanács kibővített ülésén. A titkos szavazás után Bayer Judit, Sükösd Miklós és Kollár Árpád kapta a legtöbb voksot, így az ő nevüket továbbították az Országgyűlés Művelődési Bizottságának. Az ő meghallgatásukat tartották volna kedd reggel a Parlamentben.
Fotó: Huszti István / Telex
Bayer Judit kutatási szakterülete a médiajog, a médiaszabadság és a pluralizmus, a szólásszabadság, a magánélet védelme és az emberi jogok. Jelenleg a Budapesti Gazdasági Egyetem Kommunikáció Tanszékén dolgozik egyetemi docensként, korábban a Miskolci Egyetem, a Zsigmond Király Főiskola, valamint a Budapesti Üzleti Főiskola alkalmazásában állt. Kutatóként dolgozott az új-zélandi Wellington Victoria Egyetemen és a japán Tama Egyetemen. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Köztestületének tagja, a Magyar Kommunikációtudományi Társaság volt elnökségi tagja, az International Law Association magyar tagozatának tagja.
Sükösd Miklós szociológus, politikatudós, médiakutató, a Koppenhágai Egyetem Kommunikáció Tanszékének docense, a Védegylet, az LMP, majd a Párbeszéd alapító tagja.
Kollár Árpád író, műfordító, irodalomszervező. A Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület igazgatója, a Tiszatájonline szerkesztője, a Nemzeti Kulturális Alap Szépirodalmi Kollégiumának kurátora. Tagja a Magyar Írószövetség választmányának. Kollár egyetemi és doktori tanulmányait a Szegedi Tudományegyetemen folytatta, kutatási területe a vajdasági Új Symposion folyóirat költőinek térpoétikai munkássága.
Szentkirályi Alexandra már hétfőn kritikát fogalmazott meg Facebookon a jelölési folyamatról. Vonatkozó posztjában arról írt, hogy kaotikusan és átláthatatlanul zajlik a közmédia átalakítása, és ezért elsősorban a Tiszát teszi felelőssé. Szentkirályi szerint miközben az átalakítást sürgősséggel indokolták, szűk határidőket szabtak és vitatott kiválasztási eljárást alakítottak ki, a Tisza végül maga sem tudta tartani a jelölési határidőt, és augusztus 23-ig nem nevezte meg saját jelöltjeit a Független Közmédia Testületbe.
A Fidesz képviselője emellett azt is kifogásolja, hogy a Tisza visszavonta az augusztus 31-re kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülést, amelyen eredetileg megválasztották volna a testület tagjait. Ennek ellenére a Művelődési Bizottság elnökeként azt írta, hogy összehívja a bizottságot, és meghallgatják a határidőre beérkezett jelöléseket.
Radnai Márk: Az észrevételeket és kifogásokat meg fogjuk vizsgálni
„Mindannyiunk és a Művelődési Bizottságunknak is felelőssége, hogy a jövőben olyan közmédiája legyen az országnak, ami független, modern, innovatív és legitim” – mondta Radnai Márk a zárt ajtós informális megbeszélésről távozva a sajtónak. Hozzátette, hogy az észrevételeket és kifogásokat meg fogják vizsgálni, válaszokat fognak azokra adni, a bizottsági ülést pedig meg fogják tartani jövő héten.
Arra a kérdésre, hogy mely szervezetektől érkezett kifogás, azt válaszolta, hogy nem tudja pontosan mindet felsorolni, de „nagyon fontos az, hogy figyelembe vegyük, hogy bizonyára vannak köztük lobbiszervezetek, akik saját maguknak szeretnének szavazati jogot.”
Arra kérdésre, hogy szerinte előfordulhat, hogy más jelöltek lesznek végül, azt nyilatkozta: szerinte nem a három szóban forgó jelölt szakmai megkérdőjelezése a cél, hanem az, hogy a jelölőszervezetek jogállását tisztázzák, illetve azt, hogy ezt ki kellett volna-e bővíteni, vagy sem.
A zárt ajtók mögötti informális tájékoztatásról Radnai zárásképp azt mondta: „Kíváncsiak voltunk az ő álláspontjukra, hogy történt a kiválasztás, ők hogy látják a folyamatot, és nekik is volt szakmai véleményük arról, hogy a különböző médiaszervezetek, illetve szakmai szervezetek közül melyik legitim, melyik nem az. Továbbá lehetőséget adtunk nekik, hogy elmondhassák a saját szubjektív véleményüket, amit ha gondolunk, akkor figyelembe veszünk a végső döntésnél.”
Szentkirályi Alexandra: Káoszba fulladt a jelölési eljárás
„Annyira keszekuszán sikerült az ezzel kapcsolatos szakmai szervezetekre vonatkozó eljárásrendet kialakítani, hogy egész egyszerűen káoszba fulladt maga a jelölési eljárás” – mondta Szentkirályi Alexandra a Művelődési Bizottság fideszes elnöke. Hozzátette, a kilenc helyre mindenki leadta a neveit, kivéve a Tisza Párt nem tudta ezt teljesíteni az augusztus 23-ai határidőre. „Nemcsak a Független Közmédia Testületbe nem adott le jelölteket, hanem a Médiatanács tagjának sem, a Médiatanács elnökének sem, illetve az Eseti Bizottság tagjait sem sikerült leadni határidőre.”
Szentkirályi a Művelődési Bizottság elnökeként elnézést kért mindenkitől, köztük a jelöltektől is, „akik most ennek a tragikomédiának a részei voltak”. Szerinte mindenkinek érdeke, hogy átlátható, követhető szabályozás legyen, ami alapján mindenki tudja, hogy mi a dolga és mi az eljárásrend. Ők partnerek ebben a Fidesz részéről, és reméli, hogy „a Tisza Párt képviselői is felnőnek a kormánypárti feladatokhoz.”