A reálbérek emelkedése és a háztartások mindennapi tapasztalata között látványos szakadék rajzolódik ki a Provident Financial Wellbeing kutatásában. A magyar válaszadók 28,1 százaléka mondta azt, hogy a rendszeres havi kiadások után egyáltalán nem marad pénze. Ez nemcsak a 2022-ben mért 21,1 százaléknál lényegesen magasabb, hanem a vizsgált 9 ország közül is a legrosszabb eredmény. Lettországban 24, Észtországban és Romániában 20-20, Mexikóban 17, Ausztráliában 16 százalék ez az arány, míg Csehországban, Lengyelországban és Litvániában egyaránt 13 százalék.
Kiürül a kassza
A hónap végére azonban nem csupán azok kerülnek nehéz helyzetbe, akik teljesen felélik a bevételüket. A magyarok további 51,3 százalékának legfeljebb a jövedelme ötöde marad meg a kötelező kiadások után. Legalább a bevétele 20 százalékát mindössze 17,4 százalék tudja megtartani, szemben a csehek 28,8, a lengyelek 34,1, az észtek 36,2 és a litvánok 45,8 százalékával. A jövedelme több mint felét pedig a magyar válaszadók csupán 3,1 százaléka őrzi meg; Litvániában ugyanez 14,7, Lengyelországban 9, Észtországban 8,4, Csehországban 6,6 százalék.
A kutatás szerint az ellentmondást részben az magyarázza, hogy a reálbér-növekedés az egy évvel korábbi állapothoz méri a keresetek vásárlóerejét, miközben a családok egy korábban jelentősen megemelkedett árszínvonalhoz próbálnak felzárkózni.
A többletjövedelem ezért sok esetben nem megtakarítássá válik, hanem korábban elhalasztott lakásfenntartási, egészségügyi, fogyasztási vagy családi kiadásokat fedez.
A felmérés ráadásul nem közvetlenül a jövedelmek nagyságát vizsgálta, hanem azt, hogy a kiadások után azok mekkora hányada marad meg.
Többen tesznek félre
Ebben a szűk mozgástérben is látszik némi javulás: 2026-ban 37 százalékra emelkedett a rendszeresen megtakarítani képes magyarok aránya, ami ötéves csúcs. A nemzetközi összevetés azonban kijózanító. Csehországban és Észtországban 48 százalék körüli, Lengyelországban és Litvániában 53 százalékhoz közeli a hónapok többségében takarékoskodók aránya; a magyar adat inkább a román 35,1 és a lett 36 százalékos eredményhez áll közel.
A rendszeresség ráadásul nem feltétlenül jelent kiszámíthatóságot. Előre meghatározott, fix összeget csak a magyarok 14,1 százaléka tud minden hónapban félretenni, 27,8 százalék pedig az előző egy évben egyszer sem tudott megtakarítani. Utóbbi arány Csehországban 17,9, Lengyelországban 17, Litvániában 19, Romániában viszont 31 százalék.
A pénzügyi biztonság nemek szerint is erősen eltér. A férfiak 41,6 százaléka, a nőknek viszont 32,5 százaléka takarít meg rendszeresen; fix összeget 17,4, illetve 10,8 százalékuk tesz félre. Miközben a megtakarítani egyáltalán nem tudók aránya mindkét csoportban pontosan 27,8 százalék, legalább hathavi tartalékkal a férfiak 45,8, a nők csupán 25,8 százaléka rendelkezik.
Lassan épül a védőháló
Összességében
a magyarok 23,8 százalékának semmilyen vésztartaléka nincs, további 17,6 százalék legfeljebb három hónapig tudná fedezni kiadásait a félretett pénzből.
A tartalék nélkül élők aránya a vizsgált országok közül csak Lettországban hasonlóan magas, 22,4 százalék; Romániában 20, Észtországban 18, Csehországban 13, Lengyelországban és Litvániában 14-14 százalék körüli.
A hosszabb távú védőháló a 2024-es mélypont után lassan visszaépül. Legalább fél évre elegendő tartalékkal 2022-ben a magyarok 38,4 százaléka rendelkezett, ez 2023-ban 35,5, 2024-ben 32 százalékra esett, majd 2025-ben 35,3, 2026-ban 35,7 százalékra emelkedett. A mutató tehát még nem tért vissza az öt évvel korábbi szintre, és messze elmarad a cseh 52,3, valamint a litván 42,2 százaléktól.
A Provident saját ügyféladatai is érzékeltetik, mit jelent a tartalékhiány a gyakorlatban.
A kölcsönigénylőink körülbelül 30 százaléka valamilyen korábban tervezett cél megvalósításához venné fel a kölcsönt. Viszont 70 százalékuk jellemzően egy adott élethelyzetet szeretne megoldani, vagy egy váratlan kiadást finanszírozni
– mondta Boczán Viktor, a Provident Pénzügyi Zrt. vezérigazgatója. Előbbi lehet például lakásfelújítás vagy utazás, utóbbi pedig egy hirtelen érkező számla vagy iskolai befizetés.
