A Tartui Egyetem Genomikai Intézetének kutatói az Észt Biobank mikrobiom-kohorszához tartozó résztvevők székletmintáit és gyógyszerfelírási adatait vizsgálták. A bélmikrobiom az emésztőrendszerben élő baktériumok és más mikroorganizmusok közössége, amely az emésztésre, az anyagcserére és az immunrendszer működésére egyaránt hatással lehet. Az elemzés alapján a vizsgált készítmények többsége összefüggést mutatott a mikrobiom összetételével.
A bélmikrobiom összetételét egyes gyakran használt gyógyszerek hosszú távon is befolyásolhatják
Fotó: RUSLANAS BARANAUSKAS/SCIENCE PHO / RBUA bélmikrobiom állapota: több gyógyszercsoport is tartós eltéréseket idézhet elő
A kutatók számos készítménynél még évekkel a gyógyszerszedés befejezése után is ki tudták mutatni a bélmikrobiomban okozott eltéréseket. A tartós változások nem korlátozódtak az antibiotikumokra, amelyekről már régóta ismert, hogy megzavarhatják a bélbaktériumok közösségét. Az antidepresszánsok, a béta-blokkolók, a protonpumpagátlók és a benzodiazepinek korábbi használata szintén jellegzetes mikrobiális mintázatokkal mutatott összefüggést.
„A mikrobiomvizsgálatok többnyire csak a jelenleg alkalmazott gyógyszerekre fókuszálnak, ám az adatok azt mutatják, hogy a korábbi gyógyszerhasználat is ugyanilyen jelentős, mivel meglepően nagymértékben felelős az egyéni mikrobiom-különbségekért.”
– mondta dr. Oliver Aasmets, a tanulmány vezető szerzője.
A benzodiazepinek markánsan befolyásolják a bélmikrobiomot
A kutatás egyik leginkább figyelemre méltó eredménye a szorongás kezelésére használt benzodiazepinekhez kapcsolódik. Ezek a készítmények hasonló módon befolyásolhatták a mikrobiomot, mint a széles spektrumú antibiotikumok. Az elemzés azt is megmutatta, hogy az azonos gyógyszercsoportba tartozó készítmények nem feltétlenül módosítják ugyanolyan módon a bél mikrobáit. A hasonló panaszokra felírt diazepam és alprazolam például nem egyforma erősséggel hat a mikrobiális közösségre. A kutatók szerint emiatt az egyes hatóanyagokat külön-külön is vizsgálni kellene.