Fontos változások jönnek az üzemanyagpiacon, miközben Európa jelentős részén júliusban még látványosan emelkedtek az árak, Magyarország kilógott a sorból, a hét második felében pedig a dízelnél megérkezett az első komolyabb árcsökkentés. Csütörtökön bruttó 6 forinttal mérséklődött a gázolaj nagykereskedelmi ára. A dízel helyzete összetett, a csütörtöki 681 forintos átlagár még 30 forinttal meghaladta a július végi szintet. Grád Ottó az Indexnek ugyanakkor arról beszélt, hogy az elmúlt hetek drágulása után kedvezőbb irányba fordultak a nemzetközi folyamatok.
Emellett a benzin esetében továbbra is felfelé mutató árnyomás látható az európai piacon. Ennek egyik oka, hogy továbbra is hiány van az előállításához szükséges keverőkomponensekből. ezért pénteken bruttó 5 forintos nagykereskedelmi áremelkedés jött.
Továbbá egyik iparági forrásunk arra hívta fel a figyelmet, hogy egy jelentős afrikai finomító a szokásosnál alacsonyabb kapacitással működik, így a kieső mennyiséget máshonnan kell pótolni. Az emiatt jelentkező többletkereslet tovább szűkíti az európai kínálatot – és felfelé hajtja a benzin jegyzésárát.
Nagyon jól áll Magyarország az uniós országokhoz képest
Először érdemes azt tisztázni, hogy az Európai Unióban júliusban tovább gyorsult a személyszállításhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok éves drágulása, Magyarország kilógott az általános trendből, idehaza minimális árcsökkenést mértek. Az Eurostat adatai szerint az uniós átlagos áremelkedés éves összevetésben már 16,9 százalékot ért el júliusban.
A drágulás az EU 27 tagállamából 25-öt érintett
– derül ki az Európai Unió statisztikai adataiból, amelyeket a távirati iroda ismertetett még korábban. Az uniós üzemanyagárak az elmúlt hónapokban jelentősen ingadozó ütemben, de rendre emelkedtek éves összevetésben. Márciusban 12,9 százalékos, áprilisban 20,8 százalékos, májusban 20,7 százalékos, júniusban pedig 13,7 százalékos drágulást jegyeztek fel, amelyet júliusban 16,9 százalékos növekedés követett. Az országok között ugyanakkor jelentős különbségek alakultak ki.
A legnagyobb éves áremelkedést Romániában mérték, ahol 24,2 százalékkal nőttek az árak, Németországban és Litvániában egyaránt 22,9, Bulgáriában 22,2, Hollandiában 22, Finnországban pedig 20,5 százalékos volt a drágulás. A másik végletet Svédország és Írország jelentette – 1,2, illetve 3,2 százalékos emelkedéssel. Magyarországon eközben júliusban 0,1 százalékkal csökkentek az üzemanyagárak éves összevetésben.
Havi alapon is jelentős mozgások történtek. Júliusban a dízelolaj ára 4,3 százalékkal, a benziné 4,7 százalékkal emelkedett az Európai Unióban. A gázolaj 17 tagállamban drágult és kilencben lett olcsóbb: a legnagyobb emelkedést Lengyelországban, 13,4 százalékkal, majd Németországban, 12,7 százalékkal regisztrálták. Ezzel szemben Cipruson 7,9, Svédországban pedig 7,4 százalékkal csökkent a dízel ára. A benzin esetében 14 országban mértek havi drágulást, 12-ben pedig árcsökkenést.
Lengyelországban kiugró, 17,2 százalékos emelkedést mértek, míg Németországban 11 százalékkal nőtt havi szinten a benzin ára. A legnagyobb csökkenés Svédországban következett be, ahol 11,1 százalékkal lett olcsóbb az üzemanyag, Cipruson 5,4 százalékos mérséklődést mértek. Magyarország ebből a szempontból is kedvezőbb irányba mozdult: júliusban az előző hónaphoz képest a dízel és a benzin ára egyaránt csökkent, igaz, ennek pontos mértékét az Eurostat nem közölte, de a KSH szerint a járműüzemanyagok 1,3 százalékkal csökkentek az előző hónaphoz képest.
Az elmúlt hónapban nőttek a dízelárak
A holtankoljak.hu adatai szerint pénteken a 95-ös benzin országos átlagára 592 forint volt literenként, míg a gázolajért átlagosan 677 forintot kellett fizetni. A gázolaj nagykereskedelmi ára bruttó 6 forinttal mérséklődött csütörtökön. Ha azonban az augusztusi folyamatokat a hónap eleji állapottal vetjük össze, már jelentős különbség látszik a két üzemanyagtípus között. Július utolsó napján, vagyis közvetlenül az augusztusi hónapforduló előtt
a 95-ös benzin országos átlagára még 601 forint volt literenként, szemben a mostani 592 forinttal.
A gázolaj esetében viszont éppen ellenkező irányú változás történt: a július végi 651 forintos literenkénti átlagárhoz képest csütörtökre 677 forintra emelkedett az országos átlag.
A benzin tehát 9 forinttal lett olcsóbb literenként július végéhez képest, miközben a dízel ára 26 forinttal magasabb szinten állt pénteken. Utóbbinál a pénteki, bruttó 6 forintos nagykereskedelmi árcsökkentés már az árak mérséklődésének irányába mutat. A benzin piacán ugyanakkor egyelőre nem látszik enyhülés, Európában továbbra is felfelé mutató árnyomás érvényesül.
