Bánffy György
Az Országgyűlés ülése 1990-ben. A felszólaló Bánffy György. (Forrás: Urbán Tamás/Fortepan)
A 2010-ben, 83 évesen elhunyt Kossuth-díjas színészre a legszélesebb közönség kivételes mesemondói képessége, ízes, szép kiejtése miatt és a Linda című kultsorozat állandóan dohányzó rendőrségi orvosszakértőjeként emlékszik. Ő már az 1985-ös államszocialista Országgyűlésben is képviselői szerepet vállalt (Kállai Ferenchez hasonlóan, aki a rendszerváltás után nem indult), végigkövette (és segítette) a reformellenzék parlamenti mozgásait. A többpártrendszer kialakulásakor belépett az MDF-be, majd az első szabad választás után 1990. május 2-től az MDF képviselőjeként munkálkodott: a parlament kulturális-etikai tevékenységében vett részt, felszólalásainak nagy részében a nyelv és a kultúra ügyeit képviselte. Politikusi szerepvállalása során igen aktív volt, rendszeres résztvevőként szerepelt nagy nyilvánosságot kapott közéleti vitákban. Az 1994-es ciklusváltással mandátuma megszűnt, tényszerű információt nem nagyon találni arról, hogy miért nem maradt képviselő.
Darvas Iván
Országház, 1990. Középen Darvas Iván, mögötte Mózes Mihály, Faludy György és ifj. Rajk László, előtte Iványi Gábor. (Forrás: Erdei Katalin/Fortepan)
A magyar színház -és filmtörténet egyik legnépszerűbb és legnagyszerűbb színészének szakmai pályafutását meghatározta drámai magánélete: 1956-os szerepvállalása és különböző fordulatok miatt börtönbe került, de szabadulása után is évekbe telt, mire visszakerülhetett arra a színészi szintre, ahova rabosítását megelőzően művészi eredményei okán tartozott.
Képviselői szerepvállalása ezért is erősen kapcsolódott 1956 nyilvános rehabilitációjához, az egyetemes szabadságjogokhoz és az új demokratikus rend megszilárdításához.
Mandátumát kitöltötte, aztán nem indult többé, ismét teljesen a színészi munka felé fordult, de parlamenti szűzbeszéde például fennmaradt és kvázi közkinccsé vált – szellemes és kifejezetten mély tartalmú felszólalásában minden benne volt, ami miatt minden bizonnyal volt értelme ezt a kivételes művészt a Parlament padsoraiba juttatnia a választóknak.
Fodor Tamás
2018. Fodor Tamás az Öregember szerepében Eugene Ionesco A székek című tragikus tréfájának fotóspróbáján, a Pesti Magyar Színház Sinkovits Imre Színpadán. (Forrás: Máté Attila/Nemzeti Archívum/Fókuszban Magyarország Program)
A néhány nap múlva 84 esztendős színész-rendező az SZDSZ Jász-Nagykun-Szolnok megye területi listájáról került be az Országgyűlésbe 1990-ben. Belépésekor lemondott a szolnoki Szigligeti Színház főrendezői posztjáról, viszont direktorként tovább dolgozott. Fodor az Irodalmi Színpad egyik kulcsfigurája volt, valamint ő a Stúdió K Színház igazgatója – színészi remeklései mellett szinkronrendezőként is elismert, legendás alkotó.
Fodort saját visszaemlékezése szerint a szolnoki SZDSZ-esekhez személyes és praktikus kapcsolat fűzte, majd Haraszti Miklós vetette fel, hogy a körzetnek jelöltre lenne szüksége. Alternatív színházi múltja már korábban is a pluralizmus és a rendszerkritika közelébe vitte, képviselői munkája során a kulturális bizottságban dolgozott, 1991-től alelnöki feladatot is ellátott. A parlamenti tapasztalatot fontos, de számára idegen terepként írta le. 1994-ben egyszerre hagyta ott Szolnokot és az aktív pártpolitikát.
Nagy Attila
1975. A Magyar Rádió stúdiója, Jaroslav Malir A sorból az ötödik című rádiójátékának felvétele. Berek Kati és Nagy Attila. (Forrás: Szalay Zoltán/Fortepan)
Az 1992-ben elhunyt színész számtalan legendás színházi szerep mellett rengeteg mozis és tévés produkcióban játszott sikeres szerepeket.
