Szemmel látható erősödéssel reagált a forint a Magyar Nemzeti Bank keddi kamatdöntése után: szerda reggel az euró, a dollár és a svájci frank jegyzése is lejjebb került. Az euró árfolyama ismét megközelítette a lélektanilag fontos 360 forintos határt. A háttérben nem feltétlenül maga a kamatvágás, hanem az MNB óvatos üzenete állhat: a jegybank egyelőre nem ígért újabb lazítást szeptemberre.
Szerda reggel erősödéssel indította a napot a forint a nemzetközi devizapiacon: a magyar fizetőeszköz mindhárom meghatározó devizával szemben javítani tudott a kedd esti szintekhez képest. A legnagyobb elmozdulás a svájci frankkal szemben látszott, de az euró és a dollár jegyzése is lejjebb került.
Reggel hét órakor egy euróért 360,35 forintot kértek, miközben kedd este még 361,14 forinton állt a jegyzés. Ezzel a forint rövid idő alatt csaknem 80 fillérrel került közelebb a 360-as, lélektanilag is fontos szinthez.
A dollárral szemben szintén erősödött a magyar deviza: az amerikai fizetőeszköz jegyzése 309,37 forintról 308,98 forintra csökkent.
Még látványosabb volt a mozgás a svájci frank piacán. A frankért szerda reggel 384,54 forintot kellett adni a kedd esti 385,53 forint után, vagyis itt közel egyforintos erősödést produkált a magyar fizetőeszköz.
A forint lendülete azért is figyelemre méltó – ahogy azt az MTI összefoglalta –, mert közben a nemzetközi devizapiacon az euró valamelyest gyengült a dollárral szemben. Az euró–dollár keresztárfolyam a kedd esti 1,1673-ról szerda reggelre 1,1661-re ereszkedett.
A magyar deviza tehát egyértelmű erősödéssel kezdte a szerdai kereskedést, az euróval szemben pedig ismét látótávolságba került a 360 forintos szint.
A következő órák egyik fontos kérdése az lehet, hogy sikerül-e megtartani a reggeli lendületet, és akár tartósan is benézhet-e az euró jegyzése a 360 forintos határ alá.
A forint szerda reggeli erősödésének hátterében a keddi kamatdöntés, és különösen az azt követő jegybanki kommunikáció is állhat. A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, 5,75 százalékról 5,5 százalékra csökkentette az alapkamatot, maga a lépés azonban már nagyrészt beárazódott.
Varga Mihály jegybankelnök hangsúlyozta: bár a kedvezőbb inflációs folyamatok miatt továbbra is van mozgástér, a Monetáris Tanács az alapkamat további pályájáról csak a szeptemberi inflációs jelentés alapján dönt. Ez a kiváró, óvatos üzenet támaszt adhatott a magyar fizetőeszköznek. A befektetők egyelőre nem kaptak egyértelmű jelzést arról, hogy az MNB a nyári háromlépcsős lazítás után szeptemberben automatikusan tovább csökkentené a kamatot.
(Borítókép: Varga Mihály 2026. június 29-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!