Ahogy azt már említettük, ennek egyik legfontosabb oka, hogy továbbra is hiány van a benzin előállításához szükséges keverőkomponensekből, miközben egy jelentős afrikai finomító is a megszokottnál alacsonyabb kapacitással működik. A kieső mennyiséget ezért más forrásokból kell pótolni, ami további keresletet generál a piacon. Ez tovább szűkíti a rendelkezésre álló kínálatot, és felfelé hajtja a benzin jegyzésárát. Mindez azt jelzi, hogy miközben a dízel piacán kedvezőbb folyamatok indultak el, a benzinnél továbbra is fennmaradhat az áremelkedés kockázata.
Fordulat a dízelpiacon, a Közel-Keletről érkezhet a segítség
A gázolaj esetében a mostani, bruttó 6 forintos nagykereskedelmi árcsökkentés hátterében már a nemzetközi piacokon bekövetkezett fordulat is kirajzolódik. Grád Ottó az Indexnek egy háttérbeszélgetésen arról beszélt, hogy az elmúlt hetek emelkedése után kedvezőbb irányt vettek a nemzetközi üzemanyagpiaci folyamatok. A szakértő szerint a dízel árcsökkenését elsősorban két tényező támogatja:
egyrészt mérséklődtek a nemzetközi jegyzésárak,
másrészt a forint erősödött a dollárral szemben.
Ez a két folyamat együttesen kedvezőbb környezetet teremtett az üzemanyagárak szempontjából, és hozzájárult ahhoz, hogy a korábbi emelkedések után pénteken már 6 forinttal csökkenhetett a gázolaj nagykereskedelmi ára. A nemzetközi piacokról érkező legfrissebb adatok egyelőre ezt a kedvezőbb irányt erősítik.
Az olajárak augusztus 27-én tovább csökkentek: az ázsiai kereskedésben több mint egy dollárral kerültek lejjebb, folytatva az előző napokban kirajzolódó csökkenő tendenciát.
A háttérben elsősorban a geopolitikai várakozások változása áll. A piaci szereplők egyre inkább arra számítanak, hogy a diplomáciai egyeztetések előrelépést hozhatnak, ami javíthatja a Közel-Keletről érkező olajszállítás feltételeit. Ez a várakozás az elmúlt napokban lefelé irányuló nyomást helyezett az olajárakra, tovább erősítve azt a nemzetközi folyamatot, amelyre Grád Ottó is felhívta a figyelmet.
A legfontosabb fejlemény a Hormuzi-szoros helyzetének lehetséges rendezése. Irán és Omán a hírek szerint egy olyan megállapodás részletein dolgozik, amely rendezheti a stratégiai jelentőségű vízi útvonal használatát. A szoros hajóforgalma szerdán már enyhén emelkedett, ami szintén hozzájárult a piaci optimizmushoz
– összegezte Grád Ottó. A diplomáciai rendezés esélyét erősítheti, hogy Katar miniszterelnöke csütörtökön Iránba látogat, ahol a közel hat hónapja tartó konfliktus lezárását célzó tárgyalások újraindításáról egyeztethet.
Mindeközben az Egyesült Államok mintegy egy hónapja felfüggesztette az Irán elleni támadásokat, a gazdasági nyomás azonban továbbra is fennmaradt Teheránnal szemben. A hét elején bejelentett új amerikai szankciókat ugyanakkor a piac a vártnál kevésbé szigorúnak ítélte. Grád Ottó szerint ez ugyancsak hozzájárult a nemzetközi olajárak mérséklődéséhez, és ezen keresztül a dízel jegyzésárának csökkenését is támogatta.
Enyhülhetnek az ellátási kockázatok
A diplomáciai közeledés azért is lehet meghatározó az üzemanyagpiacon, mert az elmúlt hónapokban a korlátozott hajóforgalom és a szállítmányokat érő támadások jelentős kockázati prémiumot építettek be a kőolaj és az olajtermékek árába. Amennyiben a Hormuzi-szoros hajóforgalma tartósan normalizálódna, ennek a prémiumnak egy része leépülhetne, miközben javulhatna a Közel-Keletről származó energiahordozók világpiaci elérhetősége is.
Ez további, lefelé irányuló nyomást gyakorolhatna az árakra.
A kedvezőbb piaci várakozások ellenére azonban korai lenne tartós fordulatról beszélni. A szemben álló felek között továbbra is jelentős nézetkülönbségek vannak, miközben Irán változatlanul fellép a Perzsa-öbölben és a Hormuzi-szoros térségében közlekedő hajókkal szemben. A geopolitikai kockázatok tehát nem tűntek el, és egy újabb feszültség könnyen megváltoztathatja a jelenlegi piaci hangulatot.
A mostani árcsökkenés mögött így egyelőre nem a közel-keleti helyzet végleges rendeződése, hanem elsősorban ennek növekvő esélye áll.
A piac jelenleg azt árazza, hogy a diplomáciai tárgyalások előrelépést hozhatnak, a hajózás biztonságosabbá válhat, és ezzel mérséklődhetnek az olajellátást övező kockázatok. Hogy ebből tartósan alacsonyabb olaj- és végső soron üzemanyagárak következnek-e, az nagyban függ attól, hogy a diplomáciai várakozásokból mennyi válik tényleges megállapodássá.
(Borítókép: Egy autós tankolja gépkocsiját egy MOL-benzinkúton Egerben, 2026. március 10-én. Fotó: Mónus Márton / Reuters)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!