Beigazolódott a piaci várakozás: a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésén 25 bázisponttal, 5,75 százalékról 5,5 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. A lépés aligha okozott meglepetést, a piac gyakorlatilag teljes egészében beárazta a kamatvágást. A döntéssel ugyanakkor lezárulhat a nyárra meghirdetett három hónapos lazítási periódus, így mostantól az a legfontosabb kérdés, hogy szeptemberben folytatódhat-e a kamatcsökkentés, vagy a jegybank egy időre kivár.
Pontosan ez volt az a forgatókönyv, amelyet hétfői előzetes elemzésünkben is valószínűsítettünk. A befektetők nem magára a 25 bázispontos lépésre, hanem sokkal inkább az azt követő jegybanki kommunikációra készülnek. A Magyar Nemzeti Bank júniusban kezdte meg a mostani „mini” kamatcsökkentési periódust. Varga Mihály jegybankelnök június 23-án jelentette be a lazítási szakaszt, amikor a Monetáris Tanács 25 bázisponttal mérsékelte az alapkamatot. Júliusban újabb, ugyanekkora vágás következett, most pedig, augusztusban ismét 25 bázisponttal csökkent az irányadó ráta.
Ezzel az alapkamat 5,75 százalékról 5,5 százalékra süllyedt.
A keddi lépés azért is fontos, mert az előzetesen felvázolt három hónapos periódus ezzel véget ért. Vagyis miközben maga a kamatdöntés lényegében papírforma volt, a Monetáris Tanácsnak hamarosan arról kell döntenie, hogy van-e lehetőség a lazítás folytatására. Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója már a döntés előtt az Indexnek arról beszélt, hogy a 25 bázispontos csökkentést a piac gyakorlatilag teljes egészében beárazta.
Szeptember lett az új kulcsdátum
A következő hetek legfontosabb kérdése az lesz, hogy az MNB szeptemberben is kész lesz-e folytatni a kamatcsökkentést. A piaci árazások már a keddi ülés előtt arra utaltak, hogy a befektetők ősszel további lazítás lehetőségét sem zárják ki. Az MBH Elemzési Centrum ennél óvatosabb forgatókönyvvel számolt. Árokszállási Zoltán szerint elképzelhető, hogy az augusztusi kamatvágást hosszabb szünet követi, és az MNB csak később, akár jövőre folytatja a kamatok mérséklését.
A lazítás mellett szóló legerősebb érv továbbra is az infláció. Az elmúlt hónapokban a magyar inflációs pálya a korábban vártnál kedvezőbben alakult, ami növeli a jegybank mozgásterét. Az erős forint, valamint az élelmiszeráraknál tapasztalt kedvezőbb folyamatok egyaránt mérsékelték az árnyomást. A Monetáris Tanács ugyanakkor nem kizárólag az inflációt figyeli. A költségvetési helyzet, az energiaárak, a geopolitikai kockázatok, a paksi atomerőmű körüli fejlemények és a nemzetközi kamatkörnyezet egyaránt óvatosságra inthetik a jegybankot.
Éppen ezért a szeptemberi inflációs jelentés jelentheti a következő valódi fordulópontot. Az új előrejelzések alapján már tisztábban láthatja a Monetáris Tanács, hogy van-e elegendő tér az újabb kamatvágásra. A jegybank számára kedvező körülmény, hogy a forint erős pozícióból várta a keddi döntést. A napi mozgásoknál sokkal látványosabb azonban az év eleje óta kialakult kép. A hétfő reggeli árfolyamok alapján a forint az euróval szemben 5,8 százalékkal, a dollár ellenében 5,3 százalékkal, a svájci frankkal szemben pedig 6,2 százalékkal állt erősebben az év eleji szinteknél.
Ez azért különösen fontos, mert az erős hazai deviza mérsékli az importált inflációs nyomást, és ezzel közvetve nagyobb mozgásteret biztosíthat a jegybanknak.
Árokszállási már hétfőn arra hívta fel a figyelmet, hogy a forint az euróval szemben a régiós devizákhoz képest is relatív erőt mutatott. Az elemző szerint ebben szerepet játszhatott a paksi atomerőmű körüli korábbi bizonytalanság enyhülése is. A keddi döntéssel tehát az a forgatókönyv valósult meg, amelyet a piac és az általunk megkérdezett elemző is a legvalószínűbbnek tartott: a Monetáris Tanács újabb 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot, amely így 5,5 százalékra került.
Ezzel azonban a monetáris politika szempontjából érdekesebb kérdés csak most következik.
Az infláció kedvező alakulása és az erős forint további kamatcsökkentések mellett szólhat, miközben a költségvetési, geopolitikai és nemzetközi kamatkockázatok óvatosságra intenek. A szeptemberi inflációs jelentés ezért jóval nagyobb jelentőségű lehet annál, mint amit egy szokásos havi adatközlés jelentene. Ha az új prognózisok megerősítik, hogy az infláció tartósan kordában maradhat, a Monetáris Tanács előtt megnyílhat az út a további lazítás felé. Ha viszont a kockázatok erősödnek, az 5,5 százalékos alapkamat egy időre megállóhelyet jelenthet.
(Borítókép: Az MNB épülete. Fotó: Tövissi Bence / Index)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!