Életrajzi film készült a legendás séf és médiaszemélyiség, Anthony Bourdain karrierjének kezdetéről. A Tony várhatóan ősszel kerül a hazai mozikba Dominic Sessa, Emilia Jones, Leo Woodwall és Antonio Banderas főszereplésével. Ennek apropóján beszélgetett a The New Yorker egyik újságírója Almodovar kedvencével, az egykori Zorro Banderasszal.
A Tony Anthony Bourdain massachusettsi fiatalkori kalandjaiból merít, mikor 19 éves korában véletlenül került egy kaotikus konyhára, ami elindította a gasztronómia útján.
A The New Yorker újságírója zoomon keresztül beszélt Banderasszal, aki Bourdain főnökét alakítja a filmben. A színész elmesélte, mostanában a malágai otthonától nem messze lévő Teatro del Soho színház irányításának szenteli napjait, aminek 7 éve a direktora. Itt nézte a kollégákkal a foci-vb meccseit is, de nem tudtak maradéktalanul örülni a mesés eredménynek, mert az országot letaroló tüzek egyből a győzelem után lángra gyúltak Spanyolországban. Banderas óriási focirajongó, és szerinte azért jó a spanyol csapat, mert a játékosok nagylelkűek egymással, és a vérükben van a futball. 5 éves koruk óta fociznak, bekötött szemmel is megy nekik.
A politikáról Trump apropóján nyilatkozott:
Néha az a benyomásom, hogy világszerte egyfajta posztdemokratikus gondolkodás lett a jellemző…. Azok a vezetők, akiket demokratikusan megválasztanak, megpróbálják a törvényeket meghajlítani, gyarmatosítani az intézményeket, amelyeknek pártatlanoknak kellene lenniük, hogy meghosszabbítsák az időt, amíg hatalmon lehetnek. Veszélyes időket élünk – nemcsak ideológiákkal játszunk, hanem magával a rendszerrel is…
A filmkészítés célja szerinte a szórakoztatás vagy a gondolkodásra és elmélkedésre késztetés, de lehet akár politikai nyilatkozat is. És hogy szokott-e tanácsot adni a fiataloknak a 66 éves sztár? Nem nagyon, mert nem tartja okosabbnak magát náluk, az egyetlen előnye az, hogy kívülről látja őket, főleg ha rendez. De ez nem tanács, ez iránymutatás. Nem szereti gyötörni őket, inkább arra ösztönöz, hogy próbáljanak ki mindenfélét, és akkor rájönnek, mi jó nekik.
A színészetről többet tanultam a rendezések közben, mint amikor játszottam… Amikor irányítok, folyamatosan kívülről látom a problémákat.
Elmondása szerint őt Pedro Almodóvar alkotta meg, mert megtanította másként gondolkodni. Őt tartja a legigazabb embernek, aki mindig hűséges önmagához, az elveihez. Csak egyszer hibázott a pályája során, A szomszéd szoba forgatásakor, mert akkor, mivel nem az anyanyelvén dolgozott, elveszítette magabiztosságát.
Ezen kívül azonban mindig önmaga volt és egy útnak szentelte egész pályáját. Saját magát ezzel szemben jóval csapongóbbnak írja le, elég ha csak arra gondolunk, mi köze a Zorro mainstreamségének az európai művészfilmekhez? Mármint azon kívül, hogy Banderas mindegyikben remek.
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ismerd meg a film mögött álló művészek történeteit és szerezd be a Hogyan tudnék élni nélküled? kulisszakönyvét!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!