Például ő volt Vitay tábornok az Abigél sorozat-adaptációjában, de az is fontos kultúrtörténeti vonatkozás, hogy ő szinkronizálta először Darth Vadert.
Az MSZP országos listájáról lett képviselő 1990-ben, mandátuma két évvel később, halálával szűnt meg, helyét Péli Tamás festőművész vette át. Nagy 1956-ban a Borsod megyei munkástanács egyik vezetője volt, hosszú börtönbüntetésre ítélték, majd amnesztiával szabadult. 1990 utáni rövid képviselősége során aktívan felszólalt, helyi és országos ügyekben is munkálkodott.
Eperjes Károly
2022. Eperjes Károly, a Kiss Ernő-díj díjazottja beszédet mond. (Forrás: MTI/Vasvári Tamás)
A Fidesz későbbi, úgynevezett művészi holdudvarának egyik igen markáns szereplője országos listáról szerzett mandátumot 1994 nyarán, de még abban az évben, szeptemberben lemondott. A helyére Varga Mihály került. A szakmában Szamócaként emlegetett, nagy tehetségű, összetett személyiségű Kossuth-díjas színész visszaemlékezése szerint a Fidesz több művészt keresett meg párton kívüli listás indulással. Megtiszteltetésnek vette a felkérést, és – egyfajta választási segítségként a párt felé – el is vállalta, de már az eskütétel előtt elállt a mandátumától, így képviselősége megmaradt jelképes gesztusnak.
Pécsi Ildikó
2016. Pécsi Ildikó a Hogy volt?! című tévéműsorban. (Forrás: MTI/Zih Zsolt)
A 2020-ban, 80 évesen eltávozott színésznő haláláig élvezhette a közönség szeretetét: bővérű humora, emberséges kiállása, izgalmas személyisége egyszerre csinált belőle elismert művészt és népszerű közéleti szereplőt. 1994-ben Budapest zuglói egyéni választókerületében, az MSZP jelöltjeként nyert – visszaemlékezései szerint nem lépett be a pártba, saját, személyes kampányt vitt, komolyan vette feladatát.
Politikai pályájától függetlenül, még képviselőségét megelőzően alapítványt hozott létre munkanélküli színészek támogatására, de parlamenti céljai középpontjában is a művészek szociális és erkölcsi megbecsülése állt.
Utólag Pécsi világosan beszélt a politikai szerep áráról: egy idő után úgy érezte, a közönség és a szakma egy része is elkezdte a pártpolitikust látni benne, ezért halványulni látszott a korábbi, szinte univerzális szeretet, amelyet addig megkapott – de ezt inkább következményként kezelte, bevallása szerint megállapításának nem volt köze ahhoz, hogy felhagyott a képviselői karrierrel.
Petneházy Attila
Petneházy Attila, a Fidesz képviselője az Országgyűlés plenáris ülésén, 2017-ben. (Forrás: MTI Fotó: Kovács Attila)
A 60 éves (egykori?) színész 2014-ben szerzett egyéni mandátumot a Fidesz-KDNP jelöltjeként. Korábban önkormányzati képviselőként és kulturális bizottsági tagként dolgozott.
Petneházy 1987-ben végzett a Nemzeti Színház Színiakadémiáján, majd a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban dolgozott. Ezután, illetve ezzel párhuzamosan nyergelt át a politikára. Színészként és kulturális szervezőként a helyi, majd a nemzetpolitikai kulturális kapcsolatokra épített. Parlamenti képviselősége során a térségi képviselet és a kulturális ügyek kerültek előtérbe, 2017-ben jelezte, hogy a következő ciklusban a Kárpát-medencei, magyar-magyar kulturális kapcsolatokkal akar foglalkozni. 2018 novemberétől a magyar-magyar kulturális kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszteri biztos lett belőle.
Idén júliusban a Legfőbb ügyészség kommunikációs viselt dolgaival kapcsolatban merült fel a neve, pontosabban a fiáé, Petneházy Dávidé.
Nagy Ervin
Kapolcs, 2026. július 24. Nagy Ervin beszédet mond a 35. Művészetek Völgye megnyitóján, Kapolcson. (Forrás: MTI/Katona Tibor)
Az új évezred egyik kiemelten népszerű, celebként és művészként is erős reflektorfényben élő színésze már a kezdetekkor segítette Magyar Péter politikai szerepvállalását, aztán a 2026-os országgyűlési választáson Fejér 04. egyéni választókerületét 60,50 százalékkal nyerte meg. Az új ciklusban a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium kultúráért felelős államtitkára lett.
