Többek között a tálib kormány szóvivőjével készített interjút a BBC, hogy megtudja, hogyan zajlik az élet a mai Afganisztánban, ahol az ígéretek ellenére a nőket továbbra is elnyomják, jogaikat és lehetőségeiket pedig szigorúan korlátozzák. A lap újságírói egy páncélozott autóban járták be Kabult, miközben egy olyan tálib vezetővel beszélgettek, aki korábban az öngyilkos merényletek műveleteiért volt felelős. Hírszemle.
–
Mint írtuk, augusztus 15-én volt öt éve annak, hogy a tálibok ismét átvették a hatalmat Afganisztánban, és az ígéreteik ellenére azóta a nőket és jogaikat is semmibe veszik. Ennek eredményeként
Afganisztán ma az egyetlen ország a világon, ahol a lányok nem járhatnak középiskolába, a nők pedig egyetemre sem mehetnek.
Emellett kizárták őket a munkahelyekről, nem utazhatnak egyedül, nem mehetnek parkokba sem – olvasható a BBC cikkében.
A lap
olyan férfiakkal készített interjúkat, akik a tálib vezetés legfelsőbb köreihez tartoznak.
Köztük volt Zabihullah Mujahid, aki 2021 óta a tálib kormány szóvivője. A BBC-nek azt is elárulta, hogy valódi neve Tahir Shah Seddiqi. A tálibok hatalomátvétele után Mujahid egy sajtótájékoztatón még arról beszélt, hogy lehetővé teszik a nők számára, hogy tanulhassanak és dolgozhassanak, és „aktív tagjai” legyenek a társadalomnak.
Amikor a BBC arról kérdezte a szóvivőt, miért nem valósultak meg ezek az ígéretek, azt válaszolta: ha megengednék a nőknek, hogy irodában dolgozzanak, azzal „megaláznák a méltóságukat”, és „erkölcstelenséghez vezetne”. Az oktatás kérdésére is kitért, ami szerinte „tárgyalás alatt áll, és olyan megoldásra van szükség, amit a saría (vagyis az iszlám vallásjog – a szerző) megenged.”
Páncélozott autóval vitte körbe a BBC munkatársait Kabulban
A BBC beszélt Abdullah Sarhadival is, aki katonai parancsnok volt az 1990-es években, amikor a tálibok először hatalomra kerültek. Ő is egyike volt annak a több ezer felkelőnek, akik 2001 végén megadták magukat, amikor az Amerikai Egyesült Államok megdöntötte a tálibok hatalmát. Sarhadit több éven át fogva tartották a guantánamói táborban, majd szabadon engedték. Amikor Afganisztán ismét a tálibok kezére került, a férfi kormányzó lett, majd egy északi tartomány hadtestének helyettes parancsnokává nevezték ki.
„A saját kezemmel pusztítottam el őket. Bármit is tettünk és teszünk, az összhangban van az útmutatással és Isten törvényével. A bálványokat inkább összetörjük, mintsem eladjuk őket. Miért kellene megbánnom? Ez volt Isten akarata”
– fogalmazott Sarhadi a BBC-nek, amikor arról kérdezték, mi történt évtizedekkel ezelőtt, amikor a tálibok felrobbantották Bámijánban az ősi, óriási Buddha-szobrokat, ami nemzetközi felháborodást váltott ki.
A brit újságírók felkerestek egy másik magas rangú tálib vezetőt is Kabulban. Habibullah Badr orvosi kezelése miatt jelenleg szünetelteti hivatalos feladatait, korábban azonban a börtönöket működtető szervezet helyettes vezetője volt. Többek között ő irányította azt a börtönt is, ahol korábban rab volt, miután halálra ítélték.
Habibullah Badr páncélozott autóval vitte körbe a BBC munkatársait a fővárosban, miközben arról mesélt nekik, hogy korábban ő volt a felelős „az öngyilkos merénylők műveletéért”, ami több ezer ember életét követelte Afganisztánban.
A lap azt írja, Badr a civil áldozatokat érintő kérdésekre azt válaszolta, hogy a tálibok az amerikai konvojokat vették célba, és a civileket felszólították arra, hogy tartsák magukat távol az amerikai támaszpontoktól. Amikor azonban konkrétan a civil területeken történt támadásokra terelődött a szó, Badr kitért a kérdések elől.
Nem akarják, hogy a nők okos, gondolkodó férfiakat neveljenek, mert az a tálibok végét jelentené
A tálib kormány székhelye Kabulban van, a tálibok fellegvára azonban a déli Kandahár. Itt tartózkodik a tálibok legfőbb vezetője, Hibatullah Akhundzada, akitől a BBC szintén interjút kért – sikertelenül.
A lap azt írja, Kandahárban az elmúlt években tovább szigorították a korlátozásokat. A férfiaknak például kötelező szakállat viselniük, a rádióállomások pedig nem játszhatnak zenét. A külföldi újságíróknak pedig végképp nem engedélyezik, hogy a városban forgassanak.
A lap szerint a tálib hatalomátvétel óta,
az elmúlt öt évben is súlyos problémát okoz az országban a szegénység, a munkanélküliség és a gazdasági instabilitás. A BBC-nek a tálib vezetők azt mondták, már dolgoznak ezek megoldásán, mások azonban úgy látják, hogy éppen a tálibok jelentik az ország legnagyobb problémáját.
„A nők nem törődnek bele ebbe. Lehet szigorítani a korlátozásokat, de ez nem maradhat így örökre” – nyilatkozta a BBC-nek egy álnéven megszólaló, Hoda nevű nő. Szerinte a tálibok félnek a képzett nőktől, ezért is korlátozzák az életüket és a lehetőségeiket.„Nem akarják, hogy a nők okos, gondolkodó férfiakat neveljenek, mert az a tálib rendszer végét jelentené.”
Kiemelt kép: Getty Images/The Washington Post
Várunk a WMN-Tagságba!
A WMN igazodási pont egy keszekusza világban, és egy lélegzetvételnyi nyugalom a feszültség társadalmában. Reagálunk a társadalomra és a világra, amelyben élünk. Figyelünk a közös ügyeinkre, a közösségi és magánéleti tereinkben zajló, mindannyiunk életét meghatározó folyamatokra és figyelünk rád. Ha szeretnéd, hogy megmaradjunk, és továbbra is létezzünk, támogass minket a tagsággal, és férj hozzá minden tartalmunkhoz!