2026. augusztus 28. 09:29
Az Európai Unió külkereskedelmi adatai egyre látványosabban mutatják, milyen sérülékeny helyzetbe került a kontinens a globális gazdasági átrendeződésben. Miközben az Egyesült Államok továbbra is az EU legfontosabb exportpiaca, Kína messze a legnagyobb importforrás. Az EU külkereskedelmi mérlege 2026 második negyedévében 21,8 milliárd eurós hiányt mutatott, részben az energiaegyenleg romlása miatt. Közben más ázsiai országok, köztük Tajvan, Vietnám és Malajzia szerepe is egyre erősebbé válik a beszállítói láncokban, írja a Portfolio.
Az Európai Unió külkereskedelmi adatai alapján egyre összetettebbé válik Európa gazdasági függősége. 2026 második negyedévében az EU 701,8 milliárd euró értékben importált és 680 milliárd euró értékben exportált árut az unión kívüli partnerekkel, így 21,8 milliárd eurós hiány alakult ki.
A legfrissebb hírek, időrendben ITT!
Kövess minket a Google Hírek-ben is!
Az Egyesült Államok továbbra is az EU legfontosabb exportpiaca: a második negyedévben 127,7 milliárd euró értékben szállított oda árut az unió. Ez azonban 5,6 százalékos visszaesés éves összevetésben.
Ezzel szemben az USA-ból érkező import 11,5 százalékkal, 98,7 milliárd euróra nőtt. Az amerikai relációban elsősorban a vegyipari és gyógyszeripari export visszaesése, valamint az ásványi tüzelőanyagok importjának növekedése volt látványos.
Importoldalon Kína szerepe még erősebb. Az EU a második negyedévben 153,6 milliárd euró értékben vásárolt kínai árukat, ami az unión kívüli teljes import 21,9 százaléka. Eközben az EU mindössze 50,3 milliárd euró értékben exportált Kínába, így jelentős kétoldalú kereskedelmi hiány alakult ki.
Ráadásul nemcsak Kína szerepe nő: Tajvan, Vietnám és Malajzia esetében is jelentősen emelkedett a gépek és szállítóeszközök behozatala. Ez arra utal, hogy a vállalatok egyre inkább több ázsiai beszállító között osztják meg a kockázatokat.
A külkereskedelmi mérleg romlásában az energiaimport is fontos szerepet játszott. Az EU energiahordozókkal kapcsolatos hiánya az első negyedévi 71,3 milliárd euróról 101,1 milliárd euróra nőtt a második negyedévben.
Összességében tehát nem arról van szó, hogy az EU külkereskedelme egyik napról a másikra összeomlott volna, hanem arról, hogy egyre több irányból válik kiszolgáltatottá. Európa továbbra is erősen támaszkodik az amerikai keresletre, az USA-ból érkező energiára és az ázsiai gép- és technológiai beszállítókra.