Jelölti hitvallása a demokráciára, a művészeti szabadságra és az igazságosságra épült. 2025-ben morális meggyőződésből állt a Tisza mellé, ezt megelőzően tanárok, diákok, művészek és civil közösségek ügyeiben vállalt nyilvános szerepet.
Radnai Márk
2026. augusztus 20. Radnai Márk, a Tisza Párt országgyűlési képviselője, alelnöke nyilatkozik a Tisza Szigetek országos találkozójának helyszínén, a Margitszigeten. (Forrás: Kovács Márton/MTI)
Vele kapcsolatban elsősorban rendezői vállalásait szoktuk emlegetni, pedig, bár rendezőnek jelentkezett, de színészként végzett az SZFE-n, Máté Gábor osztályában. Ő is ott volt a Tisza párt megszületésénél, sőt, Radnai volt talán a legfontosabb közéleti személyiség, aki Magyar Péter politikai karrierjét nemcsak támogatta, hanem ambicionálta is. Idén tavasszal Komárom-Esztergom 02. egyéni választókerületében 56,85 százalékkal nyert, ő a TISZA alelnöke, 2026 júniusától pedig a működő és emberséges Magyarországért felelős kormánybiztos is. Jelölti bemutatkozásában a demokráciát, az önrendelkezést és a véleményszabadságot jelölte meg legfőbb motivációjaként. Radnainak jelentős érdemei vannak abban is, ahogy a Tisza párt és Magyar Péter csúcsra járatta, majd mára szinte elsődleges kommunikációs eszközzé fejlesztette a közösségi médiás jelenlétet.
Székhelyi József
2018. május 13. Székhelyi József, az Élet Menete Alapítvány egyik alapítója, a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából megrendezett Élet menetén Budapesten. (Forrás: MTI Fotó: Mónus Márton)
A csodás orgánumú, generációk által kedvelt, a Kémeri című tévésorozat címszerepével, és többek között Homer Simpson szinkronizálásával is halhatatlanná vált színész 1990-ben az SZDSZ terézvárosi egyéni jelöltje volt, de a második fordulóban alulmaradt az MDF-es Katona Kálmánnal szemben. 1998-ban is indult, viszont mandátumot akkor sem szerzett.
Liberális, harcosan antirasszista elveket vallott – 71 évesen hagyott itt minket, élete végéig karakteres véleményformálója volt a magyar nyilvánosságnak.
Pogány Judit
Pogány Judit 2024-ben. (Forrás: MTI/Czimbal Gyula)
A nemzet színésze címmel is kitüntetett, lenyűgöző pályaívet bejárt, Kossuth-díjas színész 1994-ben az SZDSZ országos listáján szerepelt, de végül nem jutott be a Parlamentbe. (Az akkori listák jelképes helyein Ascher Tamás rendező és más neves alkotók is feltűntek – mint például Bereményi Géza, Jancsó Miklós és Kulka János, de ezek inkább értékelhetőek egyfajta politikai támogatásként, mint valós ambícióként.)
Nagy Feró
2019. Nagy Feró a Hogy volt?! című tévéműsor felvételén. (Forrás: Zih Zsolt/MTI)
Bár Nagy Ferót elsősorban rockzenészként, a Beatrice frontembereként tartjuk számon, számos alkalommal vállalt színészi szerepet, ezért is kerülhetett be cikkünkbe. Meg leginkább azért, mert 1990-ben Zala 04., lenti központú egyéni választókerületében független országgyűlési jelöltként indult – de nem szerzett mandátumot. Ugyanebben az időszakban ironikus elnökjelölti kampányt is vitt, és a „Nemzet csótánya” később is hangosan formált politikai véleményt – egy ideig a MIÉP; aztán a Fidesz hangos szimpatizánsaként és kegyeltjeként. Utóbbi párt mellett a végsőkig kitartott, pártrendezvényeken szerepelt, sokszor nyilatkozott interjúkban és saját készítésű tartalmakban is. A 2025-26-os kampányban több olyan kijelentést is tett, amely még a Fidesznek sem volt vállalható.