2026. augusztus 26-án reggel 8 órakor gombosszegi otthonában elhunyt Nádas Péter

– közölte a világhírű magyar író családja Nádas Péter Facebook-oldalán szerdán.

„Ötvennégy éve élek vidéken. Innen nézve az életnek tényleg nyílik egy másik aspektusa. Habár a pestiségemet soha eszem ágában sem volt föladni. A párhuzamos nyelvhasználatot, a kétféle filozófiát, a kétféle gondolkodást viszont egyenesen élvezem. Meg a demokratikus átalakulással az egész régióban jelentős konfliktus forrásává változott a vidék és a város háborúskodása. Komoly dolog, nem akartam a konfliktus elől kitérni” – nyilatkozta a HVG-nek négy éve az író.

Korábban arról, hogy gondolt-e arra, hogy külföldön éljen, ezt mondta lapunknak: „A nyelv, amivel az író dolgozik, nem ugyanaz, ha kiszakítják élő környezetéből. Éltem külföldön, láttam, hogy egy pillanat alatt válik semmivé a vendéget övező szeretet és tisztelet, ha valaki kilép a saját szerepéből, és nem akar hazatérni. Ösztöndíjasként bájosan töröd a nyelvet, de ha ott dolgozol, vagy menedékjogot kérsz, akkor az akcentusodra figyelnek. A most külföldön dolgozó és tanuló fiatalok is hasonlókat élhetnek át.”

A Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, drámaíró, esszéista a modern magyar irodalom meghatározó, világirodalmi rangú alkotója. Különösképp kedvelik a német nyelvterületen, neve többször felmerült már az irodalmi Nobel-díj esélyesei között is.

A posztmodern prózafordulat, Esterházy Péterrel, Hajnóczy Péterrel és Lengyel Péterrel együtt a „Péterek nemzedékének” egyik nagy újítója, akinek olyan monumentális regényeket köszönhetünk, mint az Emlékiratok könyve, a Párhuzamos történetek, a Világló részletek, illetőleg a Rémtörténetek.

Nádas Péter zsidó munkáscsaládban született, Tauber Klára nőmozgalmi munkás és Nádas László telefonműszerész gyermekeként. Szülei korán meghaltak, ő pedig öccsével nagynénje, Aranyossi Magda gyámsága alá került.

1958–1961 között fényképész szakmunkástanuló volt. 1961-től végezte el a MÚOSZ kétéves újságíró-iskoláját. 1965–1967 között a Marxizmus–Leninizmus Esti Egyetem filozófia szakára járt, de államvizsgát nem tett.

Nádas Péter 2016-ban

HVG / Fazekas István

Közben 1961–1963 között a Nők Lapja című lap fotóriportere, 1965–1969 között a Pest Megyei Hírlap munkatársa volt. 1969-től szabadfoglalkozású író. 1974-ben a Humboldt Egyetemen volt ösztöndíjas, itt a századforduló történetével foglalkozó előadásokat hallgatott elsősorban. 1974–1979 között a Gyermekünk című pedagógiai folyóirat olvasószerkesztője volt. 1980–81-ben a győri Kisfaludy Színház lektora volt. 1989–90-ben a Magyar Napló állandó munkatársa volt. 1993-ban infarktus következtében több koszorúérműtéten esett át.

2006. június 13-án a Berlini Művészeti Akadémia tagjai közé választotta. Azon év óta a Balassa Péter-díj kuratóriumának is tagja. 2007-ben a XIII. kerület díszpolgára. 2015-ben, a magyar dráma napján Szép Ernő-díjjal ismerték el életművét. A Kossuth-díjat 1992-ben kapta meg, a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét 2007-ben.

„Az irodalom személyes, nem közösségi ügy, nem országos, de ha nem műveli senki, akkor a népesség bizony elhülyül. Egy országnak írói sincsenek, legfeljebb büszke lehet erre vagy arra az írójára, vagy elátkozhatja őket. Az országnak személyek közötti viszonyrendszerei vannak, beidegződöttségei, szokásai, ezekről mind beszélni kell. Diskurzus támad, a diskurzusok reflexiós felületet nyújtanak. Az olvasó azonban megint csak egyetlen személy, akinek nincs többese. Ország nem olvas” – magyarázta tavaly a litera.hu-nak.

Borítókép: HVG / Fazekas István