Magyarország egyik legkisebb pártja a Tisza, alig 30 tagjáról tudni, támogatottsága mégis akkora, amekkora politikai formációnak még nem volt Magyarországon 1990 óta. Szép teljesítmény ez egy olyan párttól, amely lényegében csak papíron létezik, s amit annak idején csak azért vett a nevére Magyar Péter, mert kellett egy formálisan bejegyzett politikai tömörülés, hogy társaival elindulhasson az európai parlamenti választáson.
A hatalomból Orbán Viktort és a NER-t idén áprilisban a Fidesz-kétharmadokat is megszégyenítő parlamenti többséggel kiütő Tisza győzelmét nem is a klasszikus, fegyelmezett és hierarchikus pártszervezetnek, hanem a mozgalmi háttérnek, a Tisza Szigetek országos hálózatának köszönheti. A hatalomban töltött több mint 100 nap tapasztalatai szerint
a pártstruktúra hiánya a kormányzást nem akadályozza, ugyanakkor előállt az a helyzet, hogy Magyarországon a kormányzó párt mögött lényegében nincs országos, formális pártszervezet.
A Tisza Párt építése az ígéretek ellenére lassan két éve megrekedt, a többi között azért, mert nem volt rá idő és energia, de talán komolyabb igény se – mondja a HVG-nek Mikecz Dániel politológus, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Kutatóintézetének kutatója. Szerinte könnyen magyarázható, hogy a kampányidőszakban nem jött létre klasszikus pártszervezet országos alapszervezeti hálózattal, hierarchikus felépítéssel és számottevő tagsággal.