Tervezünk, de rövidebb távra
A válaszadók 81 százaléka állította, hogy valamilyen szinten megtervezi a háztartási költségvetést. Ezzel együtt 16 százalék egyáltalán nem készít büdzsét, ami a kutatás ötéves történetében rekordarány. A nagyobb kiadásokat módszeresen megtervezők köre pedig a 2024-es 41 százalékról 2026-ra 33 százalékra szűkült – vagyis miközben többen próbálnak rendszeresen megtakarítani, kevesebben látnak előre a nagyobb pénzügyi döntésekig.
Távolabb kerültek a hosszú távú célok is. Ingatlanvásárlásra vagy -felújításra 2022-ben még a magyarok 36,6 százaléka gyűjtött, 2026-ban már csak 22,8 százalék. Nyaralásra vagy utazásra ugyanebben az időszakban 23,7-ről 17 százalékra csökkent a megtakarítók aránya. A kedvezményes Otthon Start hitel egy hitelképes rétegnél előrehozhatta a lakásvásárlást, ám a visszaesés egyúttal azt is mutatja, hogy sokak számára az ingatlancél már túl távolinak tűnik.
Ha pénzügyi segítségre van szükség, a család továbbra is fontos támasz: elsőként 19,1 százalék fordulna valamelyik családtagjához, ezen belül 9 százalék kifejezetten a szüleihez. Pénzügyi intézményt 14,5, barátot 4, kollégát 1,4 százalék keresne meg először. A családi segítséget választók aránya ugyanakkor az elmúlt 5 év legalacsonyabb értéke, 2024-ben még 28,4 százalék volt.
Kevesebb adós, nagyobb hitelpiac
A kutatás egyik legérdekesebb ellentmondása a hitelfelvételnél jelenik meg.
Az előző 12 hónapban semmilyen kölcsönt nem kérők aránya 1 év alatt 49,9-ről 63,6 százalékra ugrott,
vagyis a magyarok a csehek és az észtek mellett a legóvatosabbak közé kerültek. Ezzel egy időben a prezentációban idézett 2026. első félévi jegybanki adatok szerint a lakáshitel-szerződések száma 40, értéke 94 százalékkal, a személyi kölcsönök szerződésszáma 16, értéke 34 százalékkal nőtt.
A két folyamat együtt arra utalhat, hogy a hitelpiaci bővülést egy szűkebb, de aktívabb és nagyobb összegeket felvevő ügyfélkör hajtja, miközben a többség a formális és informális kölcsönöktől is távol marad. Pénzügyi intézménytől a magyarok 14,5 százaléka vett fel kölcsönt; ez közel áll a cseh 13,8 és a litván 13,9 százalékhoz, de jóval alacsonyabb a lengyel 26,1 és a román 26,8 százaléknál.
Az Index arra is rákérdezett, hogy a háztartások szűkülő pénzügyi mozgástere mellett miként alakult a hitelek teljesítése: nőtt-e a nem teljesítő kölcsönök aránya, illetve hány ügyfél kért átütemezést vagy fizetési haladékot.
„Az elmúlt 2,5 évre igaz, de talán a 25 éves történetünkre is visszamehetek: a legtisztább, legjobb minőségű portfólióval rendelkezünk” – válaszolta Boczán Viktor. Hozzátette, hogy ebben a jegybanki szabályozásnak, valamint a társaság folyamatosan fejlesztett ügyfélminősítési rendszerének is szerepe van. A Provident évente mintegy 10 millió heti vagy havi törlesztési adatot dolgoz fel több mint 210 ezer aktív ügyfelétől.
Boczán Viktor szerint a társaság a hitelminőséget nem elsősorban a klasszikus nem teljesítő hitelmutatóval méri. Az ügyfelek 70 százaléka által igénybe vett otthoni szolgáltatásnál ugyanis előre rögzített a teljes visszafizetendő összeg, így egy rövidebb csúszás miatt nem számítanak fel rejtett költséget vagy büntetőkamatot. A Provident ezért a futamidő végén ténylegesen visszafizetett összeget vizsgálja; az így mért problémás arány 10 százalék alatti. Az átütemezést vagy fizetési haladékot kérő ügyfelek számáról ugyanakkor nem közölt konkrét adatot.
Közben nőtt a pénzügyi önbizalom: 2025-ben a válaszadók 46, 2026-ban már 55 százaléka érezte magát magabiztosnak pénzügyi ügyekben, ami szintén ötéves magyar csúcs. A magabiztosság azonban nem egyenletes: a diplomásoknál 69, a férfiaknál 60, a foglalkoztatottaknál 59 százalékos. A kutatás fő tanulsága ezért nem az, hogy minden mutató romlik, hanem az, hogy a javulás kettészakítja a társadalmat. Egy stabilabb réteg már újra képes tartalékot építeni, sok háztartás számára azonban továbbra is a hónap végi egyensúly fenntartása a legnagyobb pénzügyi teljesítmény.
(Borítókép: Egy vásárló fizet Tiszaroff egyik helyi élelmiszerboltjának pénztáránál 2025. március 17-én. Fotó: Kisbenedek Attila / AFP)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!